A Budapesti Operettszínház és a Trafó nemzeti intézmény lesz - közölte a kultúráért felelős főpolgármester helyettes.
Nincs retorzió a József Attila Színház ügyében
Csomós Miklós a Népszavának adott interjúban tagadta, hogy retorziónak szánták, hogy a József Attila Színháznál nem hosszabbították meg a szerződéseket, a Fesztiválzenekartól pedig pénzeket vontak el. Előbbi kapcsán megjegyezte: "A városvezetésnek volt egy olyan elképzelése, és ez a költségvetési koncepcióban is megjelent, hogy próbáljuk meg nemcsak a József Attila Színháznál, hanem a Kabaré 24-nél, a volt Mikroszkóp Színpadnál, és a Petőfi Csarnoknál is, hogy hátha van, aki vállalja, hogy támogatás nélkül tovább működteti. Ezt az elképzelést nyilvánosság elé tártuk, és azt gondoltuk, hogy egy hasznosítási pályázat keretében hivatalossá tesszük. (...) Újra végig kell gondolni a színház támogatását, és a jövőjét. A levelem, amit sokan félreértettek, különben sem felmondás volt, mindössze arról szólt, hogy a jelenlegi ügyvezető igazgató, aki biztos, hogy nem marad a posztján, már ne kössön szerződéseket. (...) Ez tulajdonképpen onnantól kezdve lett a sajtóban hír, hogy az ügyvezető igazgató ebből hírt csinált".
A Trafóról és a Kabaré 24-ről
A lap a Kabaré 24-nek sorsáról is faggatta a főpolgármester helyettest: "Ott nem látjuk biztosítottnak, hogy a jelenlegi programmal megfelelően tovább működjön a színház. Egyébként a Kabaré 24 iránt van érdeklődés" - mondta és azt is hozzátette, hogy színházi célú hasznosítási pályázatot írnak majd ki, akárcsak a Petőfi Csarnok esetében. A PECSA-t már nem vonnák össze a Trafóval. Arról tárgyalnak a kormánnyal, hogy a Budapesti Operettszínház és a Trafó kerüljön át a minisztériumhoz.
A Népszava felvetette, hogy jelentős pénzt vontak el a Trafótól, "az ember nem érti, hogy az egyik pillanatban le vannak sajnálva egy jókora pénzelvonással, a másik pillanatban pedig a nemzeti intézménnyé növesztés meg tulajdonképpen piedesztálra emelés". Csomós erre azt válaszolta: "A pénzelvonás - mint fogalom - megint fura dolog ebben a helyzetben, mert azt mindenki tudja, hogy a társasági nyereségadó kedvezménnyel tudnak élni a színházak, és éltek is. Azt hiszem, hogy azért nem kerülnek rosszabb helyzetbe".
"Nincs ok félelemre"
Arról is szó esett, hogy 10, 20, 30 százaléknyi támogatást vonnak-e el az intézményektől és hogy a színházigazgatók már alig mernek szólni. "Egyfelől nincs is okuk a félelemre, másfelől meg nyugodtan írhatnak alá levelet a József Attila Színház ügyében is" - nyilatkozta ennek kapcsán a főpolgármester helyettes.
Elválasztanák a bulvárt és a művészit
Csomós Miklós azt is elárulta, hogy folynak tárgyalások a Fővárosi Nagycirkusz, a Játékszín, és a Budapesti Kamaraszínház átvételéről és a Gödör helyzetét is tisztázni szeretnék. "Nem tudunk mindent azonnal és rögtön megoldani. Ha például most bezárnánk a Vidámparkot, azzal lehet, hogy nagyobb veszteséget okoznánk a városnak, mintha valameddig még veszteségesen tovább működtetjük. Hiszen van rá igény és nincs, ami pótolja. Bár nem kötelező feladatunk egy vidámpark működtetése" - mondta.
Mit terveznek?
"Szeretnénk egy oktatócsomagot diákoknak, természetesen a színházak és az oktatási intézmények együttműködésével. A színházelméletet, a színháztörténetet beépítjük egy programcsomagba, így a gyerekek közelebb kerülhetnek a színházhoz. Tervezzük azt is, hogy bizonyos darabokat, amelyek nem csak kulturális, hanem oktatási szempontból is fontosak lehetnek, jegyár kiegészítéssel támogatunk. Volt is egy félreértés, amikor erről az igazgatókkal beszéltünk, azt képzelték, hogy így akarjuk megtámogatni a gyenge nézettségű darabokat. Mondtam, hogy fordított a gondolkodásunk, éppen a sikeres darabokat szeretnénk segíteni, amiknek olyan értéke és minősége van, ami ebből a szempontból is értékelhető. (...) Nagyon szeretném, ha színházaink működőképesek lennének a nehéz pénzügyi helyzetben is. És szeretném, ha jobban elválna egymástól a prózai művészszínházak és a bulvárszínházak finanszírozása. A pénzügyi nyomás miatt jó lenne, ha működőképes maradna a többi kulturális intézmény is, és sikerülne néhány digitalizációs technika bevezetését elindítani, kifejezetten a múzeumoknál és a levéltáraknál. Ösztönözni kellene a kulturális turizmust. Jelen pillanatban éppen azért, mert nagyon nehéz a pénzügyi helyzet, nem mernék nagyszabású terveket felvázolni. Abból a játéktérből, ami adott pénzügyileg, abból kell kihozni a legjobbat" - összegzett a főpolgármesterhelyettes.