Blaskó Balázs a "homlokegyenest más útról", az egri színház jövőjéről ismét nyilatkozott. Lapszemle.
Blaskó Balázs arról számolt be az origo.hu-nak, hogy a természetes folyamat az lett volna, ha az eddigi igazgató, Csizmadia Tibor végigdirigálja azt a fél évet, amely az ő szerződésének lejártáig hátravan. “A fenntartó Heves megyei önkormányzat a színházban lezajlott vizsgálat alapján Csizmadia Tibort felállította a székből. Az ügynek még nincs vége. Nekem okozza ez a legnagyobb kárt. Nem tudok teljes intenzitással a következő évaddal foglalkozni, hanem a színház szorító anyagi helyzetéből adódó, megváltozott lehetőségeket kell kialakítanom” – nyilatkozta az igazgató.
Blaskó Balázs
Minden jó, amit néznek
Azt is közli, sokszor fogalmazott úgy a pályázatban, hogy határozottan más irányt szeretne a színház jövő útjaként elképzelni. “Ez a leírás homlokegyenest ellentéte az elmúlt két-három-négy évnek. (…) Szeretném, ha a színház olyan módon szolgálná a nézőt, hogy a továbbgondolkodásra való késztetés mellett adjon lehetőséget számára, hogy a feltárt problémákból kiutat találjon. Így értem én a remény színházát. Pozitív kisugárzású üzenetet szeretnék az előadásokban megfogalmazni, és erőteljesen felmutatni. Szeretnék túllépni azokon a pusztán kérdésfelvető megközelítéseken, illetve a valóság puszta bemutatásán, ami a Gárdonyi Géza Színház fő vonulatát a legutóbbi időben jellemezte” - fogalmaz. Blaskó azt is hozzáteszi, az írói szándék megvalósítása számára az alapvető kiindulási pont, bár az aktualizálással önmagában nincs probléma. “A modern színházi felfogásnak a túlhajtásait nem kedvelem, amik a nézőt kiűzik a színházból. Minden színház jó, amit néznek - ez a meggyőződésem. A néző dönt. Amit a néző teljesen eltart magától, hiába tetszik az a szakmának, egy nagyon szűk rétegnek, az ott és akkor nem jó színház” – mondta az igazgató. (A 2008/2009-es évadban 64 ezer, míg a 2009/2010-es évadban 70 ezer nézője volt az egri színháznak - a szerk.)
"Ez nem valódi színház"
A Zsótér Sándor rendezte A selyemcipő-ről, illetve Máté Gábor Hírlapszínházáról és Csörgess meg! című rendezéséről is szót ejtett Blaskó. “Ez nem valódi színház. Ez a Szeszélyes évszakok című televíziós műsor felé mutató, sem tartalmában, sem stílusában nem körülírható burleszkszerű valami. (…) Egerben vagyunk, nem Budapesten. Ennek a városnak egy színháza van. A vidéki színháznak van egyfajta népszínházi küldetése, sokféle rétegigényt kell kiszolgálnia. Amit a Csörgess meg! vagy a Hírlapszínház képvisel, az Budapesten a Vidám Színpad vagy a volt Mikroszkóp Színpad keveréke lenne. A Báthori-trilógia, a Prolik a Katona József Színház, az Örkény Színház, a Radnóti színpadára illik. Ezek a színházi irányválasztások Egerben - vagy bármelyik vidéki színházban - alkalmatlanok arra, hogy közönségvonzóak legyenek” – jelentette ki Blaskó. “Ha egy vidéki megyeszékhely kőszínházában szórakoztatni akarunk, zenés vígjátékot, bohózatot vagy komédiát kell műsorra tűzni. De mindenképpen irodalmi alapanyagot” – vélte és elárulta, hogy a következő évadban Magyar Elemér Keresd a nagypapát! munkacímű szatirikus komédiájára készül.
Csörgess meg! - előadásrészlet
Sokak jelentkeztek nála
“2001-ben, Tibor megjelenésével egyfajta viszonyulás is megjelent. Előtte Caligulát, Lucifert, Harpagont játszottam, de akkor azt kérdezte tőlem, nem akarok-e inkább rendezni. Két év múlva jöttem rá, mi állt e mögött, hiszen nemigen használt, mint színészt. Azóta rendezek, ezért hálás vagyok. Viszont a generációs társainak nem adott ilyen lehetőséget sem” – mondta a Színház.hu-nak Blaskó Balázs. Ennek kapcsán megismételte, hogy úgy látja, egy generációt ültettek kispadra.
