Operettmorzsák

Egy kis ízelítő néhány hazai, tavasszal is repertoáron lévő operett előadásból.

Janza Kata és Mészáros Árpád Zsolt a Szerdán tavasz lesz c. operettben

Budapesti Operettszínház

Szerdán tavasz lesz

Ma Mindenkinek szüksége van arra, hogy valaki meghallgassa! Fényes Szabolcs 27 éve íródott műve retroperett, egyszerre vérpezsdítő és nosztalgikus muzsikával; egy szórakoztató-nevettető, de meg is könnyeztető alkotás a szeretetről, szerelemről, az összefogásról, egymás megbecsüléséről, vagyis az életünkről. Tavasszal - és nem csak szerdán - ismét az Operettszínház műsorán a  produkció!

Tartalom: "A magány nem magánügy" - állítja történetünk főhőse, Kis Flórián: egy lecsúszott értelmiségi, vidékről a fővárosba költözött magyar-történelem szakos tanár, aki nem tud megélni a fizetéséből, nem tud családot alapítani, és a reménytelenség tengerén próbál a felszínen maradni. Egy nap azonban elege lesz, és a sok kudarc után elhatározza, hogy változtat az életén, és meggazdagodik. A szerencse mellé szegődik, s egy váratlan ötlet és egy véletlen találkozás nyomán új távlatok nyílnak. Nem kell hozzá más, csak egy bohém társ, egy fogorvosnő, egy népművelő lány, egy elhízott focista, no meg egy hajdani grófnő és egy nyugalmazott gyárigazgató. Hősünk szerdánként összejövetelt szervez, melyen a hozzá hasonló, mindeddig kilátástalanságban vergődő, önmagukat és boldogságukat nem lelő emberek - némi tagdíj befizetése után - beszélhetnek problémáikról, tévedéseikről, mindennapjaikról. Meghallgatja őket, s ezzel egy korszellemre fittyet hányó, önfeledt, ám beláthatatlan boldogságlavinát indít el, miközben saját élete és érzelmei egyre jobban összekuszálódnak.

Oszvald Marika és Faragó András a Szerdán tavasz lesz c. előadásban

Pécsi Harmadik Színház

Ibusár – Megállóhely

(huszerett)

Az egyszemélyes dráma a legintimebb, legszemélyesebb színházi műfaj és optimális esetben egy másik világ bensőséges és intenzív jelenlétét képes megteremteni, amikor a szubjektum és a Világ viszonyában zavar támad, a "külső kép" és a szubjektum énképe konfliktusba kerül.

Tartalom: Sárbogárdi Jolán története számára nagyon adekvát ez a színházi forma, ugyanis az ibusári jegykiadó arra vállalkozik, amire csak a giccs; ha a külső világ, a valóság kilátástalanul sivár és már eszményítve sem képzelhető el, azaz eszményített valóságot nem fabrikálhatunk magunknak, akkor ezt a valóságot ki kell iktatni. A kiiktatott helyébe kerül egy attól teljesen független valami: az operett. Sors és operett találkozása pedig csak az őrületben, a normalitásból való kilépés pillanatában lehetséges. Jolán életében fokozatosan végtelenné, uralhatatlanná terebélyesedik az illúzió: író lesz ő, zenés színpadi művek ünnepelt szerzője.

Jelenet az Ibusár-Megállóhely című előadásból (fotó: Tóth László)

Miskolci Nemzeti Színház

Egy bolond százat csinál

Harmath Imre számos operetthez írt szöveget és verseket, ezúttal Szüle Mihály és Walter László mellett az Egy bolond százat csinál című zenés bolondság színlapján találkozhatunk nevével, az előadással pedig Miskolcon.

Tartalom: A híres mulatóból, mely a csodás francia riviérán üzemel, kirúgják Dömötört, a pincért, és barátját, Rudit, a karmestert. A két férfi bosszút esküszik, majd nem sokkal később visszatér. Dömötör Suarez gróf, a híres oroszlánvadász képében, a zenész meg egy ismert halbiológus hasonmásaként. Érkezik két csinos amerikai lány is, akik pedig milliomoscsemetéknek adják ki magukat, hogy könnyebben tudjanak férjet fogni. A két férfi és a két lány természetesen találkozik, és ezzel a bonyodalmak csak még tovább fokozódnak...

Szüle Mihály, az Amerikát is megjárt író elsősorban színházalapítóként ismert. A ő nevéhez fűződik a New York-i Hungarian Operetta Company és a budapesti Nagymező utcai Vidám Színpad megalapítása is.

