A feleségem története a szike pontosságával és kíméletlenségével tárja fel a szerelmi szenvedély felemelő és pusztító természetét, férfi és nő titokzatos, gyöngéd érzelmekkel, fékezhetetlen vágyakkal, vad bántásokkal és vigasztalásokkal, félreértésekkel és hazugságokkal teli kapcsolatát a mennyektől a pokolig.
"... olyan drámai szövege van Füst Milán művének, ami egy estében is katartikus élményt tud nyújtani."
Füst Milán: A feleségem története című regényéből készült átdolgozást 2010. október 7-én kerül színre a Magyar Színház Nagyszínpadán. Az előadás rendezőjével, Galambos Péterrel, Havasi Renáta beszélgetett.
Még csak jelzésértékűek a díszletek, a kellékek nem véglegesek, és a színészek utcai ruházatban állnak a színpadon, mégis egyre pontosabban látni azt az érzelmi skálát, amin az előadás mozogni fog. Minden mozdulatnak, minden szónak pontos helye van, és a színészek a rendezővel, Galambos Péterrel addig keresik a tökéletes megoldásokat, míg senkiben sem marad kétség, hogy az adott jelenetből a legtöbbet hozták ki.
- Mennyiben különbözik a színpadon látható regényadaptáció az eredeti műtől?
Galambos Péter: Alapvető különbség, hogy a regényben Störr szemszögéből látunk mindent, az ő képzelete és gondolkodása fonja a szálakat. Bár ez a nézőpont megmarad, a színpadon már hús-vér figurák állnak, és szándékaikat a nézőknek és a színészeknek is egyaránt pontosan kell érzékelniük.
- A könyvet az ember általában nem bírja együltő helyében végigolvasni, így ez a sűrítmény egészen mást ad, ám olyan drámai szövege van Füst Milán művének, ami egy estében is katartikus élményt tud nyújtani. Akár Füst Milán is megírhatta volna a drámai változatot, de nem biztos, hogy a korabeli színházi ízlésnek megfelelt volna.
- Kilenc éve Tatabányán már megrendezted A feleségem történetét - szintén Horváth Lajos Ottóval a főszerepben.
Galambos Péter: Nem véletlenül szerettem volna most is vele dolgozni. Emberileg is nagyon jóban vagyunk, sok minden történt velünk az eltelt közel egy évtizedben, és azt gondoltam, hogy ez valamilyen módon beoltódik ebbe az új változatba. Úgy tűnik, így is lesz.
Bár a szöveg alapvetően nincs átírva, nem remake előadásról van szó. Sok mindent másképp fogalmazunk ma a mögöttünk levő kilenc év és az új partnerek, szereplők miatt is. Persze színészileg, jelmezben, díszletben egyaránt óhatatlanul is vissza-visszaköszön egy-egy régi megoldás, ami helyett nehezen adja magát az új, de apránként megszületnek a friss elgondolások.
- Milyen látványvilágra számítsanak a nézők?
Galambos Péter: A visszaemlékezés-történet filmszerűen jelenik meg, nincs forgószínpad, átdíszítés, csak egy sok részből álló tér.
- Mik a legfontosabb motívumok, mozgatórugók A feleségem történetében?
Galambos Péter: A fő motívum a féltékenység, ami a Lizzy hűsége (vagy hűtlensége) ügyében végzett nyomozást mozgatja. Fontosak azok a rossz mondatok és gesztusok is, amik általában egy párkapcsolatot megnehezítenek, vagy akár végleg tönkretesznek. Ezeknek köszönhetően láthatjuk, hogy az emberek miért és hogyan mennek el a másik mellett, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy egymás mellett vagy egymással élünk.
Havasi Renáta
Füst Milán
Feleségem története
- színmű -
Színpadra alkalmazta: Galambos Péter és Faragó Zsuzsa
Lizzy: BALSAI MÓNI
Kodor: BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
Miss Borton: LOSONCZI KATA
Lotty: SOLTÉSZ BÖZSE
Dedin: PAVLETITS BÉLA
Tannenbaum. JEGERCSIK CSABA
Házmester: SIPOS IMRE
Apa: MIHÁLY PÁL
Jones: PAPP ISTVÁN a.n.
Díszlet: BÁTONYI GYÖRGY
Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ
Dramaturg: GECSÉNYI GYÖRGYI
Rendezőasszisztens: ZAKAR ÁGNES
Rendező: GALAMBOS PÉTER
Bemutató: 2010. október 7.
FotóK: Kovács Bence
forrás: Magyar Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.