Embernek maradni...

2011. január 14. péntek, 12:19

Székely János erdélyi költő, író, drámaíró lassan húsz éve nincs közöttük. Kevés szó esik róla, pedig a maga idejében az erdélyi magyar irodalom egyik legelismertebb alakja volt. Hírnevét elsősorban drámáinak köszönheti, legismertebb műve a Caligula helytartója. Ez a verses formában írott történelmi tragédia az egyén és a hatom erkölcsi problémákkal terhelt viszonyát boncolgatja: hogyan lehet lehetetlen körülmények közé kényszerítve is embernek maradni.

caligula_34

Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? Végrehajtja a parancsot. Petronius, Caligula szíriai helytartója elindul tehát a császár aranyszobrával és azzal a utasítással, hogy a szobrot a zsidók jeruzsálemi templomában fölállíttassa. Mert - mint mondja - muszáj. De erre a zsidók azt mondják: lehetetlen. A darab kérlelhetetlen pontossággal mutatja be a helytartó kétségbeejtő helyzetét, és emberségéből fakadó tragédiáját.

caligula_12

Bár ma már, a kelet-európai diktatúrák letűntével, kevésbé érvényes a darab politikai olvasata, Székely olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amiknek köszönhetően a dráma mit sem veszít naprakészségéből; a verses tragédia mindaddig érvényes marad, amíg létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember.
Székely darabját 1978-as ősbemutatója óta többször is színre vittek határon innen és túl. A magyar színháztörténet kiemelkedő alkotása volt Taub János 1988-as szolnoki Caligula-bemutatója. A kiváló Kossuth-díjas rendező 2010 februárjában távozott közülünk. Az előadást az ő emlékének ajánlják.

caligula_9

A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ
ÉS A THÁLIA SZÍNHÁZ KÖZÖS PRODUKCIÓJA

Székely János
Caligula helytartója
In memorian Taub János

Petronius: KŐSZEGI ÁKOS
Barakiás: DUNAI TAMÁS
I. Agrippa: KÖRTVÉLYESSY ZSOLT
Decius: HEGEDŰS ZOLTÁN
Lucius: PÁL ATTILA
Probus: FARKAS ÁDÁM
Júdás: P. GYÖRFFY ANDRÁS

Díszlet, és jelmeztervező: Vereckei Rita
Zeneszerző: Horváth Károly
Dramaturg: Hárs Anna
Világítástervező: Farkas József
A rendező munkatársa: Vári János
Súgó: Arató Andrea

Rendező: Bagó Bertalan

Bemutató:
2011. január 14-én, 19 órakor a Ruszt József Stúdió Színházban
2011. január 20-án, 19.30 órakor a Thália Stúdióban

További előadás időpontok és JEGYVÁSÁRLÁS >>>

caligula_28

Hit vagy hatalom?
Interjú Bagó Bertalannal

Az emberiség történetében többször is felmerült már a kérdés: vajon a hit az erősebb vagy a hatalom? Ellene szegülhetünk-e a felettünk állók, sorsunkról döntők akaratának? Ezeket a kérdéseket veti fel Székely János erdélyi író is legismertebb színpadi művében, a Caligula helytartójában. A darabot most a kecskeméti teátrum is műsorára tűzte Bagó Bertalan rendezésében, a premier január 14-én lesz Kecskeméten, a Ruszt József Stúdió Színházban, január 20-án pedig a budapesti Thália Stúdióban.

- Mi az aktualitása ma Székely János drámájának?

Bagó Bertalan: A klasszikus műveknek sohasem múlik el aktualitásuk, s véleményem szerint a Caligula helytartóját ma már klasszikus darabnak nevezhetjük. A történet a Római Birodalom egyik tartományában játszódik, ahol Petronius a helytartó. Mivel a cézár, Caligula már istenként tekint önmagára, elrendeli, hogy a zsidó templomba be kell vinni az őt ábrázoló szobrot. A zsidó nép természetesen ellenáll, mert ez sértené a hitüket. A kérdés az, hogy a helytartó végrehajtja-e a cézár parancsát? Amikor ezt a művet Székely János 1972-ben megírta, a diktatúra és a terror még benne volt a mindennapjainkban - nyilatkozta a Magyar Teátrumnak Bagó Bertalan rendező. - Nyíltan nem lehetett róla beszélni, ezért szokás volt abban az időben, hogy az írók történelmi környezetbe helyezték, így „rejtjelezték" a mindennapos szituációkat, problémákat. A Caligula helytartója esetében is erről van szó. A Római Birodalmat a nézők a sorok között olvasva behelyettesíthették Romániával vagy a Szovjetunióval, és mindenki tudta, hogy miről van szó. Ma már, hála Istennek, nem diktatúrában élünk. De a történelem ismétli önmagát: többször is előfordult, hogy amiről azt hitték, rég elmúlt, az visszatért. A most készülő előadásunk aktualitása tehát lehet egyfajta figyelmeztetés: emlékezzünk a múlt eseményeire, és figyeljünk, nehogy újra bekövetkezzen. Másrészt a hit és a hatalom kérdései napjainkban is ugyanolyan fontosak.

- Milyen látványvilágot képzelt el az előadáshoz?

Bagó Bertalan: Ha a történetet korhű környezetbe helyeznénk, a nézők hajlamosak lennének távol tartani maguktól a látottakat, és úgy értelmezni, hogy egy múzeumban néznek történelmi figurákat a régmúltból. Ugyanakkor nem is a mában játszódik majd. Én azt szeretném, ha a közönség elgondolkodna a látottakon, ezért egy elképzelt világba helyeztem a darabot. A jelmezek és a díszletelemek archaikusak lesznek, de inkább szakrálisak, mint korhűek. Stúdiószínházban mutatjuk be az előadást, ami szintén fontos számomra, mert arra törekszünk, hogy az egész nagyon személyes legyen.

- Székely János művének nyelvezete veretes, nehéz. Szükség volt arra, hogy a mai korhoz, szóhasználathoz igazítsák a szöveget?

Bagó Bertalan: Én ezt semmiképp nem akartam. A színészek az előadásban az ideológiák és a szellem vitáját jelenítik meg, nem egy történelmi szöveget deklamálnak. Ha sikerül elérnünk azt, hogy a szereplők mind nagyon világosan és pontosan fogalmazzák meg a gondolatokat, amelyeket közvetítenek, akkor a nézők egy izgalmas szellemi párbajt látnak. Nekem az a célom, a vágyam ezzel az előadással kapcsolatban, hogy a szó és a gondolat erejét megmutassam. Ha az ember nem rántja le a történetet a porba, a hétköznapokba, akkor sokkal jobban kinyílik a nézők asszociációs mezője. Ha jó az, amit látnak, akkor az ő lelkük színpadán is lejátszódik egy előadás: azon képek, helyzetek segítségével, amelyek nekik a látottakról eszükbe jutnak. Lehet, hogy már a színdarab közben, de lehet, hogy csak a színházból hazafelé menet töprengenek majd azon, helyesen döntött-e Petronius, a helytartó? Ez az előadós arról szól, hogy hogyan döntünk. Megteszünk-e valamit, amit megparancsolnak nekünk, avagy sem? Mivel jár, ha engedelmeskedünk az utasításnak, és mivel, ha nem? Innen már csak egy lépés, hogy mindezt a saját életünkre vonatkoztassuk, hiszen nap, mint nap nekünk is döntéseket kell hoznunk, mert az élet maga a döntések sokasága.

Bera Linda

fotók: Walter Péter
forrás: Kecskeméti Katona József Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://szinhaz.hu/api/trackback/id/tr6411863325

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Embernek maradni...

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek: