Kultúrmisszió is veszett a tragédiában

Hoppart, Forte, KoMa, Baltazár Színház - csak pár társulat azok közül, akik számára a napokban bezárt West-Balkán lehetőséget jelentett. A szórakozóhely tragédiájáról sok szó esett a sajtóban, de Spilák Klára programfelelős a Magyar Hírlapban arra is felhívta a figyelmet, hogy a színházak befogadó teret vesztettek. Lapszemlénkből kiderül, "kultúrmisszió" veszett el.

West_Balkan-430x301

 

A WB-színház programfelelőse, Spilák Klára lapnak úgy fogalmazott, azért volt vonzó számára a csapat felkérése, mert szabad kezet adtak annak megvalósításához és egyedülálló kultúrmissziót folytattak. Ezt bizonyítja, hogy a WB magántőke bevonásával indította el programjait, hiszen működési pályázaton még nem indulhatott. „Az előző székhelyükön ismerkedtem meg a West Balkán vezetőivel, akiknek eltökélt szándékuk volt, hogy a tervezett színházi, filmes és képzőművészeti programokat a vendéglátás bevételeiből is támogatják majd, ahogyan ezt a korábbi helyszínen is tették" - mondta Spilák.

Arról is mesélt, hogy a hely rendszeres vendége volt a TÁP Színház, alternatív társulatok is bemutatkoztak ott, és kortárs képzőművészeti kiállítások is helyet kaptak. „ A West Balkán stílusához a fiatalokat is vonzó, alternatív színházi vonulat felelt meg, így elsősorban ezeket szólítottuk meg a lehetőséggel. Az évad kezdetétől sorra jelentkeztek az itthon és nemzetközileg is elismert - minimális büdzséből működő -, független társulatok, s úgy tűnt, hogy nagyon sokan szeretnének az izgalmas térben bemutatkozni. Az alkotókat vonzotta, hogy korszerűbb formában a valamikori Egyetemi Színpadhoz hasonló szellemi műhely működhet a város közepén "- magyarázta a programszervező, aki egyelőre nem lát a WB adottságainak megfelelő színházi teret a városban.

A Forte Társulat alapítója, Horváth Csaba rendező-koreográfus pedig csatlakozott ehhez a véleményhez. „Óriási színházi lehetőség rejlett a West Balkánban, és a szervezők a bemutatókon túl a már műsoron lévő darabjainknak is helyet adtak volna" - fogalmazott.


---------------

A West-Balkán közleménye

 

Szavaink erre nincsenek. A történtek után semmi sem jelenti már azt, amit korábban. Mélységes döbbenet és csend van bennünk.

Nem tudjuk és nem értjük, hogy mi történt. Egy hely voltunk, ami tíz éve esküdött fel arra, hogy értéket hozzon létre, arra, hogy boldogságot szerezzen embereknek, arra hogy utat mutasson, arra, hogy kultúrát közvetítsen, segítsen értelmezni ezt a megzavarodott világot. Nagyon igyekeztünk. És közben valamit elrontottunk.

Visszacsinálni, megváltoztatni nem lehet, magyarázni, magyarázkodni pedig nem akarunk. Nem mondhatjuk azt sem, hogy mi nem tehetünk róla, mert mi is hibáztunk. A három lány halála feldolgozhatatlan, érzéseink kifejezhetetlenek.

A West-Balkán nem 90 napra zárt be, hanem örökre véget ért. Létezésünkkel a szülők, barátok, hozzátartozók és minden jó érzésű ember gyászát sértenénk meg. Ebben a gyászban egész hátralévő életünkben osztozunk.

Minden tényt megmásítatlanul feltárunk. Ha a felelősség minket terhel, vállaljuk, de ettől még lelkiekben nem tudunk elszámolni magunkkal.

West-Balkán