Csodát látni érdemes!

Az AEGON Magyarország új, a Szépművészeti Múzeummal 2011 februárjában közösen indított családi sorozatában különleges összjátékra törekszik: többféle művészeti ágból keresnek olyan alkotó- és előadóművészeket, akik át tudják adni az olvasás, a képnézegetés vagy a zenehallgatás örömét. Minden történet, mese, vers, zenei improvizáció egy-egy témához kapcsolódik, illetve a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből az adott témához választott – a matiné során a kivetítőn is látható – műtárgyhoz.

A szervezők célja, ha a gyerekek és szüleik is érzékelnék: másmilyen, olykor meghökkentően új érzelmeket, gondolatokat ébreszthet például egy mese, vers, ha azt továbbszövi egy remek zenész a saját "nyelvén", zenei improvizációval – vagy éppen fordítva, illetve ha a témához választott képek világát egy-egy irodalmi mű és zene egészíti ki.

A Szépművészeti Múzeumban a szombati Családi Kerengő 10-től 13 óráig tart. A gyerekek és szüleik 10-től ismerkedhetnek a múzeumban a választott műtárgyakkal, majd 11-kor kezdődik a Láss csodát! – AEGON-matiné sokszínű, a témát többféle műfaj összefonódásával érzékeltető műsora. Ezt követően, 12-től 13 óráig a családok – a témához kapcsolódóan – közösen alkothatnak a múzeumi foglalkozáson.

Láss csodát! - AEGON-matiné a Szépművészetiben

március 19-én, szombaton 11-től 12-ig

a 10-től 13 óráig tartó Családi Kerengő keretében:

Herczku Ágnes - énekes

Szabó T. Anna – költő

Lukács Miklós – cimbalomművész

M. Tóth Géza – animációs filmrendező

Kitűnő művészek összjátéka 6-10 éves gyereknek és szüleiknek, hogy együtt találják meg a ritmust zenében, versben, filmben, képeken – és az életben.

Sorozatszerkesztő: Eszéki Erzsébet Csodát látni érdemes!

Életrajzok:

Herczku Ágnes hétéves kora óta tanult zenét, majd dzsesszbalettet és néptáncot, mégsem készült hivatásos színpadi pályára. 1997-től táncolt a Honvéd Táncszínházban, itt kezdődött a hivatásos énekesi pályafutása is. 1998-tól nyolc évig a Fonó zenekar tagja, 2006-tól 2008 őszéig a Szalonna és bandája énekese. 2002-től a Magyar Állami Népi Együttes szólistája.

Megszámlálhatatlan hazai és külföldi produkció, valamint lemez fűződik a nevéhez. Az autentikus népdaléneklés mellet dolgozott például Vasvári Pállal, Nikola Parovval, Bornai Tiborral, Borbély Mihállyal, Herbie Mannel, Dj Palotaival, Juhász Gábor dzsesszgitárossal. 2006-ban a Művészetek Palotájában mutatták be a Szájról szájra című produkciót, amelyben Bognár Szilvivel, Szalóki Ágival és Palya Beával énekelt. Egy évvel később nagy sikert aratott Arany és kék szavakkal című szólóestjével a Nemzeti Táncszínházban, az est zenei gerincét az azonos című szólóalbuma adja.

A 2010-es esztendő két kiemelkedő produkciója a Győrben, június 28-án bemutatott Pár-ének című koncert (amely Bartók népdalfeldolgozásainak Silló Sándor rendező és Horváth Zsófia-Ifj.Zsuráfszky Zoltán-Gera Anita koreográfusok által továbbgondolt változata), valamint a Magyar Állami Népi Együttes Álomidő című előadása, amelyben Herczku Ágnes énekel.

Tehetségét és tudását több rangos díjjal ismerték el: három eMeRTON-díj (1999: a Hungarian Worldmusic Orchestrával az „Év felfedezettje", 2003: az ‚,Év folkénekese", 2006: a Fonó zenekarral az „ Év Folkegyüttese"); Fonogram-díj a Balkan Fanatikkal; Choc de l'année és Kodály Zoltán Emlékdíj a Fonó zenekarral; Bartók Béla Emlékdíj (2007) és Magyar Művészetért díj (2008) birtokosa.

Szabó T. Anna 1972-ben született Kolozsváron, 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra, a gimnáziumot már Szombathelyen végezte. 1991-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Eötvös Collegium magyar-angol szakos hallgatója volt, 1997-ben szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több lap rendszeresen közli a verseit, esszéit, kisprózai műveit. Emellett például James Joyce, Sylvia Plath, John Updike írásait fordította, szerkeszt, cikkeket és kritikákat is ír.

