Az állami kitüntetések mellett ma már akadnak magántámogatói kezdeményezésre született, komoly pénzösszeggel is járó művészeti elismerések hazánkban, olyan azonban nincs másik, amelynél összefonódna két művészeti díj, két művészeti ág.
Ilyen elismerést hozott létre 2006-ban az AEGON Magyarország Zrt.: a nettó hárommillió forinttal járó AEGON Művészeti Díjat, valamint a hozzá kapcsolódó, nettó kétmillió forintos AEGON Művészeti Társdíjat. A cél az volt, hogy az alapító társaság ezzel is elismerje és támogassa a kortárs magyar művészeket, s a díjjal is felhívja a figyelmet a korunkban születő, jelentős művekre.
Az AEGON Művészeti Díjat kortárs magyar író kaphatja meg az előző esztendőben napvilágot látott, kiemelkedő jelentőségű szépirodalmi művéért. A díjazott személyéről szakmai zsűri dönt. Az AEGON Művészeti Társdíjra viszont már az AEGON-díjas író jelölhet fél évvel később kortárs magyar művészt - másik művészeti ágból. Olyan alkotót, akit ő maga erre a díjra méltónak tart, s úgy véli: fontos ezzel az elismeréssel is felhívni rá a figyelmet.
A 2010-es díjazott, Csaplár Vilmos író
fotó: Dobó László
Amikor Térey János jelöltjeként 2008 őszén Kovalik Balázs átvette az AEGON Művészeti Társdíjat, a hazai operajátszásba életet vivő rendező egy interjúban elmondta: ez a díj azért jelent sokat számára, mert „tisztességesen szubjektív", hiszen itt egyetlen alkotó jelöl másik művészt a társdíjra, méghozzá egyedül, úgy, hogy nem tolja a felelősséget másokra, kuratóriumokra. Ahogy Kovalik Balázs hozzáfűzte: Térey János személyében olyan alkotó jelölte őt, akinek a figyelme, a véleménye sokat jelent számára.
Az eddigi AEGON Művészeti Díjjal és Társdíjjal elismert művészek:
2006: Spiró György (a Fogság című regényéért), a társdíjas Jeney Zoltán zeneszerző volt
2007: Rakovszky Zsuzsa költő, író (Visszaút az időben című verseskötetéért), aki Vojnich Erzsébet festőművészt jelölte az AEGON Művészeti Társdíjra
2008: Térey János költő (Asztalizene című verses színművéért), a társdíjas Kovalik Balázs rendező volt
2009: Jónás Tamás költő (Önkéntes vak című kötetéért), ő Juhász Gábor zeneszerző-gitárost jelölte a társdíjra
2010: Csaplár Vilmos író (Hitler lánya című regényéért)
Az idei AEGON-díjas író, Csaplár Vilmos áprilisban vette át az elismerést Zatykó Pétertől, az alapító társaság vezérigazgatójától, így most rajta a sor, hogy megnevezze jelöltjét az AEGON Művészeti Társdíjra.
Csaplár Vilmos október 7-én, 10 órakor kezdődő sajtótájékoztatón árulja el, kit javasolt társdíjasnak. Az alapelvek szerint egy biztos: a választott művész nem lehet író, költő.
A többit október 7-én tudjuk meg.
Az ünnepélyes díjátadás október 21-én 19 órakor lesz a Szépművészeti Múzeumban. A Múzeum + aznap esti műsorán az idei két AEGON-díjas művésszel találkozhat a közönség, természetesen felolvasások, improvizatív zene és a képzőművészeti kötődéseket is érzékeltető vetítés kíséretében.
Az idei AEGON-díjas és AEGON-társdíjas művésszel Váradi Júlia beszélget.
Csaplár Vilmos
a 2010-es AEGON-díjas író életrajza:
1947-ben született Újpesten
1966-67: az ELTE JTK hallgatója
1967-72: az ELTE BTK hallgatója, magyar szakon
1971-72: a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője
1976-83: az Új Tükör szerkesztője
1975: az Add tovább! című antológia szerkesztője
1988-90: A lap főszerkesztője
1993-94: a Demokratikus Charta szóvivője
2003-tól: a Szépírók Társasága elnöke
Művek:
Lovagkor (novellák, 1971)
Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei (kisregény, 1972)
A királylány szivacskabátja (meseregény, 1974)
Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec ‘968-as típusú gépkocsit (novellák, 1975)
A kék szem és a rózsaszínű mellbimbó históriája (1980)
Elõtanulmány a szép epikus korszakunk című regényhez (szövegek, 1981)
A kételkedés útjai (válogatott novellák, 1982)
Egy látkép története (regény, 1986)
Pénzt, de sokat! (tényregény, 1987)
Kurva vagyok (tényregény, 1989)
Zsidó vagyok Magyarországon (tényregény, 1990)
Magyarország, te dög! (esszék, 1991)
A demokrácia álarc az ördög ábrázatán (esszék, 1992)
Momi lába (regény, 1993)
Gyermekkor, földi körülmények között (1994)
Az isten (esszé, 1995)
Én (szövegek, 1996)
Vassal a testben (novellák, 1997)
Semmit, örökké (szövegek, 2000)
Igazságos Kádár János (regény, 2001)
Vadregény (regény, 2003)
Hídregény (fotóalbum-szöveg, fotó: Szebeni András, 2007)
Hitler lánya (regény, 2009)
Dráma:
Tüzes Angyal (Szikora János, Pécsi Nemzeti Színház, 1994)
Megvalósult forgatókönyvek:
1980: Nárcisz és Psyché (Bódy Gábor)
1983: Kutya éji dala (Bódy Gábor)
1990: Pénzt, de sokat! (TV-film, Málnay Levente)
1996: Asszony (Erdélyi János, Zsigmond Dezső)
2001: Kísértések (Kamondy Zoltán)
2004: A Szent Lőrinc folyó lazacai (András Ferenc)
2006: Vadászat angolokra (Bagó Bertalan)
Díjak:
1991: IRAT-díj
1998: József Attila-díj
2003: Füst Milán-díj
2005: Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója
2006: Balázs Béla-díj
2007: Csernus Ákos-díj
2009: Budapestért-díj
2010: AEGON Művészeti Díj
forrás: Aegon-díj
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.