MGP: Bánffy György cukormáz nélkül

Nem volt gróf: apja dr. Hunyadi- Búzás Endre, a Magyar Élet Pártja Heves-megyei képviselője. A párt vezetője Imrédy Béla volt. Központja az Akadémia utcában, Imrédy szobáját utóbb Rákosi Mátyás foglalta el, lévén akkor az MDP központja. A csodaszarvasos freskó később is, amikor a Magyar Televízió irodája lett, a falon maradt. Talán még ma is ott díszlik.

Anyja: Vratics Klára. Pápai művésznéven Egerben amatőrszínésznő. Pünkösti Andor Madách Színházában segédrendező. Majd 1942-ben apróbb szerepek. Átveszi Pirandello: IV. Henrik és Felkai Ferenc: Néró női főszerepeit. Játszik Palasovszky Ödön Dolgozók Színházában a Mányoki-úton egy párthelyiségben. A meghökkentő pályáján, hogy Urbán Ernő: Tűzkeresztség című termelőszövetkezeti színdarabjában, a szocialista-realista huncutságok legvadabb vacakjában Mészáros Ági játszotta Boziné párttitkárnőt. Meglehetősen jól. Megfilmesítésekor Bán Frigyes rendező a jellegtelen Pápai Klárára osztotta megmagyarázhatatlanul a szerepet (1951). Úgy látszik, művészkörnyezetben a közhiedelemmel ellentétben nem ették annyira forrón az osztályellenséget.
Pongrácz Gabi, a Nemzeti függetlenített párttitkárnője (Kovács András filmrendezőné) lakásagitációra ment Bánffyékhoz. Anya és fia észrevették, az asztalon kint felejtett Bibliát. Elkezdődött egy komédia-balett: miként lehet rákönyökölve, odahasalva elrejteni a párttitkárnő szeme elől a politikailag kompromittáló tárgyat. A párttitkárnő, tőle ered a történet, azt se tudta, hova nézzen segítségül.
Nemzetibeli nagyobb szerepei mind kisebbek. Nem a ráfogásos grófság sorozta hátulra. A Nemzeti tele volt színész- Nappal. Mellettük sokan elfakultak a színpadon. Bánffyn kívül a ma már csak a Pozsonyi út elején lévő házfalán emléktábla-őrizte jelentéktelen Árva János, Hindi Sándor (helyét felesége, a nélkülözhetetlen súgónő Bárczi Éva biztosította), Felvinczy Viktor, Bagó László, Horkai János, Barlay Gusztáv, Vándor József, Szatmári István, Turgonyi Pál...és így tovább volt rangosan jelentéktelen.
Három kiemelkedő nemzetibeli szerepe: A revizorban a polgármester szolgája. Nem Oszip, vagyis Hlesztakov szolgája. Azt Makláry Zoltán játszotta. Miska szolgaként levelet kézbesített Bánffy, és feltekerte a polgármester házában a szőnyeget. (1951). A Hamletben Marcellus volt, az egyik várbástyán félhomályban maszatoló őr, aki látta a király kísértetét (1952). Színháztörténeti fontosságú darabban kilátszott harmadikul. A Nemzeti leadta a Magyar Színházat, mint kamaráját. Megkapta cserébe a Belvárosi Színházat Katona József néven. Nyitó darabja Vojtĕch Cach újságíró három felvonásos munkásmozgalmija volt, Viadukt címen az 1931-es véresen letaposott dukszi bányásztüntetésről. A szín közepén állott Bánffy kakastollas csendőrsisakban. Középen. Majdnem láthatatlanul.

