Inferno Szegeden

„Liszt Dante-szimfóniája inspirált, hogy elmélkedjek a modern emberről, értékeinkről és a „Zeitgeist"-ről, azaz a korszellemről, melyben élünk.

A Pokol-tétel mélységekben kavargó, saját témáinak visszhangjaira épülő zenei motívumai egy hanyatló világ ironikus ábrázolására inspiráltak. Ez az a hely, ahol Érosz és Thanatosz folyamatosan próbálja leigázni egymást, ezzel megölve a kéjt, ahelyett, hogy vágyat keltenének, a jövő reménye helyett pedig csak újra és újra elhaló szükségtelen vágyakozást teremtenek." Roberto Galvan

Fehr_Laura_Haller_Jnos-fot-Dusha_Bla

Fehér Laura, Haller János

Fotó: Dusha Béla

 

Sokszor hallhattuk, hogy a pokol meg a mennyország az valahol a túlvilágon van, egy ismeretlen helyen. De mindkettő itt van bennünk is, és átéljük mindennapjainkban. Mondhatnám azt is, hogy minden ember önmaga alakítja ki a saját mennyországát és a saját poklát, de még inkább igaz fordítva. A bennünk lévő pokol és a bennünk lévő mennyország harca alakít minket. A pokol hétköznapi tudatállapotaink sajátja. A pokol nem száműzhető a tudatból. Ha mégis megpróbálják, mint azt az egyház által irányított európai civilizáció tette, akkor annak beláthatatlan következményei vannak. A tudattalanba fojtott pokol kivetítődve jelenik meg mindennapjainkban.

 

Inferno

táncjáték két részben

 

A belső pokol

16 éven felülieknek

 

Zene: Liszt Ferenc: Faust szimfónia – 3. (Mefisztó) tétel

Fény: Stadler Ferenc

Jelmez: Molnár Zsuzsa

Koreográfia: Juronics Tamás

 

Táncolják: Szarvas Krisztina / Hajszán Kitti

Czár Gergely/Haller János

 

Markovics_gnes_Csetnyi_Vencel_fot-Dusha_Bla

Markovics Ágnes, Csetényi Vencel

Fotó: Dusha Béla

 

 

Dante-szimfónia

 

Liszt Dante-szimfóniája inspirált, hogy elmélkedjek a modern emberről, értékeinkről és a „Zeitgeist"-ről, azaz a korszellemről, melyben élünk.

A Pokol-tétel mélységekben kavargó, saját témáinak visszhangjaira épülő zenei motívumai egy hanyatló világ ironikus ábrázolására inspiráltak. Ez az a hely, ahol Érosz és Thanatosz folyamatosan próbálja leigázni egymást, ezzel megölve a kéjt, ahelyett, hogy vágyat keltenének, a jövő reménye helyett pedig csak újra és újra elhaló szükségtelen vágyakozást teremtenek.

A Purgatórium olyan, mint világunk: az elszigeteltség és a kommunikáció hiánya uralja; ez is egy, a média által globalizált világ, melyben az embert megfosztják önnön emberségétől és elriasztják a szemtől szembeni érintkezéstől. A magány blogja ez, melyben az emberek vadidegenek előtt tárják fel saját belső világukat és képtelenek elérni a bensőséges együttlétet.

A Mennyországot félt megkomponálni Liszt, és otthagy minket a mennyei világ után vágyakozva a Purgatórium kapujában.  Félelme számomra humanitásáról tesz tanúbizonyságot, kételyeiről a Jó zenei újraalkotása iránt. A végső Magnificat is inkább panaszkodásnak, mint a boldogság kifejeződésének tűnik.

Úgy érzem, hogy az új évezredben mi ugyanennek a kapunak a küszöbén toporgunk; a jövő többé nem előre megjósolható, a szellemi értékek pedig egy új korszak eljövetelét hirdetik. Az emberiségnek újra kell fogalmaznia a társadalom alapvető értékeit. Ez ugyanúgy megrémít minket, ahogy Lisztet megrémítette a Mennyország ábrázolása, hiszen valahogy könnyebb fájdalmat és depressziót érzékeltetni, mint békét és reményt.

A magyar zene szenvedélyessége igen közel áll latin gyökereimhez."

Roberto Galván

 

Zsadon_Flra_Palman_Kitti_fot-Dusha_Bla

Zsadon Flóra, Palman Kitti
Fotó: Dusha Béla

 

Dante-szimfónia

 

Nyitány

Dante: Csetényi Vencel

Vergilius: Czár Gerely

Pokol

Dante: Csetényi Vencel

Beatrice: Markovics Ágnes

Purgatórium

Dante: Haller János

Beatrice: Markovics Ágnes

Paradicsom

Dante: Czár Gergely

Apolló: Finta Gábor

Angyal: Fehér Laura

Beatrice: Markovics Ágnes

Továbbá: Hajdú Mária/Hajszán Kitti, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő,

Májer Gábor, Palman Kitti , Szarvas Krisztina, Tarnavölgyi Zoltán, Zsadon Flóra
 

zene: Liszt Ferenc

szöveg: Dante Isteni színjáték (részlet);

előadja: László Zsolt

fény: Stadler Ferenc

díszlet/jelmez: Molnár Zsuzsa

koreográfus asszisztens: Czár Gergely

koreográfus: Roberto Galván

művészeti vezető: Juronics Tamás

igazgató: Pataki András

 

Bemutató: 2011. április 15. - Szegedi Nemzeti Színház

További előadás: 2011. május 31. - Művészetek Palotája- Fesztivál Színház

JEGYVÁSÁRLÁS>>>

 

 

 

Együttműködő partner: Nemzeti Táncszínház

Támogatók: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Nemzeti Színház, NKA, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, NCA, Novotel Hotel – Szeged, Kortárs Balettért Alapítvány

 

Fotó és forrás: Szegedi Kortárs Balett

süti beállítások módosítása