A budapesti Vígszínház Kolozsváron

Április 13-án, 18.00 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház új stúdiójában Szepes Mária A vörös oroszlán című monodrámáját Venczel Vera előadásában és Bodor Böbe rendezésében láthatja a kolozsvári közönség, este nyolctól pedig a színház nagytermében Hadar Garlon Mikve című drámájának színpadi változát Michal Doĉekal rendezésében tekinthetik meg az érdeklődők.

Venczel Vera
fotó: Takács Zsolt | foto.szinhaz.hu 

A Budapesten nagy sikernek örvendő előadás kivételes jelentősége Venczel Vera kolozsvári bemutatkozása, akit 2008-ban avattak örökös taggá a Halhatatlanok Társulatában, 2010-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze Díját vehette át. A törékeny, finom és mégis rendkívüli lelki erővel bíró színésznő olyan rendezők filmjeiben játszott, mint Máriássy Félix, Sándor Pál, Fábri Zoltán, Makk Károly, Szabó István, Bacsó Péter. De dolgozott amerikai filmekben is, és a számos alakítási díja mellett Monte-Carlóban Arany Nimfa-díjat kapott a legjobb női alakításért.

A vörös oroszlán című monodráma Szepes Mária 1946-ban megjelent regénye alapján született. A regény megjelenése után röviddel zúzdába került mint veszedelmes, felforgató irodalom. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, akik hozzájuthattak, és a mű kultuszregénnyé vált. A könyv alaptémája a halhatatlanság elnyerése, amelyet egy elixír, maga a Prima Materia tesz lehetővé. A történet 1535-ben indul, és háromszáz évvel később ér véget. Újabb és újabb életeken és halálokon át követhetjük végig egy nyughatatlan lélek reinkarnációs fejlődéstörténetét.

Szepes Mária

A vörös oroszlán

egy misztikus regény monodráma változata

Előadja:  Venczel Vera

Színpadra alkalmazta: BODOR BÖBE és LŐRINCZY ATTILA
Díszlet: DARÓCZI SÁNDOR
Jelmez: JÁNOSKÚTI MÁRTA
Dramaturg: LŐRINCZY ATTILA
Zene: BAGÓ GIZELLA, BARNA BALÁZS
Képek: BAKOS KATALIN
Videó: RAJNAI GITTA
Fény: ALMÁSI J. CSABA
Súgó: KERTES ZSUZSA
Ügyelő: HÉJJ JÁNOS
A rendező munkatársa: KERTES ZSUZSA, D. MUCSI ZOLTÁN

Rendező: Bodor Böbe

Jegyek kaphatók a színház jegypénztárában naponta 11.00-13.00 és 16.30-18.30 óra között, a jegypénztár telefonszáma: 0264-593468.

/Bemutató: 2011. március 18-án a Vígszínház Házi Színpadán/

Az előadást követően, 20.00 órától a színház nagytermében Hadar Garlon Mikve című drámájának színpadi változát Michal Doĉekal rendezésében tekinthetik meg az érdeklődők.

Papa Vera és Igó Éva  a Mikve c. előadásban
fotó: Takács Zsolt | foto.szinhaz.hu 

Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben, egy mikvében játszódik. A mikve a zsidó vallásban előírt tisztálkodásra kialakított rituális fürdő, ahol havonta egyszer az asszonyok megmerítkeznek, hogy megtisztuljanak, és újra érintkezhessenek férjükkel.

A dráma szereplői különböző életkorú nők, akiket vallási szabályok kötnek, és különféle társadalmi és családi szerepekben, egy férfiak által uralt világban küzdenek elfogadásukért, szabadságukért, jogaikért, s ha kell, lázadnak is.

A magyarországi bemutatót Michal Doĉekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója rendezte, akit az Interferenciák 2010 vendégeként járt Kolozsváron.

Forrás: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Fotó: Vígszínház

------------

SZEPES MÁRIA
(1908 – 2007)

"Az a mániám, vagy szent őrületem, hogy amit írok, azt érdekesen írjam. Nincs jogom untatni sem tudománnyal, sem művészettel senkit. Százötven könyvem jelent meg eddig, de kétszáz lesz azután, ha én már levetem a testemet..."

Szepes Mária színészcsaládba született 1908. december 14-én. Édesapja Scherbach Oziás, művésznevén Papír Sándor, komikus, jellemszínész, édesanyja Kornai Margit primadonna.

Papír Magda néven három éves korától ő maga is színpadra lép, és némafilmekben játszik. Kilencévesen kezd verseket, novellákat írni, érettségi után művészettörténetet, irodalmat és pszichológiát tanul, és nevelőapja Galánthay Balogh Béla Astra filmstúdiójának dolgozik; forgatókönyveket és dalszövegeket ír, többek között Karády Katalinnak.

1930-ban házasságot köt Szepes Bélával, aki ezüstérmes olimpikon, újságiró, síbajnok, karikaturista és szobrász egy személyben. Három évre német lapoknak dolgozó újságíróként Berlinbe költöznek, majd Hitler hatalomra jutásakor hazatérnek.
1938-ban kisfiúk születik, akit hét hónaposan elveszítenek. Szepes Mária ezután kezdi el írni leghíresebb regényét, A vörös oroszlánt. A könyv 1946-ban jelenik meg Orsi Mária álnév alatt, és nagy feltűnést kelt.

1947-48-ban, a könyvkiadók államosítása után a kötetet transzcendens tartalma miatt bezúzzák. A műből Szepes Mária jó barátja, Hamvas Béla filozófus, író ment meg néhány példányt a Széchényi Könyvtárból, ahol akkoriban könyvtárosként dolgozik. A későbbiekben ezek a példányok szolgálnak alapjául az amerikai magyar kiadásoknak, valamint a német, angol, olasz, spanyol, portugál, szerb, szlovák és román műfordításoknak.
"Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni" – mondta Szepes Mária.

A kötet Magyarországon csak 1989-ben jelenhetett meg ismét csorbítatlanul, immár a szerző neve alatt.
A szocializmus hosszú évtizedeiben – mint a polgári írók közül oly sokan – Szepes Mária is nem kívánatos személynek számított, s másokhoz hasonlóan ő is a gyermekirodalom felé fordult. Nevéhez fűződik egyebek mellett a nagysikerű Pöttyös Panni sorozat tizenkilenc darabja.
Hétkötetes regényfolyama, a pszichológiai, karakterológiai ihletésű Raguel hét tanítványa, melyen harminc évig dolgozott, sok más, a fióknak írt ezoterikus művével együtt szintén csak a rendszerváltás után kerülhetett az olvasók elé. A vörös oroszlán, a Varázstükör és a Raguel hét tanítványa együtt alkotják főművét, a beavatási trilógiát.

Szepes Mária csak a kilencvenes évektől kezdődően kaphatta meg az őt megillető figyelmet és elismerést; 1994-ben és 1998-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti- illetve Középkeresztjét vehette át.

Varázslatos személyiségét az okkultizmus nagyasszonyaként felfedezte a média is – életének utolsó évtizedében megannyi televíziós felvétel készült vele.
2007. szeptember 3-án, kilencvennyolc évesen hunyt el budai otthonában. Emlékét és hagyatékát a nevét viselő alapítvány gondozza.