Rádai Eszter a 168 órában (1990/11.) Nem tragédia a Bánffy-dráma. Színdarab az ötvenes évekből. A Számonkéri az ország egyfelvonásosról értekezett. Rádai dolgozatát nem olvastam. Olvastam azonban Bánffynak Tito-ellenes hazaárulási melodrámáját, a maga idején öntevékeny színpadokon sűrűn színre került és bő jogdíjat, valamint József Attila-díjat hozott politikai fércművét. Jól jövedelmezett a politikai színmű. Amatőrszínpadok játszották országszerte. Bánffy József Attila-díjat kapott érte.
Nem volt gróf. Nem róla nevezték el a Bánffy-hajszeszt, sem a Bánffy-májat.
Nem nyomták el a színházban neve miatt.
Most a búcsúztatóknál elrepetálták a vádat, miszerint Bánffy a Nemzeti Színházban nem használhatta történelmi patinájú álnevét, így kényszerítették az Állami Bábszínház paravánja mögé játszani (1953-1954). Tetőpontján A három testőr bábváltozatában D'Artagnan. Maga a színész terjesztette a tévhitet. Emlékezete szerint Major kirúgta, nehogy egy gróf vacakoljon a Nemzetiben. Ugyanebben az időben gróf Bánffy Miklós, festő, író, díszlettervező, operaigazgató és IV. Károly budai koronázásának dekoratőre, a monarchia utolsó közös külügyminisztere feleségét, Várady Arankát rendszeresen szerepeltette a Nemzeti Színház. Kiemelkedő volt Major Gorkij-rendezésében Somlay Artúr partnereként Jegor Bulicsovné, Xénia-alakítása.

Három év szilenciumra emlékeznek 1956-ért a napra kész emlékezetűek. Magam arra emlékszem, hogy minden március 21-én, április 4-én, május elsején, november 7-én, egy állami ünnepnapon többször is verseket mondott üzemekben, hivatalokban, minisztériumokban. Járta verssel a vidéki művelődési házakat is. Hol deklivel, hol pucér fejjel. Mikes Lillával ők találták fel, hogy pályatársaikat autójukon szállítsák fellépti helyükre, a másodosztályú vasútjegy árát bekasszírozták fuvarjukért.
Végre Pécsre került. Összefoglalták neki Shakespeare III. Richárd-szerepeit A rózsák háborúja produkcióra, játszotta bősz átéléssel Bächer Iván dédapja, Thury Zoltán Katonák című darabjának főszerepét. Pécsett szokott rá a vadászatra. Mivel az arisztokrácia nem lőhetett vadra: a megyei elvtársak vadászcimborája lett. Később a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke lett.
Jöttek sorra monodrámái. Körbetájolta a magyarul értő publikumot. Széchenyiként Siklós Olga A legnagyobb magyar című monodrámájában. A 2001. évi Budapesti Tavaszi Fesztiválon a József Attila Színházban mutatták be A csodálatos mandarin-ügy című dokumentumjátékát, amelyet a Bartók Béla által írt balettről korabeli dokumentumok, tanulmányok, naplójegyzetek, újságcikkek, levelezések alapján állított össze. Anyád nyelvét bízták rád a századok című műsorát az 1970-es évektől előadják itthoni és határokon túli magyar településeken. Péchy Blankával kivont nyelvvel őrizték a beszélt magyar nyelvet. Róla tartották, hogy előre megfontolt szándékkal beszélt. Formálta a hangzókat. Kényesen ejtette a szavakat. Kéjesen zengette orgánumát. Televíziós versbajnokságok döntőjében szakértett. 1985 és 1994 között országgyűlési képviselő. 1989-ben belépett az MDF-be, és a második ciklusban a párt frakciójában és több parlamenti bizottságban dolgozott.

1978-tól beszédtanára Zeneakadémián, 1990-től az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke. 1983-ban a kiváló művész. 2001-ben Kossuth-díjat kapott a magyar nyelvi kultúra fejlesztése terén szerzett érdemeiért, irodalmi értékeink tolmácsolásáért, színészi alakításaiért, színészi életútja elismeréseként. 2010-ben megkapta a Magyar Szabadságért-díjat.

Felesége pihenni vitte Korfura. A valamikor szépséges, kedves asszony, Kozmutza Flóra logopédus tanítványa hazatérésük előtt három nappal karját törte. Az utolsó nap Bánffy lement sétálni. Késett. A sérült asszonyt hazaszállították. Bánffy György akkor már az útszéli árokban feküdt.