MGP: Yerma

Vastag csöndben voltak a nézők a Radnótin Federico García Lorca Yerma tragikus költeményénél. Sem ideges köhécselés, sem megjegyzések, fészkelődés nem zajlott. Áhítattal nézték? Nem mondanám.

fotók: Takács Zsolt | foto.szinhaz.hu 
További képek az előadásról >>>

Figyeltek. Magukévá nézték a spanyol költő titokzatos és frivol, tamáskodó kérdéseket is felvető poétikus színdarabját. Legfeljebb az odafigyelhetőség háromnegyed órája után mocorogtak kissé. De menten véget is ért az előadás. A Yerma színre vitele nehézen fejthető dió. Népi játék, ugyanakkor szürrealista termék. Az argentin-francia Victor García ötszögletű, rézsút fektetett rugalmas ponyván játszatta a barcelonai Nuria Espert címszereplésével. Megváltoztatta a színpad gravitációs terét. Szereplői mintha úszva lebegtek volna. Le-felsiklottak álomszerűen. Juan asszonya alatt mélyre süppedt, mintha Yerma alatt nem is feküdne szerelmi társ, az anyafölddel lépett szexuális kapcsolatba. Yerma határozottságának és erejének ez az exponálása nem Garcia túlzása volt, a szerzői utasítás így szól: Átöleli és megcsókolja férjét; ő a kezdeményező.

Többről van szó, mint egy meddő asszony, vagy nemzőképtelen férfi házassági drámájáról. A szabadság a téma. A társadalom kényszerítette szokások elleni kihágás. A nők emberi joga.

Rába Roland nem képeslap-spanyolossággal állította színre a drámát. Távol állt tőle a skanzen-Ibéria. Rába leleményes és szabatosan fogalmazó, színpadi szenvelgésektől mentes rendezőnek látszik. Ismeri a ritmus, a tempó, a tér és a színészi lehetőségek értékeit. Biztos kézzel él velük. Menczel Róbert műanyag palackokból szerkesztett tere a népművészeti környezet helyett egy mezőgazdasági, tejfeldolgozó ipari környezetbe helyezte a cselekményt. Adorjáni Bálint (Juan) fáradhatatlan gazda. Tesz-vesz, dolgozik gazdaságában. Szaporítja a jószágot, csak családját nem szaporítja. Asszonya csupán leltárszerűen tartozik hozzá.

Yerma: Wéber Kata nem könnyebb végén fogja meg szerepét. Kezében a műanyag palack újszülötté változik dédelgető tenyerében, anyai tekintete vágyától. Nem tüzelő asszony. Kívülről nem az. Visszafojtott szenvedély hajtja. A spanyol becsület fékezi. Válasz nélkül hagyja Víctor (Schneider Zoltán) fegyelem mögül is kilátszó közeledéseit.

A falubeli legények-leányok a háttérben ökör vagy birka farsangi maszkokat öltenek magukra. Neszezéseik, csettintgetéseik, motozásuk nem megjelenítő állatutánzás. Szemmel tartó falusi közösség. Állati kar. Az előadás jászolszagának előidézői Andrusko Marcella, Bohoczki Sára, Czupi Dániel, Ivanics Tamás, Neudold Júlia, Simon Zoltán, Spiegel Anna színiiskolások. Somody Kálmán öreg, bibliai szakállú pásztora álarccal szárnyassá változik át (ha nem tévedek, a színfalak mögött levágják leveshez). Jobb elől almát hámoz, héját egy tekercsben hántva le. (Nem állom meg, nem ideírni, hogy a Yermát fordító Németh László A két Bolyai színművében Bolyai Farkas tudományos okfejtése közben Bihary József Bolyai Antalként elmélyülten ügyelte fia szavait, mialatt bravúrosan kanyarította le almája héját. Amikor sikerrel végezte a kétfelé figyelést: megtapsolták.)

Az Öregasszony szerepét Jókedvű asszonyra módosították előzékeny tapintatból. Tóth Ildikó nem a színlapi kiírást játssza. Kilenc fiút szült érett asszony derűs élettapasztalatával hol titkolózó, hol szerelemre uszító, hol fiainak asszonyt csábító, kicsattanó életerő és egészséges nedv teliség. Szávai Viktória Mariaja zsákmányként hordja magával újszülöttjét. Csattogó vidámsága eltűnik, amikor a színpad bal szélén szöveg nélkül gondolatokkal és érzelmekkel teli tekintettel karolja magához gyermekét. Dolores, a falu vajákos asszonyaként Martin Márta úgy bűbájol meddőn maradt feleséget, ahogyan azt kell.

Rába nem színész-rendező, hogy játéktapasztalatai felhasználásával színpadra segítse kartársait, valamely előadás lebonyolítására. Rendező-rendező. Saját víziókkal. Saját leleményekkel. Szelíd vámpírként használja a színészek vérét.

MGP