Zenés népszínház

Kerényi Miklós Gábor: Például most rögtön, december 3-án a Koldusopera Béres Attila rendezésében. Brecht-Weill műve ugye egyik műfaji kategóriába sem sorolható, nem is kell neki semmilyen meghatározás, címke. Zenés népszínházként kötelességünk ezt az egykor avantgárdnak titulált remekművet játszanunk, mely mára klasszikus rangra emelkedett. Ráadásul egyszerre opera, operett, musical -s mindezek paródiája. De emeljük a tétet azért is, mert január 14-én operát is bemutatunk, ráadásul rögtön kettőt.

Koldusopera (Szinetár Dóra)

Kerényi Miklós Gábor: Biztos vagyok benne. Sőt, azt gondolom, már a Koldusopera kapcsán is eljönnek hozzánk olyanok, akik egyébként nem néznék meg ezt a darabot! Puccini Gianni Schicchije, illetve Vajda János Mario és a varázslója pedig több szempontból is érdekes lehet nézőinknek, s az Operába járóknak egyaránt. Egyrészt máshol Magyarországon nem játsszák ezeket a műveket jelenleg. S két rendkívül izgalmas darabról van szó. A Schicchi igazi fekete komédia, ami a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon már nagy kritikai és közönségsikert aratott. Vajda János Thomas Mann műve alapján komponált műve pedig azon kevés kortárs magyar operák egyike, melyek itthon és külföldön egyaránt elismertek. Zenéje egyszerre szürreális és dallamos, különböző stílusok szokatlan keveréke. Izgalmas és felkavaró előadást szeretnék rendezni. De úgy hiszem, a művészekért is bejönnek majd hozzánk, hiszen Gianni Schicchit a remek operaénekes Kálmán Péter, míg Cipollát Szabó P. Szilveszter alakítja. Mögöttük ott van az Operett társulatának színe-java, Geszthy Veronikától Boncsér Gergelyen, Farkasréti Márián, Fischl Mónikán és Vadász Zsolton át Szabó Dávidig és Mészáros Árpád Zsoltig sok mindenki.

Kerényi Miklós Gábor: Ha azt mondom, hogy decemberben csak Budapesten 40 ezer nézőt várunk, hiszen a belépők 90 százaléka elkelt, az önmagáért beszél. S ők egy sokszínű programra váltottak belépőt. Látnak operett gálát, Ez Hungarikum címmel, mely a műfaj történetén száguld végig. De megtekinthetik A Bajadért, A Csárdáskirálynőt, a Madame Pompadourt, a Mágnás Miskát, a Lili bárónőt is, hogy csak legnépszerűbb operettjeinket említsem. Műsoron lesz a legutóbbi premier, Fényes Szabolcs Szerdán tavasz lesz című műve is a fiatal Somogyi Szilárd rendezésében. Mint „retroperett" mutattuk be ezt a különleges darabot, mely kicsit musicales, kicsit prózás, de nagyon is operett. Ott vannak aztán magyar szerzők musicaljei, mint Lévay Szilveszter Rebeccája, vagy a már klasszikussá lett Neoton dalaiból készült Szép nyári nap, hogy a kötelező irodalmi tananyagot, a Rómeó és Júlia musicalváltozatát ne is említsem. Presgurvic darabjával zárjuk egyébként az évet. Közben a fiatalokról sem feledkezünk meg, a Musicalmesék és az Erdei kalamajka a legkisebbeknek szól, a fiataloknak pedig játsszuk az ugyancsak irodalmi alapú, Wedekind drámája alapján készült Tavaszébredést.

Kerényi Miklós Gábor: A Nagyszínpadon 38 alkalommal játszunk. 17 operett, hat gyerekelőadás mellett 15 musical lesz műsoron. Közben persze a Tháliában 5 Koldusoperát, a Raktárban pedig még 12 stúdióelőadást is tartunk. S ha ehhez hozzávesszük, hogy Németországban a müncheni Gasteigben vendégszerepel karácsonykor gálaműsorral az operett tagozat, a Prinzregententheaterben pedig a musicalcsapat játssza el 13 alkalommal A Szépség és a Szörnyeteget, egészen döbbenetes szám jön ki, 78 decemberi előadással.

