A szarvassá változott fiú Kijevben

Hosszú idő után újra játssza A szarvassá változott fiú című előadását a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. A Juhász Ferenc monumentális verséből készült színpadi vízió szeptember 7-én Ukrajna legrangosabb és legnagyobb összművészeti fesztiválján, a Gogol Festen vendégszerepelt.

szarvassa_valtozott_fiu_web

 

Törőcsik Mari mellett a debreceni Csokonai Színház beregszászi tagjai, Trill Zsolt, Szűcs Nelli, Kristán Attila, Tóth László és Varga József játszanak a Vidnyánszky Attila rendezte előadásban, amely 2003 óta szerepel a kárpátaljai társulat repertoárján.

2008-ban a beregszásziak Három nővére és a debreceni Vihar című előadás járt Kijevben, 2009-ben pedig a beregszásziak másik legrégebben játszott produkciója, a Gyilkosság a székesegyházban aratott sikert.

- Régi előadásainkat rendszeresen elővesszük, újra játsszuk, ám ez soha nem pusztán az eredeti verzió felújítását jelenti. Hanem újraszülést, újrateremtést. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy Törőcsik Mari annakidején elfogadta társulatunk felkérését, és újra öröm, hogy hosszú évek után ismét a körünkben lehet, és hogy nekünk megadatik vele lenni, vele játszani - mondja Vidnyánszky Attila rendező.

A szarvassá változott fiú 2003-ban elnyerte a Bárka Színházi Fesztivál fődíját, a kisvárdai Magyar Színházak Fesztiválja nagydíját, Trill Zsolt elnyerte a 2003-as gyulai Nyári Játékok Fesztiválján a legjobb férfi színészi alakításért járó díjat.

 

szarvassa_valtozott_fiu_02_web

 

A titkok kapujában - pár gondolat az előadásról

Megtört, fájdalmában megöregedett anya várja vissza fiát a biztonságot nyújtó szülői házba. A fiú azonban nagy úton jár, a titkok kapuján szeretne áthatolni, mert odaát létezésének értelmét, igazságát sejti. Anyja hiába csábítja a régi emlékekkel, a jól ismert illatokkal, ízekkel, táncokkal, mesékkel, a halott apa megidézésével, a fiú nem térhet haza. Az önmagáról való tudást áhítja, ám ez csak úgy lehetséges, ha önnön arcát felejti, ha „szarvassá változik".

A szarvassá változott fiúnak a gyökerektől az univerzumig a villanyfényben-benzinben fürdő városon keresztül vezet az útja, miközben folyamatosan felidéződnek számára a falusi otthon képei is. Az Anya és a Fiú téren és időn átívelő, a gyerekkort, az összetartozást felidéző párbeszéde, a kétségbeesett anyai kiáltás és a fiú fájdalmas, de kíméletlen mondata visszhangzik: „anyám, édesanyám, nem mehetek vissza, ne csalogass engem". A recitált párbeszédet olyan elementáris képsorok kísérik, mint a szarvas-fiú ébredése, vagy a könyv-patákon egyensúlyozó szarvascsorda rituális tánca.
szarvassa_valtozott_fiu_01_web

A fiú útja a modern városba vezet. A város izgalmas, ám annál érzéketlenebb, kegyetlenebb tapasztalataival összemosódnak az otthon idilli, harmonikus, földközeli, de új titkokat már nem ígérő képei.

Az egyik világból önként kilépve, a másikból kitaszíttatva - a fiú magányosan és pőrén érkezik meg a titkok kapujához, amely a halál kapuja. Csak ezen a kapun át térhet vissza anyjához.

gogolfest.org.ua * csokonaiszinhaz.hu * beregszinhaz.fw.hu

Képek forrása: Beregszászi Színház