“Tízéves igazgatása alatt az ország egyik legjobb társulata lett az egri, most mégis gyanúsítgatások közepette távozik a színház éléről Csizmadia Tibor” – írja a revizoronline.
“Tízéves igazgatása alatt az ország egyik legjobb társulata lett az egri, most mégis gyanúsítgatások közepette távozik a színház éléről Csizmadia Tibor, aki ennek ellenére nyugodt, nem érzi magát sértve, és azt mondja, a Prolik mindenképp ott lesz a POSZT-on” – írja a revizoronline.
Revizor: Március 11-én arról tájékoztatta a nyilvánosságot a Heves Megyei Önkormányzat eseti vizsgálóbizottsága, hogy a Gárdonyi Géza Színházban végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések alapján megállapítható az évek óta folytatott felelőtlen gazdálkodás ténye, mi több, felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. Ön csütörtökön járt az önkormányzatnál, gondolom, ez ügyben. Mire jutottak?
Csizmadia Tibor: Kezdjük onnan, hogy az előző ciklus ügyeit vizsgáló eseti bizottság – ez az említett szervezet neve - más megyében is megalakult, a Heves megyei tehát nem egyedi, hanem egy központi gondolat helyi megvalósulása. Amikor a januári közgyűlésen ismertették ennek a bizottságnak a munkatervét, abban még nem is szerepelt a színház ügye, ezt februárban (tehát már az igazgatóváltás után – a szerk.) vették fel. Ezt megelőzően, 2010 őszén volt egy belső ellenőrzési vizsgálat, ahogy kétévente minden önkormányzati intézménynél szokott ilyen lenni. A színházban utoljára 2009-ben ellenőriztek, ekkor szinte mindent rendben találtak. Néhány dolgot észrevételeztek, amit akkor javítottunk is. A mostani és az akkori helyzet közt akad egy lényeges különbség: 2009-ben a finanszírozás – részint az előadó-művészeti törvénynek köszönhetően – tulajdonképpen rendben volt. Ehhez képest 2010-ben a likviditási gondokkal küzdő megyei önkormányzat utoljára júliusban adott dologi kiadásra támogatást a színháznak. Ilyen helyzetben már-már érthető, hogy ennyire érzékenyek a gazdálkodásra, tehát az előző vizsgálat után egy évvel ismét téma volt a színház. Ennek a problémának tudom be azt is, hogy át akarják tolni a felelősséget azokra, akik elszenvedői az önkormányzat hiánygazdálkodásának, és ebből fakadóan ez a vizsgálat durvább volt, mint a korábbi. Úgy éreztem, direkt valami hibát, jogsértést keresnek. De ha valami kifogás merül fel, akkor arra mi válaszolunk, intézkedéseket teszünk. Így is történt: egyeztettünk az ellenőrzést végzőkkel, a megyei főjegyzővel, az elnökkel, a kabinetvezetővel, intézkedési tervet készítettünk, javítottuk a hiányosságokat, és próbáltuk elmagyarázni a színház működéséből fakadó olyan sajátosságokat, amelyek egy kívülállónak nem magától értetődőek.
Csizmadia Tibor
R: Első helyen a színházi büfé hét és fél milliós tartozását emlegették fel, miután az üzemeltető már évek óta nem fizetett a színháznak bérleti díjat, más szolgáltatásokért viszont a színház fizetett neki.
CsT: A tartozás két részből áll: egyrészt a büfé tartozott nekünk, de kintlévőség halmozódott fel a színészházi bérleti díjakból is. A két tétel együtt hét és fél millió forint. Az is hibásan jelent meg, hogy a gazdasági igazgató tartozik színészlakási bérlettel. Ilyennel ő nem tartozhat, hiszen nem ott lakik.
R: Mennyi a két tétel külön-külön?
CsT: A színészlakás-tartozások másfél millió forintot tesznek ki, a büfé hatot.
R: Az se kevés.
CsT: Amikor júniusban tudomásomra jutott a büfé tetemes tartozása, azonnal leültem a büféssel és a gazdasági igazgatóval, és egy ütemezési tervet dolgoztunk ki a tartozás törlesztéséről.
R: Mióta tartozott a bérleti díjjal a büfés?
CsT: A büfé éves díja hárommillió forint plusz áfa, ha jól emlékszem. Ez a tétel másfél év alatt halmozódott fel, közben az üzemeltető folyamatos halasztásokat kért a rossz üzletmenetre hivatkozva.
R: A színházban fel se tűnt ekkora kiesés?
CsT: Ez lassúbb folyamat volt. A büfés befizetett egy kis törlesztést, aztán a következő részletre halasztást kért. Az ellenőrök viszont ezt a 2010 nyár elején létrejött ütemezett törlesztési megállapodást egyszerűen nem vették figyelembe.
R: Most már nem ekkora a tartozás?
CsT: Nem, a törlesztés június óta folyamatos. December után májusban lesz egy újabb két és fél milliós összeg befizetése. Csak még egy szót a színészházi tartozásról: ez azért jött össze, mert a likviditási problémák miatt a színészek nem kapták meg időben járandóságukat. Miből fizettek volna? Egyébként ezek a tartozások a színház költségvetésének másfél százalékát sem érik el.
