Hány kiló egy előadás? - Színházi tervezők meséltek

Hogy kerül a jelmez a színpadra? Mennyit és hogy küzd érte a tervező? Hol vásárol? Hány kilót emel? Észreveszi-e hogy bizonyos anyagokat kedvel? Szerelmes lesz-e néha? Mennyit változtatott a munkához való hozzáállásán a tapasztalat? És egyáltalán, mi az, hogy kellék?

A fenti kérdésekre négy tervező válaszol. A Kossuth- és Jászai-, illetve Mafilm-díjas Szakács Györgyi fogalom a szakmájában, Nagy Fruzsi a magyar színházi élet egyik legsikeresebb jelmeztervezője (meg kell jegyeznem, egy kisfiú, Milán édesanyja), Balázs Juli és Opra Szabó Zsófia a Képzőművészeti Egyetem végzős látványtervező szakos hallgatói, akikről egyelőre csak annyit árulok el, sokat dolgoznak. Magukért pedig munkáik és jómaguk beszélnek.

Balázs Juli, Nagy Fruzsina, Opra Szabó Zsófia, Szakács Györgyi

A jellemző

Engem igazából az ember érdekel. A jelmez pedig - nem véletlen a megnevezés! - jellemez egy embert, egy figurát. Mindig valakire és valamiért tervezek jelmezt - sok egyéb mellett ez különböztet meg a divattervezőtől. A ruhák, a divat önmagában nem is érdekel. A munkám szorosan kapcsolódik az irodalomhoz, a képzőművészethez és a történelemhez is. A tervezés ebben a komplexitásban foglalkoztat. (Szakács Györgyi)

Az éjszakázástól az elengedésig

Eleinte hajlandó voltam éjszakákon át mintázni, varrni, festeni. Sokáig azt gondoltam, nem tudok olyan tervezővé válni, aki nem maga alkotja meg azt, amit elképzelt. De rájöttem, nem lehet bírni a munkát, ha egy olyan darabot csinálok, amiben 18 helyszínen 30 báb jelenik meg. Mivel ma már kevés színházhoz tartozik műhely, a kivitelezést külsősök végzik. Biztosabb a helyzetem, ha be tudok szaladni a próbafolyamat alatt kijavítani valamit, mert a tervezés folyamatos változás és váltás. (Opra Szabó Zsófia)

Lelőhelyek, a villogtatás és anyám inge

Ha mai, ha több élet kell bele, akkor turi. (Opra Szabó Zsófia)

Szputnyik Hajózási Társaság - Cseresznyéskert - rendező: Bodó Viktor

tervező: Nagy Fruzsi, tervezőasszisztens: Balázs Juli (fotó: Tóth Simon Ferenc)

Amikor először mentem a kedvenc boltomba, mint iparművészetis, majdhogynem kinéztek, ma már szinte az életemet ismerik. Idővel kivételezett helyzetbe kerül az ember, ezért sem szeretek új helyeken vásárolni. Ha mégis új helyre tévedek, villogtatni is kell. Ez nekem amúgy nem nagyon megy - Milán, a kulcsra még szükség van! Ha elhintem, hogy épp a Nemzetibe készülök, készségesebbek. Egyik fő lelőhelyem, az Omega nagy raktára, ahol különlegességeket is találni, lehet átutalással is fizetni. (Nagy Fruzsina)

Gyűjtögetek, ha látok valami különlegeset olcsón, akkor megveszem. Ezért, ha alacsony költségvetésű egy produkció, akkor a saját jelmeztáramat túrom át. Most készült Kárpáti Péter Nick Carter, avagy végső leszámolás Doktor Quartzcal című darabja a Fogasházban, ebben Láng Annamari az én sapkámat és anyám hetvenesévekbeli ingét viseli, amibe beleszeretett. A nagy kupi a szüleim pincéjében fér el. Apám évek óta próbál rábeszélni, hogy vigyük át a bátyámék vidéki házának pincéjébe és/vagy fotózzam le az összes ruhadarabot. Ehhez idő kell, amivel nem állok jól, de szerepel a hosszútávú terveim között. (Balázs Juli)

