A színházi vezetés struktúrája

1979 nyara - színházi pályám kezdete - óta nagyot változott a közösségi színházak  vezetési struktúrája. Abban az évben még nem ismertük az ügyvezető igazgatói beosztást, de ugyanúgy idegen volt a marketing, a menedzser, a produkciós igazgató megnevezés is. Ugyanakkor 31 év múltán már alig néhányan emlékeznek az igazgatóhelyettesi és az üzemigazgatói pozíciókra. 

Jogszabályok

Tapasztalataimon kívül az alábbi forrásokat vettem figyelembe. Jogszabályok közül 1) a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére (továbbiakban 150-es) 2) 2008. évi XCIX. törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól (továbbiakban EMT), 3) 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról (továbbiakban ÁHT), 4) 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (továbbiakban Ámr).

IGAZGATÓK

Mióta közösségi színházak vannak a színházak hétköznapi vezetői mindig is az igazgatók voltak. Így volt igazgató Bajza József, de így Várkonyi Zoltán és Zsámbéki Gábor is. A legegyszerűbb és legtisztább megnevezés, ezért felettébb ajánlatosnak tartom hosszú ideig való fennmaradását. A legszebb elnevezés számomra ma is a színigazgató, de ugyanúgy kedvelem a színidirektor elnevezést is.

Az Operában és a Nemzetiben volt néhány év a XIX. és a XX. században, amikor intendánsok voltak a legfőbb vezetők. Az intendáns magas társadalmi rangú, vagyonos személy volt, aki a színház és az országgyűlés között tartotta a kapcsolatot. Csak ritkán szóltak bele a színház napi életébe, annak vezetése az igazgató feladata volt.

A non-profit kft. formában működő színházak igazgatói az ügyvezető igazgató néven dolgoznak. Az ügyvezető szó a gazdasági társaságokról szóló törvényben található: azt hívjuk ügyvezetőnek, aki a tulajdonosok megbízásából a cég ügyeit vezeti, irányítja. Hogy miért nem jó a kft. formában működő színházakban csak az igazgató elnevezés, erre nem sikerült választ találnom.

A részvénytársasági formában működő Nemzeti Színházban az igazgató vezérigazgató. Mosolyogni való, valódi (elfogadható) okát hiába is keressük. Az Operaházban a legfőbb vezető a főigazgatói névre hallgat.

A névről

A szó gyökere az igaz, ehhez járul a „gat” igeképző, majd az „ó” főnévképző. Az Etimológiai Szótár szerint az igaz szavunk először az 1200-as évek közepén (Bánk bán ideje) jelent meg a magyar nyelvben. „Alapszava feltehetőleg a jog főnév egy régi nyelvi változata lehet.” Igazgatónknak naponta fel kellene idézni, hogy foglalkozásuk nevének mi is az eredeti értelme: igazság, jog szerint intézni ügyeinket, megfelelni az igaznak, a jognak, az igaz, a jogos felé terelni a dolgaink sorát és sorsát.

Feladatok

Az igazgató feladatköre nem sokat változott az elmúlt évtizedekben. Jelenleg az ÁHT, az Ámr, és a gazdasági társaságokról szóló törvény tartalmazza az igazgatók feladatait.

Életkor

Valamikor még 2010 nyár elején, de már akkor, mikor kiderült, hogy pályám következő néhány éve nem a fejlesztésről és nem a régi nagy ötletek megvalósításáról, hanem válságmenedzselésről fog szólni, hajnalban, amikor nem tudtam aludni, lexikonok és az internet segítségével összeállítottam egy táblázatot arról, hány évesek is voltak igazgatóink az elmúlt 25 évben. Talán nem meglepő, de a budapesti átlagéletkor több mint 6 évvel megnőtt, vagyis ennyit öregedtek színházigazgatóink az elmúlt negyedszázadban. A legalacsonyabb átlagéletkor 1989-ben és 1991-ben volt (49,8 év), a legmagasabb pedig tavaly, 2009-ben, amikor a 62 évet is meghaladta. A tavalyi és idei változások miatt a budapesti átlagéletkor 56,3 évre csökkent. A legfiatalabb igazgató 30 évével Csányi László volt 1996-ban (Bárka Színház), őt „követi” 39 évesen Csiszár Imre, aki 1989-ben lett a Nemzeti Színház igazgatója.

