"Egyszerűen nem mértem fel, hogy ma Magyarországon nem lehet anélkül egy színházi formációt átalakítani, hogy az ember ne legyen a pályatársai szakmai és egzisztenciális gyilkosa" - mondja Verebes István. Lapszemle.
A Lajos meg a Károly címmel mutatnak be vasárnap két egyfelvonásost a Kabaré 24-ben, a volt Mikroszkóp Színpadon. Ez lesz Verebes István igazgatás alatt az utolsó produkció – írja a Népszava.
Szakmai és egzisztenciális gyilkos
A lapnak Verebes elmondta, kifejezetten búcsúnak szánta ezt a produkciót. “Azt a hangulatot keltik egyesek, hogy az igazgatásom kudarcos volt. Nem volt az. A közállapotok kudarcosak. Olyannyira, hogy a szakmai minősíthetőség és a művész egzisztenciája immár koloncává vált a fenntartó államnak. Akkor, amikor mindent lebontanak, de helyette semmi sem épül, nyilván nehéz szellemi fordulatokat sikerre vinni. (…) Azt mondtam: vesztettem. Egyszerűen nem mértem fel, hogy ma Magyarországon nem lehet anélkül egy színházi formációt átalakítani, hogy az ember ne legyen a pályatársai szakmai és egzisztenciális gyilkosa” – fogalmaz Verebes, aki saját bevallása szerint a hagyományt és a megújulást egyszerre akarta képviselni.
A Népszava felveti, Verebes a bemutatkozásakor azt is mondta, ügyetlennek kell lennie annak, aki a Pesti Broadway közepén nem tud megtölteni egy színházat a hét minden napján. De most már csak a hétvégén tart előadásokat.
"Nem mértem fel előre"
“Igen, nem mértem fel előre, hogy az embereknek kevés a pénzük, amit az is igazol, hogy ilyen támogatás és elvonás mellett az összes színház bajban van. Azt sem mértem fel, hogy mivel csak februárban bírtak kinevezni, tavaly az évad végén kezdtem. Ez sem volt szerencsés. Végül: egy ilyen fordulathoz türelemre lett volna szükség, és azt reméltem, hogy a türelem mellé megkapjuk a szükséges kondíciókat. Naiv voltam. Amit a pályázatomban felvázoltam, ahhoz épp annyi pénz kellett volna még, mint amennyit az elmúlt években ettől a színháztól elvettek. Ehhez képest a megmaradt elégtelen támogatást is megkurtították. A színház fenntartásához eleve hiányzott 13 millió forint. 180 szék helyára nem képes eltartani egy kabarészínházat” – feleli Verebes. Arról is beszámol, hogy nem próbált több pénzt kérni, mert hiábavalónak találta volna.
"Nem tudtam leszámolni a múlttal"
“Csomós Miklós alpolgármester úr egyébként jól fordíthatóan nyilatkozott, azt mondta, nem tudtam leszámolni a múlttal. Ez magyarul azt jelenti, ha irtást végzek, akkor lehet, hogy érdemes lett volna a színház egy méltányosabb gondoskodásra. Nekem azonban nem volt szándékom leszámolni a múlttal, mert azt a múlt nem érdemelte volna meg” – jelenti ki Verebes.
"Itt már viccelni sem szabad"
"Olyanok a közállapotok, hogy ettől nem kell tartani. Lesz kabaré, ha nem a Nagymező utcában, lesz máshol. Az is lehet, hogy egyre több lesz. Ám ha ez a színház hivatalos direktiva révén, mint kabaré, nem él tovább, egészen látványos lenne, mint demokrácia deficit. Intő jel volna arra, hogy itt már a humor sem kívánatos. És ez félő, újabb nemzetközi reakciókat válthat ki. Nem hiszem, hogy ennek a berendezkedésnek szüksége van arra, hogy Brüsszelben azt mondják, Magyarországon már viccelni sem szabad, ugyanis ez körülbelül 60 évvel ezelőtti állapotokat idézne. Ráadásul ez a színház az elmúlt évben kifejezetten méltányosan, megfelelő ízléssel szólt mindenről. Nem óhajtotta leváltani a jelenlegi kormányzatot, de egyenes derékkal, megfelelő tónusban beszélt a lényegről. Mellesleg örültem volna, ha valaki a döntéshozók közül megtisztelte volna egy előadásunkat egyszer is, hogy legalább lássa, minek a sorsa is van a kezében" - összegez a volt igazgató.