A műszőrmeügynök

Van, amikor a kivitelezőt kérdem, mi az az anyag, ami egyszerre áttetsző, rózsaszín, nyúlik és nem ereszti át a vizet. Nemrég jártam az összes létező anyagboltban, de rókaszínű szőrmét nem találtam. A tanárnőm adott egy telefonszámot. Felhívtam a műszőrmés nénit, akivel ugyanazon a helyen kétszer nem tudsz találkozni. Elhozza a kollekcióját az Örs vezér terére, és legközelebb máshol veszed át az árut. (Opra Szabó Zsófia)

Bábrendezés vizsga Mrozek: Pjotr Ohej mártíromsága című műve alapján

rendező Halasi Dániel - tervező: Opra Szabó Zsófia

A pasim cipője és a PVC

Ha egy főiskolás projektben veszel részt, általában nulla forint jut rá. Halasi Dani bábrendezés vizsgájához sokat kunyeráltunk ismerősöktől, barátoktól. A cirkuszigazgatónak nagy plexi hasat, az adószedő figurájának pénztárgép, a feltalálónak bicikliből álló testet képzeltünk el. Szétszedtük egy régi bringámat, majd a Dani összefutott egy szomszédjával, akiről kiderült, hogy amatőr bicikliszerelő, ő rengeteg alkatrészt adott. Amikor kart kerestünk különböző szerkezetek között kutattunk. Kihúztam egy zuhanycsövet, „ez jó lesz?” –kérdeztem, a Daninak pedig tetszett. Volt egy báb, aminek kettényílt a teste. Ő a Dani ballagási öltönyét viselte. A kedvesem cipőjének lejött a talpa, ezért nyúztam, hogy dobja ki, de ő ragaszkodott hozzá. Így az lett a báb cipője. Amikor nekiestem konyhakéssel a PVC-nek, rádöbbentünk, hogy a bábszínházban 3 másodperc alatt elvágnák nekünk, hiszen van esztergagép, fúró, fűrész. Tehát a kalandok kihagyhatatlanok, de jobb, ha meg tudom hálálni a segítséget. (Opra Szabó Zsófia)

Két hét, negyven frakk és a szerencse

Amikor '80-ban a Jancsó-féle híres-hírhedt Csárdáskirálynőhöz kitaláltam, hogy két hét alatt kell negyven frakk, akkor a férfiszabótár vezetője, Guzi Szaniszló ettől nem lett rosszul, hanem időben szállította a frakkokat. Fiatal tervezőként föl se fogtam, hogy ez milyen fantasztikus. (Szakács Györgyi)

A frakk és a sors

Lukáts Andor Cseresznyéskertjéhez sok ruhát átalakítottam úgy, hogy századfordulós hatást keltsen. Megbuheráltuk Tarr Judit csipkéit a blúzán, új ujjat illesztettünk hozzá. Emellett fel kellett kutatni egy elhasznált frakkot. Ez elég nagy munka, viszont varratni rengeteg pénzbe kerül. Hat telefonon keresztül jutottam el egy nénihez, akinek a nagybácsikája hátrahagyott egyet. Pont jó volt Szatory Dávidra. Ez is sors. Van, amikor a 125. frakk sem felel meg. (Balázs Juli)

Cseresznyéskert - rendező: Lukáts Andor, tervező: Balázs Juli

Mi a szemüveg?

Pont most szögeztük le valamelyik produkciónál, hogy a szemüveget kinek kell megvennie. Ha a szemüveg az asztalon van: kellék, ha valaki viseli, ha a karakterhez tartozik, akkor jelmez. (Opra Szabó Zsófia)

Ha behorpad a sapka

Egy kortárs táncelőadásnál természetes, de igényes látványt kértek, a rendező lenvászonnadrágot javasolt a táncosoknak. Volt fogalmam arról, hogy viselkedik a lenvászon: mozdulnak benne kettőt és kilazul, leesik, vagy felcsúszik. Tudtam, hogy gombos, kötős gatya kell. Megvarrtuk. Háromszor, mindig az előadás felénél fenéknél szétszakadt. Addigra izzadt meg a táncos és tapadt rá a nadrág. Végül megtaláltuk hova rakjuk az ülepét, de addig csak a lány nadrágját figyeltem és úgy mentem haza, mint egy nagy nulla. Lámpalázzal küzdök az előadások előtt, az pörög a fejemben: „a fal a helyén marad?, a bábnak nem esik le a feje? a díszletben libegő dolgok nem akadnak egymásba?”. (Opra Szabó Zsófia)