Végzettség és gender

Harminc évvel ezelőtt még bárkiből lehetett színházigazgató, csak az illetékes tanács, pártbizottság, minisztérium kegyeit kellett elnyerni. A legegyszerűbben azonban Acél Györgyön keresztül vezetett az út, aki az ő sakkjátszmájába belefért, annak jutott pozíció. Az igazgatók döntő többsége rendező volt, de ha jól állt a szénája, akkor újságíróból, tanácsi vagy párthivatalnokból, de még közönségszervezőből is lehetett igazgató.

Ma már többségben vannak a színészből lett igazgatók. Budapesten 2011 elejéig még van két rendező-igazgató (Zsámbéki Gábor és Szirtes Tamás), majd onnantól már csak a Madáchban lesz rendező az igazgató. A fővárosi igazgatók eredeti szakmája rendkívül változatos: színészek, zenészek, táncos, bölcsészek egyaránt előfordulnak. De ne feledkezzünk meg a főváros, sőt az ország egyetlen közgazdász igazgatójáról (Szabó Gyuriról) sem, aki szakmája dicsőségére az egyik legkomolyabb művészeti színházat vezeti Budapesten.

Dunántúlon a társulatos színházak között már csak Nagy Viktor rendező tartja magát. A Dunán innen csak Kecskeméten és Szolnokon van színész-igazgató, a rendező-igazgatók ma még többségben vannak. Hogy mi az oka a színészek fővárosi és dunántúli előretörésének, azt csak találgathatjuk. Lehet, hogy a színészek jobb kommunikációja, nagyobb közéleti szerepvállalása, gyorsabb alkalmazkodóképessége az, ami alkalmasabbá teszi őket az igazgatói pozíció betöltésére. (Félve merünk gondolni Szabó István Mefisztójára!)

Az EMT 40.§ (1) szerint: „A vezető munkakörének ellátásával szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy bízható meg. Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász, illetve a közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség.” A jogszabály nem tér ki arra, hogy például színház esetében milyen diploma felel meg az alaptevékenységnek,  arra azonban igen, hogy a miniszter a legmagasabb művészeti kitüntetések esetében felmentést adhat a végzettség kötelme alól.

1979-ben egyetlen női igazgató sem volt Magyarországon. Az elmúlt három évtizedben csak két helyen, Veszprémben (Kolti Helga) és a Művész Színházban (Töröcsik Mari) volt női igazgató. Ma már hét is van: a fővárosban a Vígszínházat, a Tháliát, a Szabad Tér Színházat, és a Nemzeti Táncszínházat, vidéken Dunaújváros, Szekszárd és Sopron színházait vezeti női igazgató. Alföld és Észak-Magyarország egyelőre nem kér a nőkből!

MŰVÉSZETI VEZETŐ, FŐRENDEZŐ, VEZETŐ RENDEZŐ

A három elnevezés között komoly különbség van, ám nem akkora, hogy külön tárgyaljuk őket. Különösen akkor, ha észrevesszük, hogy a háromból két beosztás - tudomásom szerint – csak egyszer-kétszer fordult elő együtt egy színház vezetésében.

A színházi gyakorlat szerint a három közül a művészeti vezető a legmagasabb beosztás, hisz hozzá nem csak a rendezők, hanem valamennyi művészeti beosztás tartozik. A főrendező magasabb beosztás a vezető rendezőnél, mivel ő általában munkáltatója is volt a rendezőknek és a művészeti ügykezelésnek, míg a vezető rendező - munkáltatói jogok nélkül - csak első a rendezők közül

Harminc évvel ezelőtt még kötelező beosztása volt a színházi vezetésnek. A színházak felügyeletét gyakorló minisztériumi-, tanácsi- és pártszervek úgy vélték, hogy a színházak ideológiai kézbentartásához két művészember (egy igazgató és egy főrendező) is kell, akikből nagy valószínűséggel az egyik közvetlenebb kapcsolatban állt az illetékesekkel, mint a másik. Néhány esetben – amikor nem művész igazgatók irányították a színházat - szükségszerű volt valamilyen művészeti vezető részvétele, hisz végül is a színház művészeti intézmény.