Arról is beszámolt, hogy pótolni fogja a távozó színészeket fiatalokkal és már 50-60 színész jelentkezett az egri színházhoz, akik számára meghallgatást szerveznek. Emellett azt tervezi, megnézi a Színművészeti Egyetem előadásait is. (Jelenleg a negyedéves Máté Gábor osztály, a harmadikos Novák Eszter osztály előadásait tekintheti meg, hamarosan a Csizmadia Tibor - Meczner János bábosztálya is bemutatót tart. A szerk.) “Az elmúlt években Egerben két hullámban megjelent fiatal színészek mind Máté Gábor tanítványai voltak. Egyfajta ízlést képviseltek. Két egymást követő Máté Gábor-osztályból alakult ki az a kör, amely túlfoglalkoztatott, kedvezményezett magja volt a Gárdonyi Géza Színháznak. Tudom, kik tanítanak a Színművészetin, és milyen ízlést képviselnek. Rossz véleményem van az ottani oktatásról. A minél életszerűbb beszédre nevelés például nem jelentheti azt, hogy csak az ötödik sorig ülők hallják a szereplőket” – tette hozzá Blaskó.
“Az elmúlt időszak Egerbe szerződött fiataljai közt egyébként nem egy van, aki igazán tehetséges, helye pedig mindegyiküknek lett volna itt továbbra is. Biztos voltam benne azonban, hogy minden jó szándékom ellenére lesz, aki elszerződik. A kötődések, a túlfoglalkoztatottságból adódó anyagi érdek természetesen sérült volna, évi négy-öt bemutató helyett kettő várt volna rájuk” - közölte az igazgató.
Lesz-e Prolik a POSZT-on?
Arról is beszélt, hogy a Prolik című előadás megy-e a POSZT-ra. “Soha eszünkbe nem jutott, hogy ne menne a Prolik a POSZT-ra. Keressük a megoldást, hogyan tudjuk Mészáros Sárát helyettesíteni a darabban (A színésznő szülési szabadságon van. A szerk.), felvettük a kapcsolatot Máté Gábor rendezővel. Meggyőződésem, hogy abban a tényben, hogy a Prolik meghívást kapott a versenyre, döntő szerepe volt Mészáros Sára alakításának. A Prolik, mint bérletes előadás már kifutott, emiatt komoly felújító próbákat kell tartani. Ez nagyon komoly anyagi ráfordítást jelent. Mivel a pécsi fesztivál "megveszi" az odautazó előadásokat, ezért az ő döntésük, a megnövekedett költségekkel együtt is meghívják-e a darabot”.
Mészáros Sára és Bozó Andrea a Prolikban
A POSZT-tal szemben
“Általában mindig hasonló színházak kapnak meghívást a POSZT-ra, hasonló ízlés nyilvánul meg a válogatásban. Ilyetén módon ez ízlésbeli belterjességet mutat. Ebben az ízlésszegmensben nagyon nagy elismerés jutott az egri Gárdonyi Géza Színháznak. (…) Maradjunk annyiban, túlsúlyosan olyan ízlésvilágot képvisel ez a dolog, amihez képest én többé vagy kevésbé eltérően határozom meg magamat és a Gárdonyi Géza Színház következő ötéves útját”.
Elrettentik a plakátok
Az igazgató azt is elmondta, az utóbbi időben nem igen szeret budapesti színházakba járni, mert elrettentik a fényképek, plakátok, amelyeken magukból kifacsart, hörgő, ordító, hányó, eltorzult arcú emberek láthatók elképesztő ruhákban, lepusztult mivoltukban. Taszítja “az az agresszió, ami ezekről a képekről sugárzik”. “Lehet mondani, hogy ilyen a világ. De akkor inkább azt mutassuk meg, hogyan ne legyen ilyen a világ” - véli.
Így vélekednek a POSZT- válogatók
"Csizmadia az előző vezetést ajnározta"
Blaskó azt is leszögezi, szakmai ajánlatra választották meg. Nem érti, miért hozzák összefüggésbe azzal hogy a felesége Eger város fideszes alpolgármestere és hogy rokonságban áll Blaskó Péterrel, aki 2008-ban visszautasította a Kossuth-díjat. A Színház.hu-nak korábban úgy fogalmazott: "az előző igazgató (Csizmadia Tibor) a megyei vezetés előjelének megváltozásával feleslegesnek ítélte, hogy pályázzon". Az origo erről is kérdezte. “Őt a korábbi, szocialista megyei vezetés szerette, ajnározta, és ez megszűnt. Úgy ítélte meg, gondolom, hogy nem érdemes pályáznia” - mondta.
"Meg fogom teremteni"
“Azt gondolom, meg fogom teremteni azt a világot, ami az enyém. Azt, amely érthető, felfogható, esztétikus, tartalmilag és formailag egységet képvisel, ugyanakkor személyes példákon keresztül egyfajta erőteljes véleményen alapuló magatartásformát sugároz kifelé” – összegez Blaskó Balázs.