Mágnás Miska premier a Hevesi Sándor Színházban

Április 15-én mutatják be Zalaegerszegen, a Hevesi Sándor Színházban a jól ismert melódiákkal tűzdelt Mágnás Miska című operettet, melynek premierje 1916-ban volt, cudar világban, az első világháború kellős közepén. Máig tartó sikerét az 1949-ben készült, Keleti Márton által rendezett filmnek is köszönheti.

Bakonyi Károly és Szirmai Albert tízes években írt operettjét Békeffy István szabta át a kor követelményei szerint, s a forgatókönyv a mű számtalan színpadi feldolgozásának magja lett. Csak néhány sláger a népszerű darabból: Hoppsza Sári... A nő szívét ki ismeri... Fáj, fáj a szívem... Úgy szeretnék boldog lenni... Csiribiri kék dolmány...

Magnas_zeg_01Jelenet a Mágnás Miska című előadásból - Hevesi Sándor Színház

 

„Szilvalé, rongyő!" – ki ne idézné az arisztokrata affektálás kigúnyolásának legfrappánsabb fordulatát néhanap?

Ki ne vágyna megismerni egy csillogóbb világot? Ki ne vágyna magasabb körökbe? Ki ne vágyna – csak úgy egyszerűen másnak lenni? Ki ne engedne a csábításnak, hogy aztán gyorsan ki is ábránduljon belőle? Hányszor vágyjuk a lehetetlent - lenézve a saját javainkat, hogy aztán rájöjjünk: nélkülük idegenek maradunk, nincs esély az asszimilálódásra. Otthont, jelmezt cserélünk... s közben belsőnket, egyéniségünket adjuk fel.

Hű de komolyan hangzik! Micsoda mélységek! A Mágnás Miska mégiscsak egy operett – habkönnyű szórakozás, nevetés potyogó könnyekkel, jól ismert melódiák, a nézőtér a színpaddal együtt dúdol... Most sem lesz másként. Csak épp igazi remekművel állunk szemben, s az ilyen bizony nagy titkok tárháza, emberi mélységek labirintusa, amelyben kacagás és vidám zeneszó közepette hol jobban, hol kevésbé rejtve, de mégiscsak saját magára, kortársaira ismerhet, rajtuk s önmagán nevethet a néző. Ahogy a Cintányéros, cudar világ sem a kosztümös, messzi múlt, hanem a jelen valóság görbe tükre.

Harangi Mária

rendező

Magnas_zeg_03Jelenet a Mágnás Miska című operett előadásból - Hevesi Sándor Színház

 

Mágnás Miska

 

Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor

 

Szereposztás:

Korláthy gróf - Balogh Tamás

Stefánia, a felesége - Czegő Teréz

Rolla, a lányuk - Benedekffy Katalin, Debrei Zsuzsanna

Nagymama - Mester Edit

Baracs István, mérnök - Bot Gábor, Bakos-Kiss Gábor m.v.

Pixi gróf - Kiss Ernő Jászai-díjas

Mixi gróf - Szakály Aurél

Miska, lovász - Hertelendy Attila

Marcsa, mosogatólány - Foki Veronika, Lőrincz Nikol

Eleméry Tasziló - Andics Tibor

Leopold, főkomornyik - György János Aase-díjas

Cigány – Katona Kornél

 

Díszlet: Mira János Jászai-díjas

Jelmez: Szőke Julianna

Zenei vezető: Máriás Zsolt

Karmester: Cser Ádám/Páll János

Koreográfus: Stefán Gábor

Világítás: Gibárti Tibor

Ügyelő: Szilasi Attila

Súgó: Jurina Beáta

Rendezőasszisztens: Kőműves Zsófia

Rendező: Harangi Mária

Bemutató: 2011. április 15.

 

Békeffy István és Kaszó Elek átdolgozása, valamint Békeffy István és Bakonyi Károly filmforgatókönyve (1949, R: Keleti Márton) alapján, Szabó Borbála átiratának, és a Mohácsi-testvérektől elcsent idézetek felhasználásával átdolgozta: Romvári Gergely.

 

Forrás: Hevesi Sándor Színház

süti beállítások módosítása