Az Egy bolod százat csinál bemutatója 1939-ben, a mai Madách Színház helyén álló Royal Színházban volt, a főszerepet (akárcsak később a filmben) Latabár Kálmán játszotta; és olyan nagy siker volt, hogy 275 előadást élt meg. 2006-ban Gáspár Sándorral és Oroszlán Szonjával a főszerepben megszületett a hajdani sikerfilm remake-je is.

Jelenet az Egy bolond százat csinál című előadásból (Fotó: Bócsi Krisztián)

Győri Nemzeti Színház

Csárdáskirálynő

Kálmán Imre világhírű operettje Győrben is nagy sikerrel szerepel a színház műsorán, Nagy Viktor rendezésében márciusban is válthatunk rá jegyet.

Múltidézés: Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján föl ne csendülne - színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban - Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája. S kétségtelen, legtöbbször a Csárdáskirálynő dallamai hangzanak fel, mellyel a zeneszerző kiérdemelte az első helyet kora vezető operett-komponistái között! Nem véletlenül játszották az 1915-ös premier helyszínén, Bécsben 533 estén át, majd söpört végig a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916. novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is.

Csárdáskirálynő plakát Győrből

Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza

Othello Gyulaházán

Egy kis csárdás, egy kis Shakespeare, így is jellemezhetnénk az Othello Gyulaházán című táncos, zenés vígjátékot, melyben - a színház a színházban alapötletét követve - az operett bukkan fel , mint a siker biztos alapja. A Csárdáskirálynőből több sláger is felcsendül az előadás közben.

Tartalom: Shakespeare vagy operett? Othello, vagy Vereckei Szilvia? Egy színház műsorpolitikájának égető kérdései. És bár legtöbbször a „magas" művészet és az önfeledt szórakoztatás kényelmesen megfér egymás mellett, ez az örökérvényű dilemma az Othello Gyulaházán ismerős-ismeretlen manézs-ripacsériájában mégis kiveri a biztosítékot. Egy összeszokott, vidéki társulat, ahol mindenkinek megvan a maga jól bevált, meghatározott szerepe, nem reagál kifejezetten pozitívan, ha egy kívülálló egyszer csak jön, és mindent összezavar. Márpedig Debrődy László, az ambiciózus fiatal rendező épp ezt teszi: nagyratörő terveivel alaposan felkavarja a gyulaházi társulat kellemes állóvizét: a primadonnából mellékszereplőt csinál, egymondatos kis senki kezdőből főszereplő drámai hősnőt, operettből Shakespeare-tragédiát. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Othellót maga az újdonsült ifjú tragika férje játssza, a színház „régi motorosa" és közönség kedvenc hőse játssza, vagyis a világot jelentő deszkákon ezúttal egy valódi házaspár csap össze, egy hús-vér házasság kerül veszélybe, fokozva ezzel az amúgy sem rózsás színházi helyzetet... És az „operett vagy tragédia" esztétikai vitája a „fojtja vagy nem fojtja" egy egész kisvárost lázba hozó kérdésévé konkretizálódik...

Jelenet az Othello Gyulaházán című vígjátékból

Egri Gárdonyi Géza Színház

Gül baba

Huszka életművének csúcsára az 1905-ben bemutatott Gül Babával jutott fel. Létrehozott egy olyan operett stílust, amely egyaránt hatott a nemzeti érzelmekre, és kielégítette a nagyvárosi közönség szórakozási igényeit is. A Gül Baba megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg.

Tartalom: Gábor diák barátjával, Mujkóval beszökik Gül baba rózsakertjébe és leszakít egy szál virágot, hogy szerelmének, Leilának adja. A lány nem más, mint a ház urának gyermeke, a rózsa pedig szent. Mindez bizony alaposan megbonyolítja a rózsatolvajok életét...

A mű magas szintű zenét képvisel, operai képességeket kíván a színészektől. Mindenki számára ismerős dallamok ezek, legfeljebb az nem egyértelmű, melyik műből valók.

Gül baba nevéhez megannyi mendemonda kapcsolódik, egy az operett-irodalomhoz is utat talált.

Ez a történet 1590-ben játszódik, akkor, amikor a törökök Budán voltak. Állítólag élt is egy Gül baba nevű török méltóság, aki vallási elöljáró lehetett a budai helytartóságban. Az persze, hogy valóban volt-e lánya vagy tényleg ő volt-e a rózsák atyja, már a legendák homályába vész, de minden történetnek van valamiféle igazságmagva.

Az operett ősbemutatóját 1905. december 9-én tartották, 1940-ben Nádasdy Kálmán forgatott filmet a meséből. A fekete-fehér moziban, miként az eredeti történet szerint is, Gábor diák és Mujkó kincsek és titkos alagút után kutatva lopódzik be a rózsakertbe.

Darumadár fenn az égen, Borban az igazság, borban a vigasz: ismerős dalok ismerős sorai, a Gül baba című operett örökzöldjei.