"A Magyar Teátrumi Társaság megdöbbenéssel értesült a budapesti József Attila Színház társulatának váratlan felszámolásáról szóló hírekről" - fogalmazott nyílt levelében a magyarországi vidéki színházak többségét tömörítő szakmai érdekvédelmi szervezet.
Mint a dokumentumban szerepel, a színházi alkotófolyamat és a színházi lét egyik alapját a társulati működési forma jelenti, amelynek megteremtése évek, évtizedek kemény munkájának eredménye. "Magyarországon az utóbbi húsz év politikai és gazdasági nehézségei ellenére sikerült megőrizni azt az egyedülálló színházi struktúrát, amelynek legnagyobb értéke éppen a társulati működési formában érhető tetten" - hangsúlyozta az MTT.
A levél írói szerint a színházi működés Magyarországon megőrzött társulati rendszerére számos nyugat-európai országban "irigykedve tekintenek", mivel a kultúra képviselői ott is tisztában vannak azzal az alapelvvel, hogy a színház nem az épületet jelenti, hanem a benne működő "művészi organizmust", vagyis a társulatot. "Annak megszüntetésével gyakorlatilag a színház lelkét likvidáljuk" - emelte ki a szervezet a főpolgármesterhez írt nyílt levélben.
A tiltakozók "szomorú és tanulságos példaként" a jelenlegi Thália Színház helyén a kilencvenes évek közepén működő egykori Művész Színház sorsát hozták fel. Szerintük a nagy reményekre jogosító társulat feloszlatása és a hely befogadó színházzá tétele óta az épület csupán "arctalan tér, ahol előadásokat játszanak, de karakteres színháznak nem tekinthető".
"A MTT sajnálattal tapasztalja, hogy a mostani színházi törvény semmilyen módon nem védi a rendkívül nagy szellemi és művészi értékkel bíró társulatokat. Ezért levél formájában tisztelettel kértük a Főpolgármester urat, hogy döntését gondolja át még egyszer, és hasonló horderejű kérdésekben támaszkodjon a szélesebb szakmai fórumok véleményére" - zárul a Magyar Teátrumi Társaság nyílt levele. Szintén fogalmazott meg egy nyilatkozatot a Fővárosi Színigazgatók Egyesülete is, amely leszögezte: "a József Attila Színházban történt gazdasági szabálytalanságokat fel kell tárni, az okozókat felelősségre kell vonni".
A dokumentumot jegyző tizennégy budapesti színházi vezető (Bálint András, Bán Teodóra, Eszenyi Enikő, Kerényi Miklós Gábor, dr. Kolosi Tamásné Zimányi Zsófia, Mácsai Pál, Márta István, Máté Gábor, Meczner János, Méhes László, Novák János, Puskás Tamás, Szabó György és Szirtes Tamás) azonban fontosnak tartotta, hogy a teátrum a jövőben is fővárosi fenntartású, állandó társulattal rendelkező repertoárszínházként működjön.
"A József Attila Színház az egyetlen nem belvárosi színház, amely olyan nézőknek nyújt igényes színházi szórakozást, akik hűségesek e nagy múltú teátrumhoz és más játszóhelyeket ritkán látogatnak. E színház múltja és jelene a magyarországi színházkultúra kitörölhetetlen része, amely az európai kulturális emlékezet átalakulásának éveiben peremkerületi kulturális színhelyként kiemelt fontossággal bír" - emelte ki a Fővárosi Színigazgatók Egyesülete.
"Ez megítélésünk szerint egyértelműen azt jelenti, hogy megszűnik egy társulatos színház, amely a művészi értékek és az emberi sorsok figyelmen kívül hagyásán túl is megdöbbentő lépés" - fogalmazott akkor a két színházi szakmai szervezet. Csomós Miklós másnap több napilapban is cáfolta, hogy a főváros a József Attila Színház megszüntetésére készülne, hangsúlyozva: színházi célú hasznosítási pályázatot írnak ki, és ha ez eredménytelen lenne, akkor vezetői pályázaton keresnek megfelelő embert a teátrum igazgatására.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.