Véget ért a Deszka Fesztivál

Vasárnap este véget ért az idei Deszka Fesztivál Debrecenben. Az utolsó nap eseményei: Képtudomány. A nyelven túl, avagy a (mozgó)képek logikája a gyerekszínházi előadásokban (beszélgetés), Völgyhíd, Aranycsapat.

BárkaOnline - 5. nap
Képtudomány, Völgyhíd, Aranycsapat

Képtudomány. A nyelven túl, vagy a (mozgó)képek logikája a gyerekszínházi előadásokban címmel rendeztek beszélgetést Asbóth Anikó, Bartal Kiss Rita, Horváth Mária, Rumi László, Szalma Edit, Szász Zsolt és Uport László részvételével, Láposi Terka vezetésével a Vojtina Bábszínházban. A disputa részvevői közt voltak a fesztiválon is bemutatott A fából faragott, avagy Pinokkió a porondon, illetve A kékruhás kislány története készítői, így természetesen ez a két előadás konkrétabban is szóba került. A fából faragott, mint amelyben nem az eredeti Pinokkió-sztorit játsszák el: diavetítésként jelenik meg a Collodi-történet, a Rumi László rendezte darab főhőse látja, hogyan jár Pinokkió, tehát nem ő Pinokkió, ő egy másik személy, aki - hiába nézi végig a híres mesehős történetét - ugyanazokba a hibákba esik bele, akár „elődje", a sorsszerűséget nem tudván elkerülni.

Van animáció is A fából faragottban, de maga Rumi mondja, hogy végül ennek nem lett túl fontos szerepe. A Bartal Kis Rita rendezte A kékruhás lány viszont már egy szöveg nélküli dráma, amelynek tulajdonképpen nincs is hagyományos értelemben vett története, a nézők csak egy belső, saját történetet találhatnak ki a látvány alapján. A jelenlévők nem érzik különleges dolognak az animációt a bábszínházban, teljesen természetesnek tartják, hogy ez a művészeti ág is beépül egy-egy előadás látványvilágába, képalkotásába. Szász Zsolt szerint míg mintegy 20 éve az volt a nagy kérdés, hogy animációs vagy bábszínházról kell majd beszélni, most a báb- és a gyermekszínház fogalmában gondolkodnak, utóbbi a tágabb kategória. Egy bábelőadás sikerének titka az lehet, mondja Rumi, hogy a gyermekek játékmódszereit sikerül-e belecsempészni - a kecskeméti Ciróka Bábszínház A kékruhás lányában szerinte sikerül. Alapvető különbség a két bemutató közt, hogy A fából faragottban van szöveg. Upor László írta meg a történetet, aki szerint azért a mondatait nem kell feltétlenül verbális közlésekként értelmezni - inkább ajánlatok, javaslatok ezek, hogyan nyúljon a rendező a témához, milyen képalkotási módot próbáljon ki. A fából faragott létrehozói sem tagadják, hogy maguk is féltek kissé, a gyerekek hogyan fogják fogadni az Upor László nyelvjátékokban gazdag textusát - mint ahogy az előadáson tényleg lehetett is érzékelni, hogy a kicsik nem értenek mindent, mert a szöveg számukra nem egyszer túl magas és összetett volt, ami nyilvánvaló probléma egy alapvetően azért a gyerekeknek szánt bemutatónál. (DF)

Völgyhíd

Háy János Völgyhíd című kisregénye még a Közötte apának és anyának, fölötte a nagy mindenségnek című, 2000-es prózakötetben jelent meg. Nemrégiben a szerző a Kolibri Színház felkérésére áthangszerelte a szöveget, melyet aztán az utóbbi években a közönséget több kiváló színpadi munkával (melyek közül talán Az arab éjszaka, valamint a Kasimir és Karoline voltak a legerősebbek) megörvendeztető Bagossy László rendezésében, mint ifjúsági előadást mutattak be. Teljesen kézenfekvőnek tűnik ez a műfaj - hiszen a Völgyhíd szereplői kamaszok. Lelki problémákkal küzdő, az élet értelmét kutató fiatalok, akik még csak keresik a helyüket a világban. A fiatalokat bábok, a felnőtteket színészek játsszák, és végig angyalok kísérik hőseinket - ami teljesen indokolt, hiszen elég erőteljes a bibliai szál. A zene is amolyan éteri szférát idéz, és előrevetíti a tragédiát. Több szálon fut a cselekmény, hiszen a jelenből álmok, emlékek nőnek ki. Pétert, a főhőst láthatjuk az iskolában, a kollégiumban, családi környezetében és párkapcsolatában is. Az előadás nem csak a kamaszok lelki problémáira igyekszik koncentrálni, hanem társadalmi problémákat is behoz: szó esik a cigánybűnözésről, egy poén erejéig a pártszimpátia is bejön a képbe, és az internethasználat demokratikusságán is elidőznek a szereplők egy iskolai óra keretében. A cigánybűnözés és a pártszimpátia említése feleslegesnek tűnik, megbontja az előadás egységességét - miközben persze fontos kérdések lehetnek ezek egy fiatal számára, csak valahogy nem illenek ide; egyetlen poén kedvéért talán nem szerencsés ilyen súlyos kérdéseket felvetni és aztán reflektálatlanul hagyni egy előadásban. Igazán kifejezőek a bábok: Péter arca leginkább dacot és túlérzékenységet sugároz, szerelme, Zsófi pedig amolyan tiszta, őszinte szépség. Sok játéklehetőséget rejtenek magukban a figurák, melyet ki is aknáz az előadás. A minimális díszlet maximálisan ki van használva, nevezhetjük akár multifunkcionálisnak is (látvány: Bagossy Levente).: a jelenetek egy könnyen szétszedhető és összerakható képkeretben zajlanak, amely többek közt vécét, lépcsőt, vízibiciklit hivatott megjeleníteni. A pusztító kamaszszerelem története hatásos, és bár humorban sincs hiány, mindvégig a komor tónus az uralkodó. Bagossy László a tőle megszokott érzékenységgel nyúl az alapszöveghez, a végén még - szégyen, nem szégyen (természetesen nem az) - a katarzis sem marad el. (DF)

(...)

Tovább a teljes cikkhez a BárkaOnline oldalára >>>

Kapcsolódó cikkek:
- Debrecenistenasszony | BárkaOnline 4. nap
- Meztelenség, trágárság, politikum | BárkaOnline 3. nap
- Szépirodalom-e a dráma? | BárkaOnline - 2. nap
- Mesés férfiak, lottó ötös, Iduska | BárkaOnline - 1. nap
- Deszka 2011 | Teljes program

4. nap

3. nap

1. nap