Talán már a nyár elején a parlament elé kerülhet az előadóművészeti törvény módosítása - mondta Márta István, az Új Színház igazgatója, a Fővárosi Színigazgatók Egyesületének alelnöke, aki szerint a javaslat a minőséget szeretné majd az előtérbe helyezni az állami támogatások megállapításánál.
A szakmai szervezetekkel már lezárultak a konzultációk, és kialakult az a módosítási koncepció, amely céljában értékpreferált, de - az eddigivel szemben - szubjektív döntési mechanizmust beépítő, az eddigitől némileg eltérő rendszert hozna létre. A javaslatot L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának fideszes elnöke mint egyéni képviselői indítványt terjeszti be még június folyamán - fejtette ki Márta István.
Hozzátette, hogy az új elképzelés szerint a színházi, zenei és táncos előadóművészeti szervezeteket nem 6 kategóriába, hanem 3 nyilvántartási csoportba - a nemzeti, a kiemelt illetve a pályázati úton támogatottakba - sorolnák. Az eddigi gyakorlatban alkalmazott normatív támogatás a jövőben csak az első két csoportra vonatkozna. A kritériumokat a törvény tartalmazná, a döntéseket ezek alapján a miniszter hozná a három-öt taggal működő tánc-, színház- és zeneművészeti bizottság, és a huszonkét tagból álló - négy évre kinevezett - Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanács javaslatára. Ez a szakma által delegált grémium határozná meg többek között az ágazatokat érintő súly- és arányszámokat, szakmai preferenciákat, kritériumokat - mondta Márta István.
Márta István
A módosított törvény a független színházaknak - a mostanitól eltérően - bizonytalanságot jelentene, ugyanakkor lehetőséget teremtene arra, hogy a kiemelkedő és magas színvonalon működő társulatok több évre pályázzanak, és ezzel stabilabbá tegyék helyzetüket. Van olyan elképzelés is, hogy a vidéki színházak, vagy a több tagozattal rendelkezőek a "nemzeti" kategóriába kerüljenek, például ennél a kérdésnél is a bizottságok és a tanács javaslata lehet irányadó.
Márta István szerint a törvény - a várható önkormányzati törvénymódosítással harmonizálva - garanciát adhat arra, hogy a szervezet fenntartója művészeti, tartalmi kérdésekbe ne avatkozhasson bele. Kitért arra, hogy a szakmai szervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy semmi se veszélyeztesse az előadóművészeti törvény fontos eredményének számító társaságiadó-kedvezményt, amely az előadóművészeti szervezeteket támogató cégek adományai alapján az előző évben összesen 6,5 milliárd forint plusz bevételt jelentett a színházaknak, zenekaroknak, kórusoknak.
Csizmadia Tibornak adja át a most érvényes törvény tervezetét Hiller István 2008-ban
Márta István elmondta: többek között a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Teátrumi Társaság, a Fővárosi Színigazgatók Egyesülete, a MASZK Országos Színészegyesület, valamint a független színházak képviselőjének részvételével lezajlott szakmai konzultációk után kialakult bizonyos fokú konszenzus, de vannak még elsimításra váró vitás kérdések, például a független vagy alternatív színházak támogatási feltételével kapcsolatosan. Ezen a területen is, mint a pályázati úton támogatandó szervezetek esetében, egy szakmai konszenzuson alapuló - most hiányzó - minőségbiztosítási rendszert alakíthatnak ki. Megjegyezte: továbbra is vita tárgya, miként lehet a szubjektív és objektív döntéseket optimálisan egyensúlyozni.
Az egyeztetések, a részletek kidolgozása - például a bizottsági feladatok, a tagválasztási mód meghatározása - a módosítás befogadása után tovább folytatódik - fűzte hozzá Márta István, aki elmondta azt is, hogy tudomása szerint a módosítás elfogadása esetén az új finanszírozási rendszert várhatóan csak a 2013. évi támogatások kapcsán alkalmazzák.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.