Mesés férfiak szárnyakkal

„Az előadás teremtése egyúttal modellje is annak a heroikus, és sokszor utópisztikus küzdelemnek, amelyet az emberiség folytat tudatra ébredése óta, hogy elszakadhasson a Földtől, hogy kezével érinthesse az eget, sőt, eljuthasson valami számára teljesen ismeretlen világba" - mondja Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház Mesés férfiak szárnyakkal című előadásának rendezője.

A hónapokig tartó próbafolyamat, a 2010 november eleji műhelybemutatók, és az oroszországi Jaroszlavl fesztiválmeghívása után kerül színre a debreceni Csokonai Színházban a Mesés férfiak szárnyakkal. Az előadás különlegessége a helyszín is: a nézők a Csokonai Színház nagyszínpadán lévő forgón foglalnak helyet, és körülöttük zajlanak az színpadi események, miközben maga a nézőtér is forog.

A rendező

- A Mesés férfiak szárnyakkal című előadásunk létrehozásának története nagyívű, szerteágazó, és fokozottan érvényes rá a színházi munkák esetében alkalmazott általános jelző - ízig-vérig közös alkotás - meséli Vidnyánszky Attila rendező. - Ebben az értelemben az előadás teremtése egyúttal modellje is annak a heroikus, és sokszor utópisztikus küzdelemnek, amelyet az emberiség folytat tudatra ébredése óta, hogy elszakadhasson a Földtől, hogy kezével érinthesse az eget, sőt, eljuthasson valami számára teljesen ismeretlen világba.

- Gagarin és Tyitov, Koroljov és Glusko, a szovjet űrprogram emblematikus figuráinak személyes sorsa és tragédiája számunkra valójában csak ürügyként szolgált ahhoz, hogy végigtekintsünk a fizikai magasságokat meghódítani vágyó ember történetén, kezdve Ikarosz és Daidalosz mítoszával Leonardo da Vinci találmányain át Ciolkovszkij tudományos és társadalmi utópiájáig, illetve a Transzcendenst megtagadó materialista világ látszólagos győzelméig.

- A próbafolyamat során számtalan gondolat és kérdés merült fel bennünk, és több előadásra való anyag halmozódott fel, amelyben Oleg Zsukovszkij költői szövegei mellett Szénási Miklós költő és Lénárd Ödön paptanár-író írásai is komoly szerepet kaptak, de az előadás minden résztvevője belehelyezte saját szellemi és lelki energiáit.

Gagarin és társai - Szénási Miklós író gondolatai

Repülünk mindnyájan. Van, ki géppel száll a föld fölé: csillogó, irtóztató méretű járműve ülésébe szíjazva, vagy ingatag kétfedelűvel vergődve felhőtől felhőig. Más könnyű sárkányszárnyakon, vagy tarka reklámokkal színezett hőlégballon kosarában kel útra. A legtöbben azonban csak álmainkban. Ahol szárny sem kell, hogy szálljunk a világ felett.
Hosszú út vezetett oda, hogy az ember géppel hasítson e világ fölött, majd eljusson oda, még tovább, még magasabbra, még messzebbre, ahonnan már semmi és senki nem képes visszatartani, s lebírva a gravitációt kiszakadhat a föld vonzásából.
Ez az álom volt az alapja annak a szövegnek, mely végül a Mesés férfiak szárnyakkal címet kapta a keresztségben, s melynek felhasználásával megszületett ez a meglepő váltásokkal és áthallásokkal teli színpadi alkotás.

A szerzőkről

Oleg Zsukovszkij színész, táncos, rendező-koreográfus és képzőművész. 1966-ban született Szibériában. A szentpétervári Vahtangov magániskolában, majd a GITIS-en (Szentpétervári Állami Színművészeti Főiskola) tanult színészetet és rendezést. Évtizedes tapasztalatot tudhat maga mögött a drámai művészetek, a fizikai színház, az erotikus musical, a pantomim, a bohócművészet, a báb széles skáláján. Játszott tereken, utcákon, kis és nagy színpadokon, hangárokban, lakásokon, klubokban és konténerekben. A Derevo-val, a Formalnij és az Akhe Színházzal létrehozott előadások, melyekben közreműködött, ötször nyertek első díjat, kétszer Totális Színház Díjat, valamint több Arany és Ezüst Medált az Edinborough Fringe Fesztiválon. 1997 óta Drezdában él. 1998 óta vezet műhelymunkát Oleg Kiszeljov programjában „Tudattalan a színpadon" címmel, diákoknak és profi színészeknek. 2003-ban alapította meg saját színházát, a LaPushkint-t. A debreceni Halotti pompa című előadás koreográfusa és egyik főszereplője.

Szénási Miklós 1967-ben született Debrecenben. Jelenleg lapszerkesztőként és újságíróként dolgozik. Verset és prózát is ír. Gyerekverseiben a svéd vonal hazai környezetbe ültetésével kísérletezett, mesekönyve Ha eljönnek a sárkányok címmel jelent meg. Folyóiratpublikációinak száma száz feletti, több alkalommal szerepelt Az év novellái antológiában. Fontosabb könyvei: Faustus tanársegéd úr, A kert, Boszorkányos széphistória.

Lénárd Ödön (1911-2003) piarista szerzetes, tanár, a kommunista hatalommal való szembenállása miatt három koncepciós perben is elítélték. 1936-ban szentelték pappá. Tanított Budapesten, Kecskeméten, Szegeden. 1945-től az Actio Catholica titkáraként feladatai közé tartozott az iskolák államosítása ellen indított mozgalom ügyeinek intézése. Emiatt 1948-ban államellenes izgatás címén hat évi börtönre ítélték, 1953-as szabadulása után mivel nem tette le az államesküt, nem kapott egyházi beosztást. Ezután triciklis kifutóként dolgozott az Óbudai Cipőjavító Szövetkezetnél, majd annak megszűnése után, 1961-től vízóra-leolvasó volt. 1961-ben újra letartóztatták és összeesküvés címén hét és fél év börtönre ítélték, majd 1963-ban amnesztiával szabadult, és adminisztrátorként dolgozott. 1966-ban ismét letartóztatták és először nyolc, majd összes eddigi ítéletét összevonva tizenkilenc évre ítélték. 1977-ben VI. Pál pápa személyes közbenjárására engedték szabadon. 1979-től előbb Budapesten, majd 1985-től Kismaroson vezette az illegálisan alakult ciszterci nővérek közösségét. Haláláig a katolikus papok politikai pereinek kutatásával foglalkozott. Börtönben írt verseit, színműveit, írásait halála után kezdték publikálni.

MESÉS FÉRFIAK SZÁRNYAKKAL
Oleg Zsukovszkij - Szénási Miklós - Lénárd Ödön szövegei alapján rendezte Vidnyánszky Attila

Cserhalmi György
Ráckevei Anna
Trill Zsolt
Szűcs Nelli
Oleg Zsukovszkij
Kristán Attila
Tóth László
Mercs János
Bakota Árpád
Rácz József
Ivaskovics Viktor
Pál Lajos
Pál Eszter

Dramaturg: Kozma András
Díszlet- és jelmeztervező: Alexandr Belozub
Színpadi festmények: Gennagyij Gogoljuk
Rendezőasszisztens: Jóvér Csaba
Súgó: Pethő Zsuzsanna
Ügyelő: Karl József

Rendező: Vidnyánszky Attila

Bemutató: 2010. november 26.
Csokonai Színház - nagyszínpad

Fotók: Máthé András
Plakát: Kónya Ábel
forrás: Csokonai Színház, Debrecen