Morálisan elgyengült társadalom

Végéhez közelednek az évad utolsó nagyszínházi bemutatójának próbái a Miskolci Nemzeti Színházban. Molière Képzelt beteg című komédiáját az újvidéki Radoslav Milenković állítja színre, akinek ez az ötödik rendezése Miskolcon. A bemutató előadás március 11-én 19 órakor lesz a Nagyszínházban.

mnsz03

 

Radoslav Milenković ebben az évadban újra együtt dolgozik Kaszás Gézával, és a miskolci társulat tagjaival, többek között Szirbik Bernadettel, Fabók Mariannal, Fandl Ferenccel és Máhr Ágival. Csapó János Jászai-díjas, Érdemes művész, a színház örökös tagja Csavaró, a közjegyző szerepével búcsúzik a miskolci színház társulatától.

 

 

mnsz02

 

 

 

Hihetetlen, de nem lehetetlen

Interjú Radoslav Milenković rendezővel


 

Radoslav Milenkovićnak nincs szüksége csipkés kézelőkre, rizsporos parókákra és szépségtapaszokra ahhoz, hogy megidézze Moliére világát. Hiszen azt vallja, a zseniális francia már századokkal ezelőtt arról írt, amiben azóta is, most is élünk, és a jövőben is élni fogunk. Ahol nem az a lényeg, valaki doktorrá lesz, hanem az, milyen doktorok között válik azzá.

 

– Nem is régen, 2007 őszén már láthattunk A képzelt betegből néhány percet az ön rendezésében: Bulgakov Moliére című darabjának részeként...

 

Radoslav Milenković: Ez csak véletlen. A kettő között nincs semmilyen összefüggés. Ugyanakkor az is igaz, hogy most felhasználjuk ezt a korábbi jelenetet. A színpadon lesz két nagy plazmamonitor, amin különböző egészségügyi vizsgálati értékek láthatók. Ám amikor képzelt betegünk öccse, Béralde megpróbálja rávenni Argant, hogy hagyja az orvosokat, térjen vissza az életbe, és felajánlja, elviszi színházba, Moliére egy darabjára – akkor bejátsszuk ezt a jelenetet. De más, lényegi kapcsolat nincs a kettő között.

 

– Az viszont ebből rögtön kiderült, hogy nem hagyományos, kosztümös előadást láthatunk.

 

Radoslav Milenković:  Valóban nem maradunk Moliére világában, szeretnénk kikerülni egy konkrét időt. De nem ragaszkodunk a ma jellemző realizmushoz sem. Maga a darab, és így az előadás is közelebb áll a commedia dell'artehoz, mint egy mai értelemben vett komédiához. Ezért stilizált minden, a díszlet és a jelmez is. De mindez csak külsőség, következménye annak, amit a darabról gondolok. És azt gondolom, hogy a darab magva akkor kerül felszínre, ha stilizálunk.

 

 

milenkovicMilenković az olvasópróbán 

 


 

 

– Akkor tehát: mi ez a mag?

 

Radoslav Milenković:  Ebben a kifordult tengelyű világban ahhoz, hogy elfogadjanak, hogy valamilyen társadalmi közegben létezhess, olyannak kell lenned, mint amilyenek mások. A morálisan elgyengült társadalomban ez a mi hősünk egy utat talál a többi, pénzéhségtől beteg emberhez: a betegséget. Holott valójában talán ő az egyetlen igazán egészséges... Mindannyian félünk a haláltól – Argan nagyon fél a társadalmi haláltól. Mindent megtesz, mindent lenyel, mindent megfizet, hogy része lehessen a társadalomnak.

 

– Ugyanakkor maga is nagyon egészségtelenül, zsarnok módjára viselkedik például a fiatal szerelmesekkel szemben...

 

Radoslav Milenković:  Mint minden Moliére-darabban, a lényeg az elemi ösztön és a társadalmi berendezkedés összecsapása. A romantikus szerelmesek képviselik az ösztönt, aminek a konvenciók útját állják. A saját házában velük is, mint minden gyengébbel szemben, valóban zsarnokként viselkedik Argan, a tőle erősebbekkel szemben viszont visszahúzódó és megalázkodó. A végén ezért is megkapja méltó büntetését, vagyis eléri a célját: doktorrá lesz, a társadalom elfogadja, befogadja! Szuper! Borzasztó, kegyetlen happy end! Mert látnunk kell, milyen emberek, milyen doktorok között lesz ő maga is doktorrá. Ez volt Moliére célja, hogy megmutassa, milyen a világ, amiben élünk azóta is, most is, és a jövőben is.

 

– Az eredeti darabot több közjáték szakítja meg, amiket gyakran elhagynak – ön viszont nem így tett.

 

Radoslav Milenković:  Mi sem használjuk az egész anyagot, mert túl sok. De hogy legyen közjáték, az nagyon fontos a számomra. Olyanok ezek, mint egy morfiumos álom, mert Argan tele van mérgekkel, gyógyszerekkel.