Ma már a színházak alig egytizedében található meg valamelyik pozíció. Oka egyszerű: ma már a színházak többségében művész emberek az igazgatók, így szükségtelen és a társulatra nézve veszélyes is, hogy két művészember irányítson egy színházat.

GAZDASÁGI IGAZGATÓ

Az igazgató mellett a színházi vezetési struktúra legbiztosabb beosztása. Minden színházzal kapcsolatos jogszabály foglalkozik a gazdasági igazgatói beosztással és feladatkörrel. A 150-es a gazdasági, műszaki, igazgatási szakterület irányításával megbízott vezetőről ír, kerüli az igazgató megnevezést. Gazdasági igazgató megnevezést nem találunk egyetlen jogszabályban sem, a jogalkotók minden esetben gazdasági vezetőben gondolkodnak.

A gyakorlatban a gazdasági igazgató funkció minden színházi vezetési struktúrában megtalálható. Az EMT már idézett paragrafusa (2) bek. úgy is értelmezhető, hogy nem kell gazdasági vezetőt alkalmazni abban az esetben, ha az első számú vezető, vagyis az igazgató pénzügyi-gazdasági végzettséggel rendelkezik. (Magyarországon, ma Zalaegerszegen és Nyíregyházán is jogász végzettségű az igazgató, így elméletileg nem kellene alkalmazni gazdasági vezetőt.) Ennek ellentmond az ÁHT, amelynek 98.§ (2) bek. szerint költségvetési intézményben a kötelezettségvállalás „a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után” történhet.

Gazdasági társaságok gazdasági vezetőire nincsenek előírásaink, ám a költségvetési színházakra vonatkozóan gazdag források álnak rendelkezésünkre. Az ÁHT ugyan csak az előbb említett helyen említi a gazdasági vezetőt, ám az Ámr gazdagon (két-két paragrafusban) foglalkozik a gazdasági szervezettel és a gazdasági vezetővel.

Végzettség és gender

A gazdasági igazgatók végzettségét mindig is szabályozták jogszabályok, így csak egy-két esetben fordult elő alulképzettség. Ám ezt is kitűnően megoldotta a színházi szakma: a nem megfelelő végzettséggel rendelkező gazdasági igazgatót átsorolták ügyvezető igazgatónak vagy igazgatóhelyettesnek.

Jelentős változás következett be a gender szempontjából. Míg 1979-ben egyetlen nő gazdasági igazgató sem volt a szakmában, addig ma már többségben vannak a szakmában. Talán az általános emancipáció, talán a relatíve egyre alacsonyabb fizetések, talán a pozíció csökkenő presztízse, talán igazgatói döntések kereshetők az okok között.

Feladatok

A jogszabályok pontosan meghatározzák a költségvetési színházak gazdasági igazgatóinak feladatát. A nonprofit kft formában működő színházak általában jogelődjük gyakorlatát veszi át. Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt 25 évben a színházi struktúrába bekerülő új funkciók (ügyvezető-, produkciós-, marketing-, menedzserigazgató) munkakörei általában csökkentették a gazdasági igazgatói munkakör tartalmát és szűkítették terjedtségét.

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, MENEDZSERIGAZGATÓ

Itt nem a nonprofit kft-k igazgatóira, hanem a költségvetési színházak ügyvezető igazgatóira gondolunk, akik általában az igazgatók bizonyos értelmű helyetteseikként működnek. A 80-as évek elején Kaposváron Babarczy - Vajna Palinak - hozta létre az ügyvezető igazgatói beosztást. Budapesten az Operettben és a Katona József Színházban, vidéken például Győrött, Pécsett és Szegeden van ilyen pozíció, minden helyen más- és más tartalommal. Menedzserigazgató ma a József Attila Színházban és a Magyar Színházban dolgozik.

