A mi revizorunk

A debreceni Revizor azt mutatja meg, hogy a saját magunk által „falra festett ördög" hogyan kel önálló életre, és válik saját létünk megrontójává, szétterjedve, mint valami démoni varázslat. A szereplők észre sem veszik, hogy önként mondanak le mindenükről: odaadják a pénzüket, becsületüket, a lelküket egy illúzió kedvéért. Ez az 1836-ban bemutatott mű még mindig döbbenetesen aktuális.

Mészáros Tibor - Hlesztakov

Vlad Troickij rendező mondja: - Gogol művei, illetve tágabb értelemben Gogol világa mindig is foglalkoztatott, amióta a színházzal elköteleztem magam, és nemcsak azért, mert úgymond az anyatejjel együtt szívtam magamba azt a gogoli nyelvet, amely a mai orosz irodalomnak is egyik előfutára, hanem a rá jellemző groteszk, sőt, abszurditásba hajló látásmód is igen közel áll hozzám.

Ezzel együtt az előadás koncepciója is sokkal összetettebbé vált, és a kezdeti elképzelés mellett, mely szerint a darab a naiv, szinte gyermeki rácsodálkozásról és reményről, illetve annak összeomlásáról szól, a hangsúly egyre inkább áttevődött arra a démoni jelenlétre, amit Hlesztakov, az „ál-revizor" képvisel.

- A mi történetünk is azt mutatja meg, hogy a saját magunk által „falra festett ördög" hogyan kel önálló életre, és válik saját létünk megrontójává, szétterjedve, mint valami démoni varázslat. A szereplők észre sem veszik, hogy önként mondanak le mindenükről: odaadják a pénzüket, becsületüket, a lelküket egy illúzió kedvéért.

Varga József - polgármester

- Ez az 1836-ban bemutatott mű még mindig döbbenetesen aktuális. Azt kell látnunk, hogy az emberi természet szinte semmit nem változott a darab megírása óta, sőt, azt is kijelenthetjük, hogy Gogol rátapintott az ember örökérvényű, lényegi tulajdonságaira: a gőg, az árulás, a csábítás, a kísértés életünk részét képezi. Nagy kérdés, hogy lehetséges-e kilépni ebből az állapotból, képes-e az ember kiszabadulni az önbecsapás ördögi köréből?

- Úgy gondolom, hogy a mi előadásunk erre is megpróbál reflektálni - csakis valamiféle hősiesség, rettenthetetlen bátorság az, ami felnyithatja a szemünket, hogy megláthassuk az igazság fényét utunk végén. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ez a darab az antiutópiáról szól - amely groteszksége révén sok nevetésre ad lehetőséget, de ebbe a nevetésbe némi üröm is vegyül: az önfelismerés enyhén kesernyés íze.

- Nem véletlenül mondja a Polgármester a darab egyik katartikus pillanatában: „Kin nevettek? Saját magatokon!". Persze, ebben az előadásban mindenki megtalálhatja saját nevetését, de a szembesülés önmagunkkal nem kerülhető el.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol
A REVIZOR
komédia
Fordította: Mészöly Dezső és Mészöly Pál
A. A. SZKVOZNYIK-DMUHANOVSZKIJ, polgármester
Varga József

ANNA ANDREJEVNA, a felesége
Ráckevei Anna

MARJA ANTONOVNA, a leánya
Kacsur Andrea

LUKA LUKICS HLOPOV, tanfelügyelő
Csikos Sándor

A. F. LJAPKIN-TYAPKIN, járásbíró
Garay Nagy Tamás

A. F. ZEMLJANYIKA, a közjótékonysági intézmények főgondnoka
Kiss Gergely Máté

IVAN KUZMICS SPEKIN, postamester
Mercs János

PJOTR IVANOVICS DOBCSINSZKIJ helyi földbirtokos
Dánielfy Zsolt

PJOTR IVANOVICS BOBCSINSZKIJ helyi földbirtokos
Vranyecz Artúr

IVAN ALEKSZANDROVICS HLESZTAKOV, pétervári hivatalnok
Mészáros Tibor

OSZIP, a szolgája
Kóti Árpád

HRISZTYIAN IVANOVICS HÜBNER, járási orvos
Jámbor József

SZTYEPAN ILJICS UHOVJORTOV, rendőrkapitány, valamint
KERESKEDŐ
Miske László

A POLGÁRMESTER SZOLGÁJA
Sőtér István

PINCÉR, KERESKEDŐ
Cservenka Ferenc

Ügyelő: Kató Anikó
Súgó: Nánási Andrea
Asszisztens: Sóvágó Csaba
Díszlettervező: Dmitrij Kosztyuminszkij
Jelmeztervező: Bánki Róza

Dramaturg, tolmács és a rendező munkatársa: Kozma András

Rendező: Vladiszlav Troickij

Premier: 2011. február 4. - Csokonai Színház, Nagyszínpad

Plakát: Nagy Emese
(Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola)

Fotók: Máthé András
Forrás: Csokonai Színház, Debrecen