A Magyar Író Akadémia nem hagyományos egyetemi képzést indít. A Szépíró mesterkurzuson mesterségbeli tudást, írói technikákat és módszereket sajátíthatnak el hallgatóink, és mindezek mellett megismerkedhetnek a kortárs irodalom nagyjainak életpályájával, írói műhelytitkaival.
Az első szemeszter előadásai az íróvá válás folyamatáról, az írás születéséről és kulisszatitkairól, a személyes életútról, tapasztalatokról szólnak. A hallgatók folytathatják tanulmányaikat a mesterkurzus második szemeszterén, mely kisebb létszámú csoportokkal indul, és az oktatás gyakorlatcentrikus órák keretében zajlik, kortárs írók vezetésével. Itt már a Magyar Író Akadémia hallgatói mutathatják meg: ők hogyan írnak!
A mesterkurzus felnőttképzési és pedagógus-továbbképzési akkreditációval rendelkezik!
A MESTEREK:
Balla Zsófia, Bódis Kriszta, Csukás István, Grecsó Krisztián, Háy János, Jókai Anna, Karafiáth Orsolya, Kornis Mihály, Lackfi János, Lator László, Marék Veronika, Márton László, Nádasdy Ádám, Szabó T. Anna, Szepes Erika, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina, Turczi István, Zalán Tibor
A Magyar Író Akadémia nagy hangsúlyt fektet a folyamatos megújulásra és az állandóan színesedő képzési kínálatra. A nálunk előadást tartó írók fenntartják maguknak a jogot arra, hogy az itt megjelöltektől eltérjenek, ha úgy ítélik meg, hogy a hallgatók tanulását, előmenetelét az jobban szolgálja.
A témalista folyamatosan bővül, az alábbi tematika az előadásoknak csak egy részét prezentálja.
Női irodalom/ író nő, írónő, női olvasó. Történeti áttekintés, stílusjegyek, témaválasztás, van, vagy nincs. Milyen az író, mitől más, ha más a nézőpont, női erotika, női vallásosság, transzcedencia, női írói társulások. /Irodalmi Centrifuga./ Női karrier az irodalomban, nagyasszonyok, múzsák és feleségek. Mikor ír nő, család és irodalom főállású, anya mellékállású írónő?
Gyerekirodalom, babamesék, fiúmesék klasszikus meséktől a 21. századig. Lehet-e internetre mobilra mesét írni? Mitől klasszikus, s mitől modern a mese. Mesekönyv és illusztráció az író szemszögéből. Tanítson -e, a mese és mire a 21. században itt és most? Gyógymese vagy rémmese?
A költő elkölti-e a szavakat vagy átkölti? A nyelvváltozás Ballasitól az emotikonig. Fordítás és ferdítés, avagy újrarakjuk a nyelvet! A nyelv zenéje, s a zene nyelve.
Sétalovaglás műfajok között próza és vers, sétalovaglás irodalom és zene /Háy/ irodalom és képzőművészet közt. A ritmus kérdése az irodalomban. A ritmus kérdése az életben. Felnőttmesék. Gyerekmesék. Ki olvas kinek, kinek a szemével lát az író?
A hitelesség kérdése az írásban. Élménygazdálkodás. Forráskutatás, hiteles nyelvhasználat. Az irodalmi management és marketing. Az online és offline irodalmi élet, kávéházak, körök, közösségi portál, a kritika szerepe, a siker és kudarc kezelése.
Költő és fordító EGYETTES ÉLMÉNYE, a fordító formálja-e költőt, vagy megfordítva. Fordítás-e a nyelvi korszerűség? Magyarról MAGYARRA: Milyen nyelven írjunk? Fordítás és ferdítés. Milyen nyelv kell a világsikerhez? Magyar író írjon-e eleve világnyelven?
A Magyar Író Akadémia elérhetőségei, ahová további információkért fordulhat:
Postacím: Budapest, 1065. Bajcsy-Zsilinszky út 5. 1/2. emelet
Telefon: 06 1 266 7601
Mobil: 06 20 338 1078 (Bencsik Tünde)
Fax: 06 1 266 7603
E-mail: tunde.bencsik@dft.hu
Web: www.iroakademia.hu
forrás: Magyar Író Akadémia
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.