Pygmalion itt is-ott is

Február végén a Radnóti Színházban, márciusban a szombathelyi Weöres Sándor Színházban "szólal meg" Nádasdy Ádám új fordításában Eliza Dollitle, imígyen: "Jézus, de nagy az arcuk! A tanítás, az bezzeg érdekli, he? Hallottam, hogy taníccsa a szép beszédet. Én nem szívességet kérek, ércsük? Vagy talán az én pénzem nem jó?... Mehetek máshova! (...)".

IMG_0066
Kováts Adél, Szervét Tibor


A Radnóti Színház 1990-ben, húsz évvel ezelőtt már játszotta Shaw drámáját. Akkor Spiró György fordításában, Kerekes Évával és Bálint Andrással a főszerepben. Az akkor Higgins professzort alakító Bálint András most Pickeringet, az indiai nyelveket kutató nyugalmazott ezredest játssza. Higgins professzorként pedig Szervét Tibort láthatjuk, aki nem először találkozik ezzel a szereppel: "Két találkozásom volt eddig a Pygmalionnal. Mindkettő a dráma musical változatához, a My Fair Ladyhez kötődik. Az első: a film, amiben az ellenállhatatlan és páratlan Audrey Hepburn tündökölt. A második pedig egy színházi előadás volt Miskolcon, ahol kettős szereposztásban játszottam Higgins professzort, ám sajnos nagyon keveset próbálhattam. Ezért aztán alig emlékszem valamire, talán leginkább az utolsó dalra, amiben Higgins kerek-perec bevallja a lánynak, hogy beleszeretett. A musical megengedheti magának ezt a gesztust, ezt a happyendet, de a dráma nem ennyire egyértelmű. Shaw ragaszkodott ahhoz, hogy a drámában ez a szerelmi vallomás ne történjen meg, sőt szerinte Higgins talán nem is táplál ilyen érzelmeket Liza iránt... Vagy ki tudja..."
IMG_0090
Petrik Andrea

G. B. Shaw:
PYGMALION

romantikus történet
Fordította: Nádasdy Ádám

Henry Higgins, nyelvész: Szervét Tibor
Eliza, virágáruslány: Petrik Andrea
Alfred Doolittle, kukás: Szombathy Gyula
Higginsné: Csomós Mari
Pickering ezredes: Bálint András
Pearcené, házvezetőnő: Kováts Adél
Freddy Eynsford-Hill: Klem Viktor
Eynsfordné, az anyja: Martin Márta
Clara, a húga: Neudold Júlia eh.
Nagykövet: Horesnyi László
Gúnyos járókelő/Nepommuck: Urbán Tibor
Első járókelő/Lakáj: Simon Zoltán eh.
Taxisofőr: Kecskés Mihály
Szobalány: Drága Diána


Dramaturg: Kovács Krisztina
Díszlet: Szlávik István
Világítás: Baumgartner Sándor
Jelmez: Szakács Györgyi
Ügyelő: Szalai Péter
Súgó: Serfőző Andrea
A rendező munkatársa: Őri Rózsa

Rendező: Valló Péter

Bemutató: 2011. február 27. Radnóti Színház
JEGYVÁSÁRLÁS ÉS TOVÁBBI IDŐPONTOK
>>>

 

 


A szombathelyi Pygmalion

Henry Higgins, a fonetika megszállott tanára kiemel a „gödörből" egy utcai virágáruslányt, és fogadást köt barátjával és amatőr nyelvészkollégájával, Pickering ezredessel, hogy fél év alatt hercegnőt farag a csatornatöltelékből. A tanítás eredményeképpen a „csatornatöltelék" szépen fejlődik, trágár szókincse, alpári stílusa néhány hónap alatt lekopik róla, és helyén előbukkan egy sehova sem tartozó, társadalmi környezetéből kiszakított, semmihez sem értő teremtmény, aki régi életét már nem vállalhatja, új életének folytatásához pedig nem rendelkezik kellő anyagi háttérrel.
129893
Próbafotó - Trokán Péter

A szerző ugyan vígjátéki technikával bonyolítja a történetet, témájában azonban összetett kérdéseket feszeget: mit jelent a kultúra valójában, kinek jár alanyi jogon és ki az, akinek lehetőségei végzetesen korlátozottak. Illetve: szerelem-e az az összetartozás, mely teremtő és teremtett lény között kialakul, és ha igen, jóra vezet-e a beteljesülése?

Bernard Shaw darabja alapvetően romantikus komédia, de a szerző iróniája, nem túl visszafogott társadalomkritikája és fanyar életszemlélete nem engedi, hogy hosszan megfeledkezzünk mese és valóság különbségéről. Az ókori mítosz Galateája boldog házasságot köt Pygmalionnal, alkotójával. A modern kor Elizája már nem hódol be olyan könnyen, mint hajdanvolt elődje.

 

130614
Próbafotó - Andai Kati


A Pygmalion 1912-ben íródott, először német fordításban jelent meg 1913-ban, majd angolul 1914-ben. Az ősbemutató is németül volt 1913-ban a bécsi Burgtheaterben. 1914-ben került színre Londonban, illetve (a londonit néhány hónappal megelőzve!) a pesti Vígszínházban. A műből 1938-ban film készült, forgatókönyvét a 82 éves Shaw írta (Oscar-díjat kapott rá), s ebből azután néhány filmszerű részletet átvett a darab 1941-es kiadásába. A Pygmalion alapján írta 1955-ben Alan J. Lerner a My Fair Lady c. musical szövegét, amelyből nagy sikerű zenés film is készült.

 

 

Georg Bernard Show
PYGMALION

fordította: Nádasdy Ádám
HENRY HIGGINS nyelvész, a fonetika tanára: Trokán Péter
HIGGINSNÉ, az anyja: Sólyom Kati m.v.
PEARSNÉ, a házvezetőnője/ nagykövetné: Vlahovics Edit
FREDDY Eynsford-Hill: Poppre Ádám
EYNSFORDNÉ, az anyja: Anadai Kati
CLARA, a húga: Albert Zsófia
PICKERING, nyugalmazott ezredes, amatőr nyelvész: Bajomi Nagy György
ALFRED Doolittle, részeges kukás: Szerémi Zoltán
LIZA, hivatalos nevén Eliza, a lánya, virágárus: Csonka Szilvia
Járókelő/ Nepommuck: Horváth Ákos
Járókelő/ nagykövet: Vass Szilárd
Járókelő/ szobalány Higginsnénél: Unger Tünde
Járókelő/ lakáj a követségi estélyen / taxisofőr: Borbíró András
Járókelő / lakáj a követségi estélyen: Schmidt Róbert
Járókelő / lakáj a követségi estélyen: Pusztai Fanni

Díszlet: Árvai György
Jelmez: Szűcs Edit
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zene: Zságer-Varga Ákos
Fény: Bányai Tamás
Ügyelő: Győrvári Eszter
Súgó: Jenei Ágnes
A rendező munkatársa: Pintér Krisztina

Rendező: Keszég László

Bemutató: 2011. március 12., 19. óra, Márkus Emília terem

 

Forrás: Radnóti Színház
Fotó és forrás:
Weöres Sándor Színház