 

– A közjáték is fontos jellemzője volt a commedia dell'arténak, de nyilván nem csak emiatt mondta azt korábban, hogy ehhez áll közel az előadás.

 

Radoslav Milenković:  Moliére minden darabja a commedia dell'arte szellemiségéből ered, és stílusában is ahhoz húznak az írásai. Mi pedig igyekszünk ehhez a játékszellemiséghez közel kerülni. Bizony tagadhatatlan, hogy a történet nagyon egyszerű – mint minden commedia-mese. Nincs semmi titok a dramaturgiában sem: az első másodpercben nyilvánvaló, hogy ez az ember nem beteg, rögtön tudja a közönség, hogy ki a csaló, ki a szerelmes. Ami mégis érdekessé teszi, az a színészi játék!

 

– És, „jól játszanak" most?

 

Radoslav Milenković:  Ó, igen, nagyon jó a hangulat. Magyarországon a repertoárszínházak általában valamiféle realizmusban élnek, dolgoznak, ezért a színészek számára ritka lehetőség, valódi kihívás ez a játékstílus. Most meg kell mutatniuk, milyen a szürrealizmus. Amikor minden olyan elképzelhetetlen – de lehetséges. Hihetetlen, de nem lehetetlen. Az életben ez nem fordulhat elő. Ilyet csak a színház tud adni.

 

Csörnök Mariann

 

 

 

 

mnsz01

Kaszás Géza

 

 

Miskolci Nemzeti Színház

Molière:

KÉPZELT BETEG
komédia három felvonásban


Fordította: Illyés Gyula

ARGAN, képzelt beteg: Kaszás Géza

BÉLINE, Argan második felesége: Szirbik Bernadett

ANGYALKA, Argan lánya, Cléante szerelmese: Fabók Marianna

LUJZÁCSKA, a kislánya, Angyalka húga: Varga Andrea

BÉRALDE, Argan öccse: Fandl Ferenc

CLÉANTE, Angyalka imádója: Lukács Gábor

KOLIKACZIUS, orvos: Bősze György

KOLIKACZIUS TAMÁS, Kolikaczius fia, Angyalka imádója: Chajnóczki Balázs

PURGÓ, orvos: Hunyadkürti István Jászai-díjas

SZIPPANTS, gyógyszerész: Harsányi Attila

CSŰR-CSAVAR, közjegyző: Csapó János Érdemes művész

TOINETTE, szolgáló Arganéknál Máhr Ági Jászai-díjas


Ápolók:

Csizmadia Mónika, Jambrik Boglárka, Pataki Szilvia, Simonfi Adrienn,

Irlanda Gergely, Osváth Tibor

valamint a színház Tánckara


Díszlet- Jelmeztervező: Zeke Edit Jászai-díjas

Dramaturg: Horváth Barbara

Zenei munkatárs: Szakács Sára

Koreográfus: Krámer György Harangozó-díjas

Színpadmester: Farkas Gábor

Ügyelő: Együd Tünde

Súgó: Bíró Klára - Gah Erzsébet

Rendezőasszisztens: Radnai Erika - Bíró Klára


Rendező: RADOSLAV MILENKOVIĆ

 

 

Bemutató előadás: 2011. március 11. 19 óra

Miskolci Nemzeti Színház - Nagyszínház

JEGYVÁSÁRLÁS ÉS TOVÁBBI IDŐPONTOK>>>

 

 mnsz_04

 

 

Molière Képzelt beteg című komédiájáról

Argan gyógyíthatatlan hipochonder, így egy sereg orvos sürgölődik körülötte. Lányát, Angyalkát is egy fiatal doktorhoz akarja hozzáadni, annak ellenére, hogy a lány mást szeret. Közben Argan második felesége már alig várja, hogy férjét az orvosok átsegítsék a túlvilágra, és így a vagyonra rátehesse a kezét. De szerencsére a hipochonder öccsének, Béralde-nak van egy ötlete, ami mindent megold. Így a pénzéhes feleség lelepleződik, Argan tanul hibáiból és elküldi az orvosait, Angyalka pedig hozzámehet a szerelméhez. Az eredeti mű több zene- és táncbetétet tartalmazott, melyhez a zenét a nagyszerű barokk zeneszerző, Marc-Antoine Charpentier írta.

Az 1673-ban íródott Képzelt beteg Molière utolsó műve, a bemutató után egy héttel, a negyedik előadás alatt az Argant játszó író tüdővérzést kapott, és előadás után nem sokkal otthonában meghalt. Azóta halála minden évfordulóján ezt a művet játssza a párizsi Comédie Française, hogy így adózzanak a legnagyobb francia drámaíró emlékének.

A művet Magyarországon először 1792-ben láthatta a közönség a Kelemen László Társulat előadásában.

 


Fotó: Bócsi Krisztián, Vajda János

Forrás: Miskolci Nemzeti Színház