“Szükségszerűnek látszik, hogy állami kézbe kerüljön az Operettszínház” - véli Kerényi Miklós Gábor főigazgató, akit nem lepett meg a bejelentés: a főváros átadná az államnak a színházat.
"A dilemmáról, hogy legyen-e a főváros helyett az állam a “gazdánk”, régóta tudunk. A kérdés különösen aktuális most, hogy a hungarikum törvény megalkotása kapcsán felvetődött, hogy szellemi dolgokat, különleges alkotásokat, köztük a magyar operettet is e kategóriába sorolják " – tette hozzá.
Kerényi Miklós Gábor a műfaj "hungarikumságát" azzal magyarázza, hogy a magyar darabokban a bécsinél vagy a francia operettnél nagyobb szerep jut a táncos-komikus szubrett párnak, a lendület, az erő, a színesség nagyon karakteres vonásokat ad ezeknek a műveknek.
“A magyar operett Lehár Ferenctől Kálmán Imrén keresztül Szirmai Albertig igen mélyen gyökerezik a kárpát-medencei zenében, s a mai zeneszerzők, Szakcsi Lakatos Béla, Jávori Ferenc, Kocsák Tibor, Szörényi Levente, Tolcsvay László méltó folytatói e nagy elődöknek. Feltétlenül közéjük sorolandó a szabadkai Lévay Szilveszter, aki, bár járja a világot és a tengeren túl is rendkívül sikeres, magyarnak vallja magát. A magyar operettben van sírás és nevetés, mindehhez társul egy csipetnyi humor, amitől az egész sziporkázik. Sokféle hatás épült be e művekbe: a szláv érzelgősség, a német precizitás, az olaszos romantika, a bécsi freudizmuson nyugvó kétértelműség és a szélsőséges magyar virtus. Mi az előadásainkkal visszahoztuk a műfaj értékét " - fűzte hozzá a főigazgató.
Úgy látja, erőfeszítéseik nyomán egyre több operettet játszanak az egész országban, és kezdeményezésükre megalakult az Európai Zenés Színházak Szövetsége is. "Megkerülhetetlenné vált a kérdés, hogy egy ilyen színházat Budapest tud-e kiemelten, a többi színházától függetlenül kezelni? Jelenleg a fővárosnak erre nincs pénze. A másik lehetőség: kerüljünk állami kézbe, létezzünk egy kategóriában a többi nemzeti intézménnyel" - vázolta fel a helyzetet Kerényi Miklós Gábor.
Szerinte ez szükségszerű, mert nemcsak a klasszikus operettekből álló repertoárt kell védeni, új magyar musicaljeik is magyar irodalmi alapanyagból készülnek, és ezek így együtt nyilvánvalóan nemzeti jelleget kölcsönöznek a színháznak. "Évente 550 előadást játszunk, 400 ezren fölüli nézőszámmal, amit operettekkel és magyar musicalekkel értünk el. A sikert nem a West End- vagy Broadway-musicalek hozzák" – mondta a főigazgató, aki kiemelte, hogy bár az operett nagyon drága műfaj, a színház költségvetésének csupán 23 százaléka állami támogatás, 77 százaléka saját bevétel.
"Nyilvánvalóan rengeteg tárgyalást kell folytatnunk, míg a csere létrejön. De úgy vélem, hogy ez a színház érdeke, mert amit az elmúlt 10 évben létrehozott, nem szabad kockára tenni" - hangsúlyozta az operettszínház főigazgatója.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.