Závada Pál Móricz Zsigmond nagyszabású Erdély-regénytrilógiájából készült átdolgozása izgalmas szálra fűzi föl a 17. századi magyar történelem eseményeit, egyszerre politikai és szerelmi történetet láttatva. A duhaj bor-, mámor- és vérgőzös világban a kalandfilmek váratlan fordulataira emlékeztetnek az események. Mindez Hargitai Iván rendezésében különleges látványvilággal és erőteljes élőzenei hatásokkal, cimbalomzenével kísérve, az Új Színház kiváló színészeivel elevenedik meg.
A 17. század három részre szakadt országában Báthory Gábor a Habsburgok felé húzva próbálja hatalmát megszilárdítani. Ez sokaknak nem tetszik, ezért aztán ellenfelei egy bórgőzös, duhaj éjszakán leszámolnak vele. Talán Bethlen Gábor, az új fejedelem keze is benne volt, mindenesetre ő már a török Portával próbál egyezkedni, föláldozva ezért Lippa várát. Országában azonban nem csitul a harc, belső viszályok nehezítik dolgát. Egyik rivalásának, az erőszakos Homonnaynak a fejedelemségre fáj a foga, a Bethlen mellé állók, mint például a kálomista Simoni, pedig gyengék vagy csak a maguk dolgával törődnek, mint ahogy az anekdotázó Keresztessy várkapitány. Bethlen hűséges és okos felesége, Károlyi Zsuzsanna figyelmezteti a leselkedő veszélyekre, de Bethlen nem szívesen hallgatja, inkább a forró vérű, ám ingatag jellemű Báthory Annához menekülget. Bethlen igazán dinasztiát alapítana, fiút szeretne, miután a Károlyi Zsuzsannával közösek meghaltak. De Annának férje van, a szerencsétlen Jósika személyében, de amúgy sem akar szülni, föladni szabadságát.
S bár a fejedelemség egyre erősebb, virágzóbb, Bethlen egyre elkeseredettebb. Báthory Gábor orgyilkossága miatt is egyre többször mardossa a lelkiismeret, majd felesége is meghal. Báthory Anna visszautasítja, így vele is leszámol. A Habsburg udvar, török Porta szorításából egy nyugatibb kapcsolatot keres, így hamarosan feleségül veszi Brandenburgi Katalint, a választófejedelem húgát. Még szövögeti nagyhatalmi terveit, de közbeszól a halála. Feleségét utódlási joggal ruházza fel...
li
ZÁVADA PÁL: BETHLEN
Fejedelmi magánügyek
MÓRICZ ZSIGMOND ERDÉLY című regénytrilógiájának
átdolgozott, dramatizált változata két részben
BETHLEN GÁBOR fejedelem GÁSPÁR SÁNDOR
KÁROLYI ZSUZSANNA, a fejedelem első felesége TAKÁCS KATALIN
BÁTHORY GÁBOR, a halott fejedelem DERZSI JÁNOS
BÁTHORY ANNA, a halott fejedelem húga GUBÁS GABI m.v.
JÓSIKA ZSIGMOND, Báthory Anna férje HIRTLING ISTVÁN
HOMONNAY GYÖRGY trónkövetelő HUSZÁR ZSOLT
SIMONI GYÖRGY VASS GYÖRGY
SIMONI GYÖRGYNÉ NEMES WANDA
KERESZTESSY PÁL várkapitány PAPP ZOLTÁN
BRANDENBURGI KATALIN, a fejedelem második felesége SALLAI NÓRA m.v.
KAR
Díszlet: TRESZ ZSUZSA
Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ
Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ
Mozgás: MAKOVINYI TIBOR
Zene: WÉBER KRISTÓF
Cimbalom: TÁRKÁNY KOVÁCS BÁLINT
Fény: NEMES MIHÁLY
Súgó: POGÁCS ZSUZSA
Ügyelő: ROVÓ RÉZI
A rendező munkatársa: TRINFUJ MIHÁLY
Rendező: HARGITAI IVÁN
Próbakezdés: 2010. október 11.
Bemutató: 2010. november 27.
JEGYVÁSÁRLÁS >>>
Mozgóképes ajánló - Megszólalnak az alkotók!
Gonosz gyilkosságok, többnapos lakomák, cselszövések, vad szerelmi kalandok, kísértetként bolyongó áldozatok, törökök, magyarok, pápisták és kálomisták esnek örökké egymásnak - miközben Erdély virágkorát éli. A főúri palotákban cimbalom húrjai sikítanak, patakokban folyik a bor meg a vér - ez is Erdély. Békére vágyik mindenki...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.