Meseopera halandóknak

Egy jó Szabó Bori mese, amiben égiek, földiek és alvilágiak a szereplők, párkák szövik és gubancolják a történet szálait, amiből természetesen jónéhány: szerelmi. Tizenegy jóhangú színész és élő zenekar gondoskodik róla, hogy végigizgulhassuk a szép Grüllé, az öreg Haplusz, a fiatal Küón és a hatalmaskodó, nemtörődöm istenek: Zeusz Zoli bácsi, Hádész Henrik, Héra Hédike és a többiek történetét.

des_bianka_budapest

 

A történet szerint az égben három párka (Klárika, Lenke, Andika) szövi az emberi életek fonalát. Klárika, a boldog végkifejlet megszállottja szeretne végre szép feleséget találni Küónnak, a jóképű nőcsábász nemes úrfinak. Az arra járó öreg tehenésznőt, Grüllét gyönyörű fiatal lánnyá változtatja, hogy méltó párja lehessen a fiúnak. Küónnak azonban szörnyű titka van: valójában ő már meghalt egyszer (párbajban szúrták le), és az alvilág istene, Hádész Henrik azzal a feltétellel engedte csak vissza a földre, hogy egy szép lányt leküld maga helyett - azaz: hogy megöli. A jóságos Klárika tehát akaratlanul is a halálba küldi a megszépült Grüllét, hacsak... Hacsak számtalan képtelen félreértés után az istenek meg nem tapasztalják saját bőrükön, hogy nem szabad a földiek sorsával játszadozniuk.


balazs_annamaria_hered



,,Úgy gondoltuk, hogy a meseopera a legjobb választás a gyerekek színházba vonzására. Sajnos elég költséges és komplikált műfaj, de szerencsére a Bárkán kaptunk annyi bizalmat, hogy próbát tehessünk ezzel az egésszel - igényes, de szórakoztató, a gyerekek fantáziáját igénybe vevő, nekik mindenféle megjegyezhető, később idézhető dallamot felajánló zenét készítsünk. A témát a görög/római mitológiából vesszük. Nem is annyira a tanító/nevelő szándékot tartottuk szem előtt, nem gondoltuk, hogy az előadásnak át kéne vennie a rendhagyó irodalomtörténet-óra szerepét, inkább azért örültünk meg ennek a találatnak, mert e mitologikus szereplők jellemvonásainak megértése, az egyes (esetlegesen kreált) szituációkban való viselkedésük, reakciójuk ábrázolása olyan ismeretekkel ruházza föl a fiatal nézőt, aminek bármikor hasznát veheti később - az esszenciális téma nagyon is alkalmas erre. Jól látszik, ki szerelmes, ki öntelt, ki irigy, ki odaadó, ki ostoba - és aztán mi történik vele, merre változik.

De elsősorban azért örülünk annak, hogy ezen dolgozhatunk, mert úgy emlékszünk, hogy ez jó volt - egyszerű dolgok ezek. Hogy szerettünk mesét hallgatni, amikor kicsik voltunk, hogy szerettünk zenét hallgatni és később egymásnak visszaénekelni azt, hogy szerettünk operába járni (volt bérletünk!), mert elvarázsolt minket a nagy zenekar és a látvány, az énekesek hangja. Szerettük a színházszagot és izgultunk a nézőtér sötétjében, hogy mi lesz a vége. Hogy hónapokig tárgyaltuk, amikor bemehettünk a zenészekhez hátra, és megnézegethettük, miben mesterkednek. Ezt az előadást zeneszerető emberek készítik, akik mind elég fiatalok, és úgy emlékeznek, hogy ezt a zeneszeretetet gyerekkorukból hozzák magukkal - és az operában halmozták fel. Drukkolunk, hogy a mostani gyerekek is kapjanak ilyesmit - hogy együtt fognak izgulni velünk, hogy vajon a hatalmaskodó, az ember sorsára fittyet hányó istenségek mesterkedései közepette megtalálja-e a szép Grüllé a boldogságot."

Göttinger Pál rendező

 

Dinyés Dániel és Szabó Borbála meseoperája gyerekeknek készült, és tízéves kortól ajánlják.

A darabhoz kapcsolódó jelmeztervezői pályázatra, amit gyerekeknek írtak ki az EduArt-tal közösen, 13 pályázat érkezett az ország különböző pontjairól (Budapest, Kismaros, Fonyód, Mezőberény, Táborfalva, Kerepes, Heréd, Hódmezővásárhely). A 68 rajzot december 16-tól láthatják a Bárka Kávézó falain.

 

kC3BChn20pC3A9ter_haplusz_kismaros

 

Dinyés Dániel-Szabó Borbála:
PÁRKÁK

Égiek:
Zeusz Zoli bácsi (főisten): Seress Zoltán
Héra Hédike (Zoli bácsi felesége): Szorcsik Kriszta

A három párka:
Klárika: Varjú Olga
Lenke: Varga Anikó
Andika: Spolarics Andrea

Földiek:
Küón (fiatal nemes fiú): Telekes Péter
Grüllé (öreg tehenésznő): Réti Adrienn
Haplusz (Grüllé öreg barátja): Kardos Róbert
Lainosz (szobrász): Ilyés Róbert

Alvilágiak:
Hádész Henrik (az Alvilág ura): Gados Béla
Abu (Henrik szolgája, bérgyilkos): Kálid Artúr
és a zenekar.

Díszlet: Csík György
Jelmez: Kovalcsik Anikó
Báb: Hoffer Károly e.h.
Karmester: Dinyés Dániel és Cser Ádám
Mozgás: Katona Gábor
Rendezőasszisztens: Ivánovics Beatrix

Rendező: GÖTTINGER PÁL

Bemutató: 2010. december 17., 19.00 h
További előadások decemberben: 19. 14 óra; 26. 18 óra; 30. 18 óra
2011. januárban: 7. péntek, 18 óra; 16. vasárnap, 18 óra; 23. vasárnap, 15 óra
Bárka Színház, Cseh Tamás terem (1082 Budapest, Üllői út 82.)

JEGYVÁSÁRLÁS >>>

 

parkak_poster

 

forrás: Bárka Színház