Kötetei:

A madárlépte hó (Belvárosi Könyvkiadó, 1995)

Nehézkedés (Magvető, 1998)

Fény (Magvető, 2002)

Rögzített mozgás (Magvető, 2004)

Formák a tubusból (gyerekversek Jónás Tamással és László Noémivel, Csimota, 2004)

Elhagy (Magvető, 2006)

Kerge ABC (gyerekversek Tóth Krisztinával és Varró Dániellel közösen, Csimota-Magvető, 2008)

Költőpárok – Dichterpaare, Helwig Brunner és Szabó T. Anna kötete (Kortina Verlag, Wien, Kortina kiadó, Budapest, 2008 – két nyelven, CD-vel)

Villany (Magvető, 2010)

Főbb díjai, ösztöndíjai:

Petőfi-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1997), Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond ösztöndíj (2001), József Attila díj (2002), Vackor-díj (2003), Kavics-díj (2003), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005); a Tokaji Írótábor díja (2005), a berlini Művészeti Akadémia ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006).

Lukács Miklós 1977-ben született, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elvégzése után a klasszikus zene mellett egyre inkább foglalkoztatta a dzsessz, az improvizáció. A saját zenekara mellett több formáció tagja, jelentős produkciók résztvevője, Szakcsi Lakatos Bélával, Horváth Kornéllal, valamint Borbély Mihállyal is játszik duóban. Világhírű dzsesszmuzsikusokkal lépett fel, ilyen volt például Steve Colman, Archie Shepp, Chico Freeman, Gerard Presencer, Herbie Mann, Tony Lakatos, Roby Lakatos. Saját zenekara a Lukács Miklós Quintet.

Aktívan foglalkozik klasszikus zenével is, Eötvös Péter zeneszerző címbalomra írt műveinek Lukács Miklós az előadója. Játszott több európai szimfonikus és kamarazenekarral is, fellépett a Covent Garden, a Royal Albert Hall, az amszterdami Concertgebouw, a Barbican Center rangos hangversenytermeiben, a 2008-as Yehudi Menuhin fesztiválon (a svájci Gstaadban), 2009-ben a Suisse Romande zenekarral.

2002-től a Talentum Tánc- és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.

2000-ben és 2009-ben Artisjus-díjat kapott.

A cimbalomról és Lukács Miklósról készült DVD Cymbalom Legacy - The Soundscape of Miklos Lukacs címmel jelent meg 2007-ben, ehhez több lemezbemutató koncert is kapcsolódott Európában. A magyarországi bemutató 2009. október 13-án volt, a Budapesti Őszi Fesztivál keretében.

2010. október 1-jén, a Művészetek Palotájában rendezett Lukács Miklós-koncerten jól érzékelhető volt a kiemelkedő magyar cimbalomművész bámulatos sokszínűsége. Az estre két kiváló zongorista, Vukán György és Oláh Kálmán írt új cimbalomversenyt. A két ősbemutató után a Lukács Miklós Quintet játszott a magyar zenei élet kiválóságával, Szakcsi Lakatos Bélával.

M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező, a KEDD Animációs Stúdió alapítója. 1995 óta tanít a felsőoktatásban. Több külföldi társintézményben dolgozott vendégtanárként (Royal College of Art, London, Filmakademie Baden-Württemberg, Ludwigsburg, National Institute of Design, Ahmedabad). Számos médiapedagógiai és -elméleti tárgyú szakcikk, könyv, könyvfejezet szerzője és szerkesztője.

Rendezőként főleg rövidfilmeket (Ikarosz, Maestro, Ergo, Mama), összművészeti kísérleteket (XYZ, A csodálatos mandarin, A kékszakállú herceg vára), valamint televíziós animációs sorozatokat (VIVA csatornaazonosítók, Modern Képmesék) készített. Legutóbbi sorozata a Bogyó és Babóca, amely Bartos Erika sikerregényéből készült (mozifilm-változatban is).

Alkotásai több mint 200 nemzetközi filmfesztiválon szerepeltek sikerrel, közel 70 díjat nyertek. A Maestro 2007-ben az Amerikai Filmakadémia a Legjobb Animációs Rövidfilm Oscar-díjára jelölte.

Egyedi filmjei:

1992: Patkányfogó

1994: Falrajárók

1996: Ikarosz

2005: A csodálatos mandarin

2005: Maestro

2007: A kékszakállú herceg vára

2008: Ergo

2009: Mama

Kiemelt médiapartnerek:

Fidelio, Élet és Irodalom, Meseutca, Pesti Műsor, Papiruszportál