Kero: ezer pletyka van

A Budapesti Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor régóta szorgalmazza az operett hungarikummá nyilvánítását. A közelmúltban kiderült, hogy a színház 2012-től átkerül a fővárosi önkormányzat igazgatásából állami kézbe, és a hírek szerint ez az intézmény élén is változást fog eredményezni. Lapszemle.

Kerényi Miklós Gábor “izgalmas évadra” készül, melynek szlogenje a „Sztárszerzők éve", ugyanis Claude-Michel Schönberg a Miss Saigonnal, Lehár Ferenc a Cigányszerelemmel, Kálmán Imre a Marica grófnővel, Szörényi Levente a Veled, Uram című musicallel, valamint Betolt Brecht a Kaukázusi Krétakörrel fog megjelenni a repertoáron. “Ez kéttagozatú színház. 150 operettet tervezünk a nagyszínpadon, a Tháliában tizenötöt, a Raktárszínpadon 30-at, ezen kívül az operett-társulat játszik vidéken és külföldön is.. Azt gondolom, ez nem kevés, ennél többre nincs szükség, igény” – mondta a Heti Válasznak az igazgató, aki hozzátette, emellett mai magyar szerzőktől is válogatnak.

Kerényi Miklós Gábor

Mitől hungarikum az operett?

A Budapesti Operettszínház az április közepén megalakuló Hungarikum Szövetségnek is tagja lett többek közt a Pick Szeged, a Törley Pezsgőpincészet és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra mellett, sőt, a színház volt a megalakulás helyszíne. A lap arról kérdezte Kerényit, hogyan tudná összefoglalni: a francia és bécsi gyökerekkel rendelkező operett mitől hungarikum?. “A főleg Lehár Ferenc és Kálmán Imre nevével fémjelzett magyar operett és operett játszás igazi Kárpát-medencei műfaj, a magyar népzene, cigányzene ölelkezik benne a keringővel, polkával, a környező népek népzenéjével, de közben erőteljesen a mi magyar életérzésünket fejezi ki. A műfaj az őrült szerelemről szól, ez közel áll hozzánk. Szélsőségesen tudunk szeretni, sírni, nevetni, ám a legtragikusabb pillanatok után is oldalra tudunk lépni, hogy elmondjunk egy viccet. Ahogy mi képzeljük el az operettet, azzal az erővel, felfokozott játékmóddal, ez a magyar operettjátszás, és ez ma egyértelműen a mi nevünkhöz kapcsolódik. A legismertebb magyar Puskás Ferenc, a második Kálmán Imre. A világon bárhol azt mondjuk: operett, akkor rávágják: az magyar. Vagy ha azt mondjuk, Magyarország, azt mondják, operett. Összetartozó asszociáció” – véli Kero.

77 százalékban saját bevételből

Arról is beszámolt, hogy két éve, az előadó-művészeti törvény megszületésekor beadványt nyújtottak be Selmeczi Györggyel, Vidnyánszky Attilával, Balikó Tamással, Gyüdi Sándorral Hiller Istvánnak, melyben felhívták a figyelmét arra, hogy a magyar operett hungarikumértékű. “A hungarikummá nyilvánítás felhívná a figyelmet arra, hogy védeni kell, és szükségünk van rá. Az ötvenes, hatvanas években számtalan szörnyű megjegyzést tettek az operettről, eltemették, szidták, ízléstelennek tartották, és előfordultak elég rosszul sikerült előadások is. Ma mindent el kell követni, hogy ne az legyen az érzésünk, hogy ez egy nosztalgikus valami, múzeum, régimódi ócskaság, hanem érezzük azt, hogy ez egy különleges, szimfonikus zenekari hangzással bíró, szórakozást és szellemi kalandot kínáló színházi műfaj” – fejtette ki az igazgató.

Arra a kérdésre, hogy mit remél attól, hogy 2012-ben a főváros fenntartásából állami kézbe kerül az Operettszínház azt felelte: “Ugyanazt, amit a hungarikumtörvénytől: nagyobb biztonságot, büszkeséget, nagyobb átláthatóságot. A Budapesti Operettszínház ma egy sikeres, nagyon jól működő színház, közönségileg, gazdaságilag is, ezt kevés színház mondhatja el magáról. 77 százalékban saját bevételből működünk, s csak 23 százalékban állami, fővárosi forrásból”.

Egyre nagyobb a feszültség

“A Budapesti Operettszínház az egyetlen színház az országban az Operán kívül, aminek saját, nyolcvanfős szimfonikus zenekara van. Egy ekkora zenekarral, balettkarral,  énekkarral, musical ensemble-lal, szólistákkal rendelkező színház hatalmas teher Budapestnek és a főváros színházi életének. Mikor összehasonlítjuk a Katona József Színházzal, vagy a Radnótival, nehéz anyagilag besorolni, melyik mennyi támogatást kapjon. Egyre nagyobb a feszültség abban a kérdésben, hogy egy ekkora színházat hogy lehet finanszírozni, és beilleszteni a prózai színházi életbe. Éppen ezért jobbnak látszik, ha központilag a minisztériumhoz tartozik, ahogy az Opera, vagy a Nemzeti Színház” – tette hozzá.

Mi a helyzet a kultúrharccal?

A színházi életben jelenleg sokan elégedetlenek, sokak szerint kultúrharc zajlik az állammal, kimarad-e ebből az Operett, aki állítólag jó kapcsolatokat ápol a kormánykörökkel? – vetette fel a Heti Válasz. “Ezekből a körökből sokan, sok éven keresztül jártak hozzánk, kedvelték, amit csinálunk, természetes, hogy ma sincs másképp... Ugyanakkor vannak, akik féltékenyek ránk. Jól működő, jó hangulatban dolgozó színház vagyunk, és valószínűleg ezért jónéhányan nem szeretnek minket, csúnyákat mondanak. A Mario és a varázsló című operát például érték támadások  még amiatt is, hogy miért microporttal adjuk elő. Aki ehhez ilyen egyszerűen közeledik, arra nehezen tudok mit mondani. Az idei évben 19 előadásra került sor ilyen módon, a közönség óriási rokonszenve, pozitív fogadtatása mellett. Mániám az, hogy a közönséghez közel kell lépni, meg kell szólítani, és olyan színházat kell csinálni, amit sokan néznek” – válaszolta Kero.

Ezer pletyka van

Korábban említette, hogy ha a következő szezonban megnyílik az Erkel Színház, várható együttműködés a két intézmény között. “Színházi berkekben közben arról beszélnek, hogy Ön az Operettből egyenesen az Erkel élére kerül” – jegyezte meg a Heti Válasz újságírója. “Ebben a másodpercben a Budapesti Operettszínházat vezetem, és ezt szeretném több évig vezetni. 2014-ig van szerződésem, megbízásom. De természetesen a magyar zenés színház teljes egésze izgat. Ha lenne lehetőség az Erkelben rendezni, boldogan tenném, természetesen én és a csapatom, mert ugyebár nem egyedül képviselem az Operettszínházat, hanem itt van például a főrendező, Béres Attila, aki rajtunk kívül  is szerte az országban -világban nagyszerű előadásokat hoz létre, vagy a rendező Somogyi Szilárd, aki az idén lett Nádasdy Kálmán-díjas, olyan munkákkal, mint az Abigél, vagy a Szép nyári nap. És mögöttünk egy nagyon komoly társulat” – mondta Kerényi Miklós Gábor, aki szerint ezer pletyka van és nem tervezi magát eligazolni ebben a pillanatban sehova.