A körúti asszonyok

Van a körúton egy turkáló, ahol idős nénik dolgoznak. Legutóbb ott választottam ki egy hatalmas csipkés nejlonhálóinget. Odajött az egyik eladó, közölte: „Nagyon jól fog állni kedvesem”. A kedvencem mégis az, amikor szólnak: „Ez itt a férfiosztály!” (Opra Szabó Zsófia)

A szerelmek

Nehezen döntök, arról, hogy valami Zsófis-e. Ilyenkor jó lenne egy külső szem, mint amilyen én szoktam lenni. Néha viszont bekattanok és felvásárolok mindent. Az első ruhadarabot kell túlélni. (Opra Szabó Zsófia)

Nagyon szeretek öltözködni, élvezem, hogy ma egy hosszú, romantikusabb körszoknyát hordok, amit még Londonban vettem. Mivel kifejezik a hangulatomat, a ruháimon keresztül szerepekbe bújok nap, mint nap. (Balázs Juli)

Korszakonként változik milyen anyagokat kedvelek. Amikor a Pesti Estit csináltam, rajongtam a műbőrökért, műanyagokért. Akkor találtam egy boltot, ahol fura fóliákat árulnak. Általában szeretek olyasmit használni - abból nem ihatsz, az a Bálinté Milán!-, amit a való életben nem találsz meg egy emberen. Néha elvetődöm az Obiba és Praktikerbe, ahol csak férfiakat látni és felpakolok alkalmatlannak tűnő tárgyakat. Az is előfordult, hogy az Ikeában vettem ágyneműket, szétvágattam őket, abból varrattam jelmezt. Mivel tizenöt éve foglalkozom jelmezekkel, ezért alig marad energiám öltözködni. Ha van egy szabad hétvégém, és veszek magamnak egy gatyát, az jut eszembe: „Úristen, most dolgozom!” A harminc éves koromig összeharácsolt cuccaimat hordom, a legdrágább befektetésem az utóbbi időben a búvárruhám volt. Igaz szerelmemre hat éve találtam rá: hasított bőr, hosszú Campers csizma, 170 euró, szerelem első látásra. (Nagy Fruzsina)

Csákányi Eszter - Pesti Esti - rendező: Láng Annamária, Nagy Fruzsi - tervező: Nagy Fruzsi

Jajj cica!

Imádom a Jajj cicát – Milán, ne lopd el a kulcsot!. Hagyják, hogy több zsák ruhát elvigyek ruhapróbára. Innen válogattam Bodó Viktor A férfi a kettes asztalnál című darabjához, ami a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején, egy önkiszolgáló étteremben játszódik. Egy Kálvin téri, ősrégi munkaruházati boltból pedig a múlt rendszer köpenyeit, kötényeit szereztem be. (Nagy Fruzsina)

Hány km és kg egy darab?

A tervezés csapatmunka része, így sokszor kiszolgáltatott helyzetet eredményez: rendezőé a végső döntés, ha nincs pénz, az megköti a kezemet, súlyos kilókat és mennyiségeket viszünk. Mondta is a Fruzsi, hogy meg kell csinálnom a jogsimat, mert ez így nem élet. (Balázs Juli)

Időnként izomlázam lesz a sok gyaloglástól, a cipelésről nem is beszélve. Előfordult, hogy a Jajj cicában megkértem az eladót, segítsen felvinni a cuccot a lépcsőn és végül tegye a hátamra, mert nem bírom megemelni. Ilyenkor még nem bőgök, csak ha közben be kell ugrani kenyérért is. (Opra Szabó Zsófia)

Az anyag lényege

Az első jelmezezés pánikba ejtett, de ma már tudom, mire kell figyelni, gyűrődik-e szakad-e, izzaszt-e az anyag. Ha egy boltban azt mondom, „olyan anyagot kérek aminek az a lényege, hogy...”, akkor segítenek. (Opra Szabó Zsófia)

