Michael Boder koncertje, a "Kékszakállú" 3D-ben és a "Szicíliai vecsernye" újra.
A barcelonai Teatro Liceu főzeneigazgatója vezényel a budapesti Operaházban
A Magyar Állami Operaház közönségét havonta nívós koncertműsor is várja. A 2011-es év első hangversenyén Michael Boder vezényletével kerül műsorra Mozart g-moll szimfóniája és Mahler Dal a földről című műve.
Michael Boder 1958-ban született Darmstadtban. Zenei tanulmányit a hamburgi Hochschule für Musik und Theater-ben kezdte, majd Firenzében folytatta. 1987-ben, 29 évesen nyerte el a bázeli színház főzeneigazgatói posztját. Nemzetközi karrierje is gyorsan beindult, fellépett Hamburgban, Münchenben, Berlinben, Kölnben, Londonban és Tokióban. Szívesen látott vendég Berlin, Drezda, Hamburg, München, Bécs, illetve San Francisco operaházaiban. Karrierjének jelentős állomásai voltak a drezdai és San Franciscó-i Ring, a bécsi Jákob lajtorjája (Schönberg), Gianni Schicchi, Lulu és Wozzeck, Berlinben a Bolygó hollandi, és Barcelonában a Hovanscsina produkciói. A kortárs zene elkötelezett híveként többek között Cerha, Penderecki, Trojahn, Reinman és Heinze operáinak bemutatóját vezényelte több német dalszínházban. Firenze, Lisszabon, Párizs és Velence koncerttermeinek visszatérő vendége. Dolgozott a bécsi, berlini, hamburgi, oszlói, prágai filharmonikusokkal, a lipcsei Gewandhaus Zenekarral, a zürichi Tonhalle Zenekarral, és a bambergi Szimfonikus Zenekarral. Jelenleg a barcelonai Teatro Liceu főzeneigazgatója.
Michael Boder a január 24-ei koncerttel debütál a Magyar Állami Operaházban, a Filharmóniai Társaság Zenekarának élén. A hangversenyt másnap megismétlik; kezdési időpont: 19.30. Közreműködik Fekete Attila és Wiedemann Bernadett.
Michael Boder
Világszenzáció a Magyar Állami Operaházban
Győriványi Ráth György, az Operaház főzeneigazgatója elsőként egy online zenei portálon vezetett blogján adott hírt egy világszenzációról: 3D-s vizuális technikát alkalmazó színpadi operabemutatóra készül a Magyar Állami Operaház. A produkciót a kínai állam, a velencei La Fenice színház és a Magyar Állami Operaház koprodukciójában mutatják be szeptember 9-én az Andrássy úti dalszínházban. Bartók A kékszakállú herceg vára című művét szemüvegben tekintheti meg a budapesti közönség, amely úgy lesz részese a színpadi produkciónak, akárcsak a világ mozilátogatói a 3 dimenziós filmeknek.
A hármas együttműködés lényege mindenekelőtt ez az újdonság, másik fontos célja pedig az, hogy Kínába vigyék Bartók művét, amely még sosem hangzott el a távol-keleti országban. Az est ötletgazdája Francesco Stochino Weiss producer. A tervek szerint olasz rendező és díszlettervező, valamint hazai jelmeztervező viszi színre a művet, amelynek a magyar alkotó és közreműködők adják autentikusságát. A darabban Judit alakjának megformálója Komlósi Ildikó, a nemzetközi operaszínpadok jelenleg egyik legismertebb mezzoszopránja lesz, a herceg szerepére még keresik a legalkalmasabb hazai basszistát.
A bemutató tehát több szempontból is különleges esemény lesz, de egyediségét mindenképpen az adja, hogy olyan vizuális technikát alkalmaznak, amely a nemzetközi operaéletben nem nyert még teret. A koncepció részletei még nem ismertek, csak annyi bizonyos, hogy ezúttal eddig csak mozifilmek adta érzeteket élhet meg a színházi közönség. A Bartók-mű Ravel Bolerójával kerül színre egy estén, a zenére kínai koreográfus alkot tánckompozíciót. Egyelőre két előadást terveznek szeptember 9-ére és 10-ére, siker esetén azonban repertoárra veszik a műsort, s az Operaház ezzel világszinten is egyedi produkciót illeszt a budapesti kulturális kínálatba.
Komlósi Ildikó
Gábor Géza a Szicíliai vecsernyében
Január 13-ától újra színre került a Szicíliai vecsernye az Operaházban. A darab ősbemutatója 1855-ben volt a párizsi operaházban, és alig fél évvel később már a budapesti Nemzeti Színház is műsorára tűzte. A magyar közönség lelkesedéssel fogadta, nemcsak "Verdi csillogó zenéje" miatt, ahogy a korabeli kritikák fogalmaztak, hanem azért is, mert a '48-as szabadságharc utáni években mindenki nyitottabb volt az elnyomók és elnyomottak közötti történelmi konfliktusokra. A Magyar Állami Operaház 2009-ben mutatta be a most látható változatot, a német Matthias von Stegmann rendezésében.
A januári előadások főbb szerepeiben Bazsinka Zsuzsannát / Sümegi Esztert, Bándi Jánost / Fekete Attilát, Massányi Viktort / Fokanov Anatolijt és Rácz Istvánt láthatja a közönség, aki mellett új beállóként Gábor Géza is énekli Procida szerepét.
Gábor Géza 1998-ban lépett fel először a Magyar Állami Operaházban, majd 1999-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja lett. A budapesti dalszínházban a tavalyi évadtól hallható ismét; fellépett a Napfogyatkozás ősbemutatójában (Komisszár), majd - szintén új színrevitelben - a Rózsalovag Ochs báróját alakította. Az idei évadban a Fidelióban Rocco szerepét, majd a Norma Oroveso szerepét énekelte. A Szicíliai vecsernyében az operairodalom egyik legszebb basszusáriáját is meghallgathatjuk tolmácsolásában. Előadásai: január 13., 18., 22.
Gábor Géza
(forrás és fotók: Magyar Állami Operaház)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.