MGP: Macskajaj

Az eredeti címben szereplő Elend jelentése nemcsak nyomorúság. Jelenthet macskajajt is. Ezt is hűséggel fordította a darabot a rendező állandó szövegtolmácsa, Ungár Júlia. A macskajaj szó meghökkentő. Kirívóan humoros. Szabatosan jellemzi a rendező szándékát. Brecht szövege a nemzetiszocialista párt győzelme utáni másnaposságot szatirizálja. Zsótér Sándor napjaink katzenjammerjéről beszélteti növendékeit. A köz-émelyről: mikor a másnapos korhely ráébred, hogy a gyors politikai mámor elcsapta a hasát. (Nemsokára a fejét is lecsapják.)
A Radnóti színpada fölött elektromos eredményjelző táblán hatalmas horogkereszt vagy ugyanakkora ötágú csillag ad irányt a nézőnek, melyik világnézet lózungjait hallja éppen. A kis színházban a színészek többsége nem szabadulhatott önmaga nagyságától. S mivel nem tudtak a szerepre koncentrálni, Zsótér hatalmas szőnyegfallal borított be a szín fenekét. Ácskapcsokon jártak, függeszkedtek, monológot fejjel lefelé mondtak a híg színművészek. A feloldhatatlan dilemmába szorult bíró Michelangelo Mózes maszkját kapta arca elé és idegességében a törvénykönyvből maceszdarabokat tördelt le és majszolta. Ezzel szemben a növendék-előadáson a gyakorlatos színész képes jelezni lelkiismereti kiúttalanságát. A kétféle demagógia, a kétféle erőszak mára testvéresült.
A 24 apróbb-terjedelmesebb jelenetből álló montázs 1934-1938 között készült. Egy kis párizsi munkásszínjátszó csoport mutatta be 1938 tavaszán németül, megrövidítetten, a náci párt választási eredményére utaló 99% címmel. A közbeiktatott dalok Paul Dessau zenéjével szólaltak meg. A későbbi New York-i bemutatóra - amit Erwin Piscator kezdett el - lecserélte Hanns Eisler muzsikája.

Piscator neve némileg nyomravezető. Brecht jelenetkalárisát két kabarettista működése befolyásolta. Karl Valentin, a nagy müncheni sörkabrettista kurta jelenetei hatottak erősen rá. (Ifjan Valentin vásári zenekarában muzsikált.) A másik a pesti kabaré atyamestere, Gábor Andor, aki 1920. október 14-én az ó-berlini Kliem munkásvendéglőben Piscator Proletár Színházában részt vett. Zalaegerszeg összefoglaló címmel ír három egyfelvonásost a fehérterrorista büntetőtábor kegyetlenkedéseiről. Brecht akkortájt Piscator dramaturgja. Ismerhette, hathatott rá Gábornak emigrációban írt jelenete. Brecht montázsa több kegyetlen humort tartalmaz. Gábornak addigra megkopott humora, főfoglalkozású mozgalmárként írta egyfelvonásosait.

Máté Gábor színinövendékei egy szolgálaton kívüli diákszálló-bérlemény kiürített helyiségeiben nézőket vándoroltató színházzal vizsgáznak (Borbély Alexandra, Ficza István, Huzella Juli, Neudold Júlia, Pálos Hanna, Radnai Márk, Rétfalvi Tamás, Simon Zoltán, Tasnádi Bence, Kovács Gergely és Tóth Eszter.)

Brecht háromnegyed évszázada írt jelenetsora időszerűnek mutatkozik ma is. Az erőszak elnyomja az észszerűséget. Az elfojtott ellenvéleményűek sarokba szorítottak. A hangoskodó, erőszakos demagógok elszemtelenednek. A hordószónokok szavait több szólamban kukorékolja a gondolkodásnál a helyezkedést többre taksálók tömege. A félelem behatol a tömegekbe és anyagi erőtlenséggé válik.

A jelenetek máig érvényesen ábrázolják a politikai nyomás alatt átváltozó emberi magatartásokat, gondolkodásmódosulásokat, a lelkiismeretről lemondást, a hatalomhoz odahunyászkodást. Ahogy kegyetlen tárgyilagossággal mondja Brecht: „A jellem - csupán idő kérdése. Ennyi és ennyi ideig hordhatjuk, mint valami kesztyűt. Ha jobbfajta kesztyű, valamivel tovább tart. De az se örökké."

A Radnóti Brechtjében Zsótér megtoldotta a Kivétel és szabály jeleneteivel a darabot, hangsúlyozandó a személyiséggyilkoló kétfajta pártfegyelem hasonlóságát. A vizsgaelőadás hangsúlyozza a darab gyilkos humorát. Hiszen a jelenetek egy része nem csak újsághírekből, vagy Németországból származó híradásokból szerveződött, hanem egykorú, közszájon forgó viccekből. A vizsgaelőadás előtérbe emeli a kínos komikumot. A Téli segély jelenet végi okádás szívszorítóan komikus. A lepusztult lakás WC-jében önmagát hentes lelógó lába morbid humorral zárja le a jelenetet.