Korán rájöttem, hogy nem elég a pontos szabásvonal. Hiába csinálok meg egy 20-as évekbeli ruhát műszálas - vagyis nem korhű! - textilből, az soha nem fogja felidézni a 20-as évek atmoszféráját. Minden jelmez lelke az anyag. (Szakács Györgyi)

A haladó szeme és a szőlőszemek

Szeretem, ha a feladat megmozgatja a fantáziámat, ha inspirációt kapok a rendezőtől, és ha érdekelnek a színészek. Tudnom kell, hogy mi a darab mához szóló üzenete, mert abban már benne van a produkció vizuális világa. Ez eldönti, hogyan tudunk erősebben hatni, hogyan szolgáljuk jobban a mondanivalót: mai kosztümökben, vagy mondjuk teljesen pontos rokokó ruhákban, vagy valamiféle stilizált jelmezekben mutatva a szereplőket? (Szakács Györgyi)

Fullajtár Andrea és Pálmai Anna A karnevál utolsó éjszakájában

rendező: Zsámbéki Gábor - tervező: Szakács Györgyi

A vásárlás nagyban fejleszti a döntőképességemet. Néha hirtelen el kell döntenem, mivel helyettesítem azt, amit kitaláltam és ez milyen következményekkel jár, még tartom-e magamat ahhoz, amiben megállapodtunk a rendezővel. A tervezés „oda vissza” működik: a terv hat a megvalósításra és az, amit találsz a tervre. Egyszer télen citromsárga ruhát kellett készítenem. 203 méteráru boltban mondták, hogy a citromsárga nem divatszín. Ilyenkor át kell alakítani az elképzelésemet. Volt, hogy le kellett mondanom egy tiszta hernyóselyem ruháról, mert nem fért bele a költségvetésbe. Megszakadt a szívem. Sokak szerint 10 méterről már nem látod, milyen az anyag, de lehet érezni. (Opra Szabó Zsófia)

Külföldi színházakban nagy textilmintakönyvből lehet válogatni, megrendelik azt amire szükséged van. Ezt azért nem szeretem, mert egy fecniből nehéz megállapítani, hogy néz ki egy mintás textil nagy felületen. Abban sem hiszek, hogy az anyagválasztás felelősségét átadjam egy asszisztensnek, hiába válogat szuperül, ha nem fogtam a kezemben az anyagot, nem próbáltam ki, milyen az esése, a fénye, nem tudom megítélni, illik-e az álmomba. Alkalmazott művész vagyok, fontos átlátnom azt a viszonyrendszert, amit felépítek a jelmezek között. Hiába baromi jó egy ruha, ha ledobja a színpad, vagy feszeng benne a színész, fel kell áldozni. Persze úgy, hogy a rendszer ne omoljon össze. Egy jelmez az egész darabhoz viszonyítva olyan, mint egy szőlőszem: nem tudsz úgy leszedni egyet, hogy ne mozdítsd meg a többit. Egy jól eltalált ruhánál a szereplőnek meg sem kell szólalnia, de a néző érti a karaktert. Viszont rá kellett jönnöm, hogy nem tesz jót a darabnak, ha a közönség azzal foglalkozik, milyen különleges egy szereplő öltözéke. Évek során tanultam meg, hogy nem a saját "divatbemutatómat" kell megvalósítanom, hogy mernem kell az egyszerűség mellett dönteni. Sok tervező attól retteg, hogy ha csak a turkálóból választ, elvész a tervezői munka, de ez nem igaz. A férfi a kettes asztalnál ruháira is rábukkantam. Ettől függetlenül élvezem a darabot, mert lubickolhatok a hatvanas, hetvenes években, izgalmas a kor eszméletlen szabásvonalaival, napszemüvegeivel, hajaival leírni karaktereket. (Nagy Fruzsina)

-Juli munkáiból itt talál ízelítőt

-Fruzsi munkáit itt tekintheti át

Forrás: Színház.hu, Miskolci Nemzeti Színház

Tóth Berta/ színház.hu