Kerényi Miklós Gábor: Sajnos manapság már a magyar társulat is drága a külföldieknek, ezért a színháznak konkrét anyagi haszna nem származik. De ha hozzáveszem, hogy az operett, mint igazi hungarikum, Münchenben szerez dicsőséget a magyar kultúrának, s hogy akár ezzel a gálával, akár a Herendi porcelán-dizájnnal rendelkező családi musicallel, Budapest, s egész Magyarország imázsát segítjük, visszük hírét Európában, akkor azt hiszem, elégedettek lehetünk. 25 ezren néznek minket majd Münchenben, s az óriásplakátokon, újságcikkeken keresztül több millió bajorhoz jut el a magyar kultúra, a magyarság jóhíre.

Kerényi Miklós Gábor: Mi igazából 2 nagy színház vagyunk, hiszen operett és musical tagozatunk van, nagyzenekarral, balettkarral, énekkarral, musical együttessel. A tagozatok között azért megfelelő az átjárás, hiszen például a Szerdán tavasz leszben a musicalesek kiválóságai láthatók, vagy például Homonnay Zsolt most áll be A Bajadérba Radjami szerepébe. Mindeközben Szendy Szilvi a Koldusoperában és az Abigélben játszik, Kékkovács Mara pedig Münchenbe utazik A Szépség és a Szörnyeteggel...

Kerényi Miklós Gábor: Továbbra is olyan programot tervezünk, melyen a hungarikumot a magyar operettek képviselik, s mellettük elsősorban magyar szerzők musicaljeit vagy irodalmi-történelmi alapú műveket mutatunk be, s közben tovább tágítjuk azért a repertoárt. Persze elsősorban az említett operákkal, de márciusban például hiányt pótlunk azzal, hogy végre Strauss-operettet is újra műsorra tűzünk: az Egy éj Velencében keringőkkel, polkákkal teli mű, ráadásul különleges helyen, egy flipper-asztalon játszódik majd a darab, ezért is a Golyók háborúja alcím. Nyáron aztán újabb nagy dobásra készülünk, 16 ezer nézőt várunk a soproni MKB Musical Aréna szabadtéri színpadára augusztusban, ahol egy musical-legenda, a Puccini operája alapján íródott Miss Saigon kel új életre nagyzenekarral, több száz közreműködővel, sztárszereposztásban. Az előadást aztán persze a színházba is behozzuk a jövő évadban, amikor olyan zenés művek bemutatására készülünk még, mint a Tamási Áron művéből írt Ördögölő Józsiás című mesejáték, Lehár Cigányszerelme vagy Szörényi Levente Veled, Uram! című történelmi rockoperája. Megvalósíthat ennél igényesebb programot egy zenés népszínház?

Kerényi Miklós Gábor: Nagy öröm ez nekünk, ráadásul ezt nem Broadway-darabok, borítékolható közönségsikerek utánjátszásával értük el. Az első helyre - vagy, ahogy a HVG újságírója fogalmaz: a második évezred első évtizedének örökranglistás első helyére -az a Rómeó és Júlia került, amely az összes többi rangsorolt előadás között a legértékesebb „alapanyagból" Shakespeare-műből készült zenés színház. Több mint öt éve fut a produkció a Nagymező utcában, s mintegy 400 ezer néző látta már. A listán a harmadik helyre a világirodalom egyik legszebb meséjéből írt családi musicalünk, A Szépség és a Szörnyeteg került. Nagy büszkeség a Budapesti Operettszínház számára a nyolcadik helyen szereplő, a lista egyetlen felnőtteknek szóló új, magyar darabja - mely ráadásul operett, méghozzá klezmer-operett - az erdélyi témájú Menyasszonytánc és a kilencedik Rudolf, amelyik szintén magyar témájú mű, történelmünk fontos pillanatairól mesélő produkció. Azt gondolom, hogy attól, mert egy színház értékes műveket tűz műsorra, még nem biztos, hogy jók is az előadások. Vagy az, hogy sok néző ül be esténként, még nem garantálja az értéket. De, ha egy színház értékes műveket tűz repertoárra, amiket sokan néznek, akkor van esély arra, hogy az tényleg egy jól működő intézmény.