Ludas Matyi

A Ludas Matyi című daljáték ősbemutatójával tovább kerekedik a Csokonai Színház klasszikus magyar repertoárja. A Bánk bán után bemutattuk a Hunyadi Lászlót, játsszuk a Csongor és Tündét, és még ennek az évadnak a végén, de legkésőbb a következő elején a Háry János és Az ember tragédiája színrevitelét is tervezem. - Vidnyánszky Attila rendező a 2011. január 21-én debütáló előadásról.

Szőcs Géza, a liberttó szerzője: Hogy a fiókomból végképp kiszabadult és most színpadra kerül az én Ludas Matyim, azt Vidnyánszky Attilának köszönhetjük. Ebben az esetben a rendező egyúttal társszerző is, hiszen a szöveghalmazból, mint egy mederben áramló üzenet-együttesből ő formálta meg a végső cselekmény-láncolatot.

Faragó Béla zeneszerző: Szőcs Géza librettója nemcsak jelentősen eltér Fazekas Mihály művétől, de sokrétűbbé tette a történetet, és a jellemek is összetettebbek lettek. Matyi nyughatatlan, önmagát kereső figura, de szerelméhez mindvégig hű marad. Döbrögi nem egy tudatlan, sötétlelkű alak - önkényúr, de életművész is. Önzése, hatalomvágya, mindent és mindenkit birtokolni akarása miatt kell elbuknia. Ért a nők nyelvén, akik itt sokkal nagyobb szerepet kapnak: ilyen például Matyi szerelme, Anna, aki lúdból változik át lánnyá, akár Tündér Ilona.

Szász Zsolt dramaturg: Az elbeszélő költeményt a debreceni Fazekas Mihály 1804-ben írta. Az eredeti kézirat - mint maga mondta: „azon lutskosan, mint a' világra kipottyant" - kalózkiadásban gyorsan elterjedt. Fazekas később átírta a művet, mely nyomtatásban így 1817-ben jelent meg, Bécsben. Az igazságtalan nemes urat eltángáló paraszt történetét először Asszíriában, Kr. e. 704-ben jegyezték le. Ott még kecske az elkobzott állat, és a mi Matyinkat Dzsimil-Ninurtának hívják. Móricz Zsigmond 1911-ben vásári komédiát írt belőle, a Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezésében, Soós Imre főszereplésével készült 1949-es film a fiatalon elhunyt színész egyik legendás alakítását őrzi. 1976-ban készült Dargay Attila népszerű rajzfilmje. A '70-es évek végén és a '80-as évek elején Páskándi Géza, illetve Schwajda György is megírta a maga verzióját. Zalán Tibor a békéscsabai Jókai Színház számára írta újra a darabot, amelyet zenei kísérettel be is mutattak 2010 őszén.

Faragó Béla zeneszerző: A debreceni előadás műfaját tekintve daljáték, hiszen nincsenek benne végigkomponált, énekbeszédszerűen, recitativo előadott részek. A történet a kereszténység előtti, szemet szemért, fogat fogért elv kegyetlen világát idézi a sok ütőhangszer, és a balkáni népzenéből ismert, állandóan változó, aszimmetrikus ritmusok, melyek kiszámíthatatlanná teszik a zenei fordulatokat.

Vidnyánszky Attila rendező: Mindenképpen a gyerekek számára akartam rendezni, és kimondottan egy zenés darabot. Mert ha egy klasszikus témához nyúlunk ebben az új formában, akkor egyúttal a jövendő operalátogató közönséget is nevelgetjük a színház szeretetére. Ezt a daljátékot egyfajta beavató színháznak gondolom tehát. A rendezést is ennek a célnak rendeltem alá a szcenikai megoldások és a szereplők mozgatásának tekintetében is. Itt minden nagyon színes és mozgalmas.
Az alkotókkal és a szereplőkkel közösen igyekeztünk kiaknázni minden humorforrást annak érdekében, hogy a gyerekek igazán jól érezzék magukat ez alatt az alig több mint egy óra alatt. Néhány új színpadi megoldás is megjelenik a darabban. Többek között a bábjáték hatáselemeinek felvillantásával is élünk.

Faragó Béla zeneszerző: A beavató színházi elvet, az előadás gyerekeknek szóló jelleget talán az is erősíti, hogy nagyon sokféle zenei karakter jelenik meg a műben, sok olyan motívum, melyet a hallgató a legkülönbözőbb zenei stílusokból ismerhet. Azt szeretném, hogy ez a daljáték minél közérthetőbb nyelven szólaljon meg, és így sokak számára adjon maradandó, szép élményt.

*

Faragó Béla zeneszerző 1961-ben született Kaposváron. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének klasszikus zeneszerzés- és elmélettanára. 16 éves kora óta van jelen a kortárs zenei életben. Több mint száz produkcióhoz (filmhez, rádiójátékhoz, baletthez, színpadi műhöz) készített kísérőzenét, többek között a Csokonai Színház számára is (Légy jó mindhalálig, Pál utcai fiúk). Három operát írt: Titok (1993-94), East Side Story (1999-2000), Átváltozás (2009).

Zenei közreműködők:
A. Kardos Ildikó/Á.Jánvári Zsuzsanna, Bugár Nándor/Soós Árpád, Antal Barbara/Parádi László, Bíró Ferenc/Cseh Ákos, Áchim Tibor/Csonka László, Bicskey Gábor/Sándor Tímea, Vitányi József/Fretyán Nikolett, Tóth Eleonóra, Györgyfi Zsolt/Kovács János,
Markóczy György/Cseke Sándor, Nagy Terézia/Balogh János

Karigazgató: Pálinkás Péter
Korrepetitor: Csűry Tamás Dániel, Gyülvészi Péter, Kunsági István, Szentai Cecília
Súgó: Dihen Viktória
Ügyelő: Szabó Krisztián
Rendezőasszisztens: Bakai Barbara
Koreográfus: Gemza Péter
Dramaturg: Szász Zsolt
Díszlet:, jelmez: Olekszandr Bilozub

rendező: Vidnyánszky Attila

Ősbemutató: 2011. január 21. - Csokonai Színház, Debrecen