Bárdos Artúr a háború után fölvonultatta régi sikerszerzőit. Gáspár Margit Új Isten Thébában után az 1947-1948-as évad nyitódarabja Meller Rózsi kínai tárgyú, a kínai-japán háború idején játszódó színdarabja: Egy bála rizs (1947. október 1.). Írónője a Tudományos Akadémia tagjaként halt meg.
Garin 1920-ban
Bécsben, a munkás-betegsegélyző laboratóriumában kutatóvegyész-adjunktusként dolgozott, mikor a húszas években váratlanul pályadíjat nyert Frau auf der Flucht című regényével. Néhány hónappal a Burg kamaraszínháza az Akademietheater bemutatta Leutnant Komma (Irja hadnagy) című szatíráját Jurij Tinyanov: Tetik hadnagy című írásából (1927). A bécsi Malik-Verlag kiadta 1929. A könyv megjelent magyarul is (1958). Meller Rózsi Bécs-szerte körbehordott darabját azért utasíthatták vissza, mert a színházak vezetősége olvasott, ismerte tehát a plágium tárgyát. Magyar színházakban már akkor sem olvastak. A mese alapja egy I. Pál korát rögzítő anekdota, megjelent Vlagyimir Dahl az orosz nyelv értelmező szótárában (1863).
Bombasiker a Belvárosiban. Marcipán meg tejszínhab meseképeskönyv-orosz díszletek és kosztümök, akár az UFA-Münchausenben. A Katona József Színház kétrészes emlékülést tartott abból az alkalomból, hogy Meller Rózsi március 31-én lenne 99 éves. Nem 100, csak 99. Jóllehet, más forrás szerint 1898-ben született, nem 1902-ben. Meller Rózsi körül minden bizonytalan. Második belvárosi sikerdarabját (Vallomás) Én voltam címmel Bárdos megrendezi filmnek (1936). A háború után a Feld Színház helyén létesült operetteket adó Béke Színházban Bulla elrepetálja szerepét alkalmi színészekkel (1946).
A Sufniban az előadás második, Máté Gábor rendezte, részben oratóriumszerűen felolvassa egy jelenetét Pálmai Anna és Hajduk Károly. A párbeszédek nem öregbítik az írónő dicsőségét. Az este második felében a darabrészletet leszámítva jobb szövegek hangzanak el. Boronkay Soma, akit dramaturgként jelöl a színlap, tüzetesen végignyálazta Meller Rózsi életének sajtóbeli tükröződését. Elmésen, nem malícia nélkül csoportosította a válogatott anyagot. Bodnár Erika elmeéllel olvas dossziéból, Pelsőczy Réka méltóságos-asszonyilag, Kiss Eszter rikítóan véleményezve, Pálmai Anna szépen artikulálva, Hajduk féloldalasan ülve, mintha kisebbnek szeretne látszani, és azt sugallja: legszívesebben hazamennék innen.
Az első részben Zsámbéki Gábor, Zsótér Sándor (az utóbbi leleményes eszközű rendezésében, Ambrus Mária aprópénzből létesített, sokat tudó hullámpapír díszletében) másodéves színinövendékei keresztmetszetet adnak az Írja hadnagyból. Név szerint: Bán Bálint, Bárnai Péter, Fehér Benő, Fehér László, Kádár Rita, Király Dániel, Kurta Niké, Ostorházi Bernadett, Nagy Boglárka, Rada Bálint, Viktor Balázs. Nevüket nem az olvasó szórakoztatására jegyzem le, csupán az utókor tájékoztatására. Itt akadhatnak nyomára, mint futottak neki a rémisztő nyilvánosságnak. A színészinasok java pösze. Baj van az úgynevezett sziszegőkkel. Kezük-lábuk is pösze. Némileg öregesen mozognak. Lehet: idővel fürge fiatalok lesznek. Még megfontolt öregek.
Csak azért mondom, mert színházi emberek sokat bajlódnak mostanában a fizikai színház homályos cégjelzésével. Mejerhold még biomechanikának nevezte, de tudta: nem ő a fölfedezője. A komédiásnép az ókortól kezdve, a középkori templomtér előtti, vagy temetőben virgonckodott vígságainál a bohóc akrobata volt, táncos, énekes, bűvész, zsonglőr. Mindenét a mulattatás érdekében mozgósította. Használta kezét-lábát, hasát, hangját. Kiművelt testi ügyességét a minél plasztikusabb kifejezés érdekében. Miközben az interneten kerestem Meller orosztárgyú színdarabjának előéletét, rátaláltam első megfilmesítésére. 1934-ben Alekszander Fajncimmer rendezte. Amikor idehaza bemutatták a filmet, a ravasz forgalmazó a Belvárosiban játszott sikerdarab címére átkeresztelte. Eraszt Garin játszotta Kablukov segédtisztet, élete legelső mozi-munkájaként. Garin Mejerhold kedvenc tanítványa volt: Hlesztakov, Csackij...mit részletezzem: a mesterszínész adottságaira építette Mejerhold a színházát. Karcsú, igen mozgékony, hosszúorrú, faarcú komikus volt. Virtuóz akrobatikus képességekkel.)
Meller visszaköltözött Pestre, visszatért a Chinoinnál a vegyészethez. A megbélyegzett című darabját állítólag a háború alatt álnéven játszották Londonban. 1947-ben New Yorkban Jean Parker főszereplésével Kain lánya című színdarabját adták. Csak az Egy bála rizs erejéig tért vissza még utoljára az irodalomhoz. A darab Bárdos rendezésében talán a másnapot sem érte meg. Meller elmerült, 1960-ban szinte ismeretlenül meghalt.
A Katona József most kihantolta. Az exhumálás telt házzal ment végbe.
MGP
fotók: Dömölky Dániel
------------
Meller-hadnagy (Notóriusok VII.)
Rendezők: Zsótér Sándor (I. rész), Máté Gábor (II. rész)
Bemutató: 2010. december 9.
Helyszín: Katona József Színház - Sufni
JEGYVÁSÁRLÁS >>>