Az ügyvezető igazgató mindenütt az igazgató közvetlen munkatársa. Általában azok az ügyek tartoznak hozzá, amelyeket az igazgató saját munkaköréből átruház, de gyakran a gazdasági igazgató területéből is le-lecsíp. Időnként előfordul, hogy az igazgató a gazdasági igazgató felügyeletét is megpróbálja áttestálni az ügyvezető igazgatóra, ám a gazdasági igazgatók - jogszabályokkal megtámogatva - általában sikeresen küzdenek meg ellene.

PRODUKCIÓS IGAZGATÓ

Szaporodik a produkciós igazgatók foglalkoztatása is. Általában a nonprofit kft-ben fordul elő, talán amiatt, mert itt csak az igazgató használhatja az ügyvezető igazgató beosztás. A fővárosban a három nagyban (Madách, Víg, Operett), a középszínházakban (Magyar Színház, a Centrál, Új Színház és a József Attila Színház) dolgozik produkciós igazgató, vagy van ilyen beosztás. Vidéken Miskolcon és Szolnokon találkozhatunk ilyen pozícióval.

A produkciós igazgatók általában az igazgatók vagy az ügyvezető igazgatók alá tartoznak. Feladatuk a produkciók gazdasági ügyeinek intézése illetve azok menedzselése. Általában a gazdasági igazgató munkakörét csökkentik, de előfordul, hogy a műszaki vezető produkciós feladatkörét veszik át.

Érdemes megfigyelnünk, hogy az ügyvezető-, menedzser-, produkciós igazgatók között ma még csak egy nő dolgozik!

A TREND

Fentiekből jól kirajzolódik a színházi vezetési struktúrák átalakulása és annak iránya. A színház 25-30 évvel ezelőtt még alapjában művészeti intézmény volt, amelyet igazgató, főrendező vagy művészeti vezető és gazdasági igazgató vezetett: a háromszög élén az igazgató állt, alatta egymás mellé rendelve működött a színház művészetéért, illetve gazdaságáért felelős két vezető.

Az elmúlt negyedszázadban az állami támogatás folyamatos értékvesztése és így a saját bevételek súlyának növekedése miatt egyre erősebbé vált a színházi vezetők közötti munkamegosztás. Egyre fontosabb vált a produkció sikere, egyre jelentősebbé vált a gazdaságosság és hatékonyság. Ehhez a korábbi gazdasági igazgatókon túl vagy inkább mellett, olyan felkészült szakemberekre van szükség, akik a színházat piaci szereplőnek tekintik, és akiknek legfőbb feladata a színházat pénzügyileg is sikeressé tenni. Az ügyvezető-, menedzser-, produkciós igazgatók mellett ezt a célt szolgálják a marketing- és kommunikációs igazgatók is.

A feladatok nehézsége miatt rugalmasabb és teherbíróbb vezetőkre lesz szükség, így egyre fiatalabba lesznek igazgatóink. A nők általános előretörése miatt a nők részaránya növekedni fog, nem csak az igazgató, de a többi vezetői poszton is.

A főrendező, vezető rendező, művészeti pozíciók száma tovább fog csökkeni, mindaddig, amíg a közgazdászok át nem veszik a hatalmat. Akkor újra értéke és értelme lesz ezeknek a beosztásoknak.

A gazdasági igazgatói pozíció súlya és tartalma tovább csökken a következő évtizedekben, mindaddig, amíg el nem éri a főkönyvelői szintet. Ott meg is marad, hisz a közgazdászoknak bőven elegendő egy kitűnő controller is.

Ma, többféle ok miatt, a színész igazgatók kora jött el. Mellettük szaporodni fog a különféle szakigazgatók sora, akiknek nincs más dolga, mint igazgatójukat és vele együtt színházukat sikerre vinni. De nincs már messze az a kor sem, amikor olyan kvalitású és kapcsolatú pénzügyi-gazdasági szakemberek jelennek meg a színházi piacon, akik képesek lesznek a színész igazgatók ambícióit, presztízsét is felülmúlni. És hogy akkor mi lesz a színházzal, mint művészettel? Hát…

Dr. Venczel Sándor
színházi közgazda

Első megjelenés: Színpad 2010. december

A leadfotót szerző készítette Sukorón 2010 nyarán