R: Kifogásolták azt is, hogy az Ön által használt gépkocsi menetlevelén nem szerepel az aláírása, illetve csak ritkán. Ez így van?
CsT: Azt a személygépkocsit többen is használták. Amikor én vezettem, megmondtam, hogy milyen ügyben hova megyek és mikor, és ezt a gondnok vagy a gépkocsivezető adminisztrálta, majd írta alá.
R: Az Ön kötelessége lett volna az adminisztráció? Van erről előírás?
CsT: Ezt a módszert a belső ellenőrök korábban nem kifogásolták.
R: Több mint két éve Barta Dóra vezeti az egri színház tánctagozatát. Az ilyen beosztáshoz – érvel az önkormányzat – szakirányú felsőfokú végzettség kell. Barta Dórának ilyenje viszont nincs.
CsT: Érdemes Művészként (Barta Dóra 2007-ben kapta meg azállami kitüntetést – a szerk.) viszont a törvény értelmében az ilyen elvárás alól felmenthető volt. A kinevezése előtt ezt meg is kértük az akkori szakminisztertől, Hiller Istvántól, és meg is kaptuk. Ha nem így lett volna, Barta Dórát nem nevezhettem volna ki a tánctagozat élére. Amikor most pályázott a színházigazgatói posztra, az önkormányzat akkor is elfogadta a felmentést.
R: Meglepte a vizsgálat kommunikációja? Egyből bűncselekményt emlegetnek, külön megjegyzik önről, hogy meg sem jelent az ülésen – ez már-már kriminalizálás.
CsT: Meg is lepett, meg nem is. Tudtam arról, hogy van ez a bizottsági ülés, mert két héttel korábban már kijelölték az időpontját. A gazdasági igazgató időben kapott is erre meghívót, én azonban nem. Emiatt azért nem izgattam magam különösebben, mert azok a jogi illetve gazdasági kérdések, amelyekről beszélni akartak, az ő hatáskörébe tartoztak, így nem foglalkoztam az üggyel. Majd a legnagyobb meglepetésemre a pénteki ülés előtt három nappal, kedden, a portán várt egy meghívó. Erre írásban azt válaszoltam, hogy máskor szívesen állok a rendelkezésükre, pénteken viszont az ülés időpontjában nem érek rá. Azt persze elfelejtették a sajtótájékoztatón közölni, hogy tájékoztattam a bizottságot, hogy a késői meghívás miatt nem tudtam elmenni, csak annyit mondtak: nem jelentem meg. Ez viszont olyan, mintha én bármit is szabotáltam volna, pedig ez nem igaz. Ezzel együtt az az érzésem, mondhattam volna én ott bármit, egyáltalán nem biztos, hogy meg tudtam volna őket győzni a színház működésével kapcsolatosan ügyekről. Azt kommunikálták, hogy a gazdasági igazgatónk semmitmondó válaszokat adott. Noha ő ért a dolgához, részt vett az ellenőrzési procedúrában, „semmitmondó” válaszokat csak úgy adhatott, ha az érveit egyszerűen nem fogadták el a bizottság egyes tagjai. Durvábban szólva: ha nem hallották meg.
R: Beszéltem egyikükkel, akit felháborít, hogy amíg ő egy 1400 fős falut évi 130 millióból igazgat, addig a Gárdonyi Géza Színház nem jön ki a közel 700 milliós költségvetéséből. Van elképzelése arról, hogy valójában milyen színházat akar a fenntartó?
CsT: Erről beszélek. Bár 700 millió lenne a költségvetésünk! Az idei költségvetés 500 millió alatt van úgy, hogy a saját bevételi előírás 175 millió, 25 millióval több, mint tavaly. Legyen minél olcsóbb - úgy tűnik, most ez a legfontosabb. Láttam, tudom, hogy az önkormányzatnak nincs pénze, nagyon nincs. Napról napra léteznek, valódi céljuk a túlélés. Ez a folyamat 2010 elejétől érzékelhető. Az intézményeiknek nehezen tudják átadni azt a támogatást, amit a költségvetési rendeletükben megállapítottak. Ezt a problémát december végéig tudtam kezelni: nem kaptuk meg az önkormányzati pénzeket, így különböző módon próbáltunk meg forráshoz jutni, elsősorban az előadó-művészeti törvényből következő adójóváírás folytán. Ebből tudtuk év végén kifizetni az addig felhalmozódó számláinkat, úgy, hogy az önkormányzat 58 millióval adós maradt nekünk a 2010-re megszavazott 130 milliós támogatásából. Januárban sem kaptunk egy fillért se, csak a közalkalmazottak bérét utalták át. Az évet 14 millió forintnyi kifizetetlen számlával kezdtük, amely a 2010-es meg nem kapott támogatás miatt jött át 2011-re. Nincs rálátásom a mostani kifizetetlen számlamennyiségére, de tippem szerint ez 40-50 millió forint is lehet. Hogy mennyibe kerül a színház, azt az elvégzendő feladat határozza meg. A fenntartó most azt tudja, hogy olcsó színházat szeretne, és ezt Blaskó Balázzsal próbálja megvalósíttatni. Tíz éven keresztül olyan színházat akartak, amit Csizmadia Tibor képzelt el.
R: Most ironikus volt, ugye?
CsT: Mi ebben az irónia?
Folytatás a revizoronline.com-on.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.