Az angol történelem egyik legvitatottabb királyáról, III. Richárdról szól a Katona József Színház legújabb előadása. A szívtelen zsarnok történetét február 25-én mutatják be a teátrum művészei Cseke Péter rendezésében.
W. Shakespeare
Harmadik Richárd
Fordította: Vas István
III. Richard, Gloster hercege: Kőszegi Ákos
Buckingham herceg: Hegedűs Zoltán
Erzsébet királyné, IV. Edwárd felesége: Sára Bernadette
Margit, trónfosztott királyné, VI. Henrik özvegye: Réti Erika
Lady Anna, Edwárd walesi hercegnek, VI. Henrik király fiának özvegye: Bognár Gyöngyvér
George Clarence hercege: Kiss Zoltán
ll. polgár: Kiss Zoltán
Polgármester: Kiss Zoltán
Richmond: Kiss Zoltán
Sir Robert Brakenbury, a Tower várnagya: Pál Attila
lll. polgár: Pál Attila
Püspök: Pál Attila
Norfolk: Pál Attila
Sir William Catesby: Ferencz Bálint
l. gyilkos, Sir Richárd Ratcliff: Ferencz Bálint
Lord Stanley: Fazakas Géza
ll. gyilkos, sir James Tyrrel: Fazakas Géza
Lord Hastings: Kiss Jenő
Sir James Tyrrel: Kiss Jenő
Lord Rivers, a királyné bátyja: Kovács Gyula
IV. Edward: Szokolai Péter
l. polgár: Szokolai Péter
Sir James Blunt: Szokolai Péter
Dorset márki: Farkas Ádám
Walesi herceg: Farkas Ádám
Surrey: Farkas Ádám
Bíboros: Báhner Péter
Pap: Báhner Péter
Oxford: Báhner Péter
Hírnök: Báhner Péter
Őr: Báhner Péter
York herceg: Varga Levente, Mátravölgyi Bátor
Díszlettervező: Mira János
Jelmeztervező: Bánki Róza
Zeneszerző: Aldobolyi Nagy György
Fordító: Vas István
Világítás tervező: Farkas József
Súgó: Ba Éva
ügyelő: Báhner Péter
Rendezőasszisztens: Frigyesi Tünde
Rendező: Cseke Péter
Bemutató: 2011. február 25-én, este 7 órakor a Katona József Színházban
Mióta Shakespeare 1592 körül megírta az angol történelem talán legvitatottabb királyáról szóló tragédiáját, a mű nyomán számos legendás színházi és operaelőadás, filmfeldolgozás született, és III. Richárd hírhedt alakja legendássá nőtt, noha - a történeti források szerint - a valóságban nem volt olyan gátlástalan zsarnok, mint Shakespeare színművének hőse.
A királydráma címszereplője minden követ megmozgat, hogy királlyá koronáztassa magát. Ennek érdekében elvtelenül pusztít mindent és mindenkit maga körül. Végül eléri célját, ám trónját nem sokáig élvezheti. Ellenségeinek serege egyre nő, s a végső összecsapáskor Richárd elbukik.
Richárdot játszani nagy kihívás, ugyanakkor hálás feladat egy színésznek. Abszolút főszerep. Sokszínű, ezerarcú figura, aki egyszer visszataszító orgyilkos, máskor ellenállhatatlan, hódító férfi. És mindenekelőtt egy lelkiismeretlenül törtető gazfickó. Minthogy morális aggályai nincsenek, a felfelé vezető út pedig tisztességtelen eszközökkel rövidebb és biztosabb, mindjárt a darab kezdetén közli is velünk: „Úgy döntöttem, hogy gazember leszek."
Richárdot tehát nem csupán saját gátlástalansága, de környezete kikezdhetősége is ebbe az irányba tereli. Ahogyan Géher István mondja: „Amilyen a kor olyan a hőse. Richárd tetőtől talpig gazember, vagyis környezetében az egyetlen korszerű ember. Övé a világ, hiszen átlát rajta, úgy ismeri, mint saját magát." És éppen ez az, ami már több mint négyszáz éve folyamatosan annyira aktuálissá teszi Shakespeare művét.
fotók: Walter Péter
forrás: Katona József Színház, Kecskemét