MGP: Pöttyös Panni iskolába megy

Szepes színészgyerek volt. Apja Papír Sándor. Korának nevezetes „kültelki" táncoskomikusa, egyben az Újpesti Színház direktora. Mamája, Kornai Margit énekes színésznő ismét férjhez ment Balogh Béla némafilmrendezőhöz. Ő lett Mária nevelőapja. Balogh kétszer is megfilmesítette a Pál utcai fiúkat. Neveltlánya Ormos Mária néven forgatókönyveket írt. Karády Katalin ópiumkeringőjének dala slágerré vált. Férjhez ment Szepes Béla ezüstérmes olimpiai síbajnokhoz, sportújságíróhoz. Jellegzetes áramvonalas tusrajzai a Városháza oldalában lévő Quint eszpresszó falán díszelegtek legutóbbi tulajdonosváltásáig.
Szepes írói karrierje egy központilag elkobzott könyvvel kezdődött, amit tudós, zenész, asztrológus bátyjával - írói nevén: Galántai Viktor - együtt írt a háború alatt öt évig. A vörös oroszlánt kinyomta a Hungária kiadó (1946). Jött az államosítás és a gondolatok központosítása. 1948-ban bezúzták. A legenda szerint a Széchenyi Könyvtárban Hamvas Béla megmentett négy példányt. 1947-ben megjelent németül. A könyv 1989-ben szabadult fel Magyarországon. Addig a Pöttyös Panni sorozata kapott sikeres nyilvánosságot.

Szepesnek 99 éves koráig szeretetteljes elismerésben volt része. Csak a színház bánt vele mostohán. Írt ugyan színdarabot, de bemutatásig nem jutott el. Három évvel halála után Bozsik Yvette az Arizona Stúdióban színre vitte Németh Ákos érzékeny leleményességgel színpadra alkalmazott Szepes-feldolgozását.
Nem csurog belőle a szenteskedőn jóra intő, pedagógia eltökéltség. Úgynevezett rossz gyerekeket látni. Nem férnek a bőrükbe. Nehezen illeszkednek az iskolai vonalzó fegyelembe. Irigyek. Kitűnni vágyók. A legrokonszenvesebb - Kockás Peti - a legpocsékabb valamennyi közül. Falra mászik. Feje tetejére állítaná a világot. Rendszerint fejre áll a színpadon, hogy a maga módján vegye szemügyre a láthatárt. És mivel nem tömködi a darab a néző szájába a nevelési tanácsokat: vonzó minden korúnak, mert eleven kölyköket mutat demonstrációs ábrák helyett.

Frissen pörög, forog, ugrál és ugrándozik a színpadi világ. Az iskolás gyermekek közül kiviharzik Krisztik Csaba Kockás Petije. Bravúros artista. A világítási karzat korlátján szertorna mutatványokat végez, megőrizve figurája jellemét. A mozgáskényszeres komisz kölök fölösleges energiáit vezeti le utcaréme hajmeresztő falra
mászásaival. Tekintetében ugrásra kész komiszság. Ellenségének tekint mindent és mindenkit, amíg meg nem szelídítik a tények, valamint Pöttyös Panni. A gyerekszerelem -ami szakasztott oly komolyan veendő, mint Romeo és Júliáé - Krisztik ábrázolásában óvatos takargatottsággal bontakozik ki. És van egy gyönyörű pantomim-duettjük. A falnak támaszkodva állnak egymás mellett. Krisztik zsebre vágott kézzel egyszerre megszeppent kisfiú és erotikától átfűlt ifjú. Égi és földi szerelmes egyidejűleg.