Simándy József Énekverseny 2011

Beszámoló a Simándy József Énekversenyről. Második rész.

A cikk első részét lásd itt: Beszámoló a Simándy József Énekversenyről. Első rész.

A szegedi nemzetközi énekverseny a III. kategória énekeseivel folytatódott. Emlékeztetőül: itt már egyetemi IV-V. évfolyamos, illetve a Master képzésben résztvevő hallgatók, valamint a tanulmányaikat már befejezett (35 évnél nem idősebb) előadóművészek indulhattak. Ennek megfelelően ebben a kategóriában már több olyan "profi" énekest is hallhattunk, akik jelentős operaházi fellépéseket is maguk mögött tudhatnak.

A kategória győztese a Romániából érkezett Borsos Edith lett. Ő az utolsó nap reggelén, elsőként lépett színpadra, ami nem könnyítette meg a helyzetét, ebből azonban a produkciójában semmi sem volt érzékelhető. Engem már az első két dallal (Liszt: Oh, quand je dors és Debussy: L'enfant prodigue - Air de Lia) is lenyűgözött. A Liszt-dal után még Marton Éva zsűrielnök is csak annyit mondott: "Igen, ezt így kell énekelni!" Borsos Edith árnyaltan, érzékien adta elő a műveket, finom pianókkal, a hangja minden regiszterben egyformán kiegyenlített. Leonóra áriáját pedig Verdi Trubadúrjának negyedik felvonásából ("D'amor sull'ali rosee") kevesen tudnák jobban elénekelni. Az énekesnő hangszíne szép, hangja a mélyebb regiszterben is erős, magabiztos, ugyanakkor rendkívül könnyedén énekli a magas hangokat is (a háromvonalas C-t pianóban énekelte, ezt kevesen tudják). Produkciója kifejező és szenvedélyes volt.

Borsos Edit

Interjú Borsos Edithtel.

Mit kell tudnunk a pályája kezdetéről?

Marosvásárhelyről származom, a Kolozsvári Zeneakadémián végeztem, ahol Kirkósa Júliát emelném ki a tanáraim közül. Ezt követően rövid ideig a Kolozsvári Operában énekeltem. 2005-ben eljöttem Budapestre, az Opera Stúdióba, ahová az akkori vezető, Ionel Pantea hívott. Ezt követően a Debreceni Csokonai Színházban énekeltem, majd 2008-ban úgy döntöttem, hogy egy időre ki kell szakadnom a társulati létből és szabadúszó lettem. Szükségem volt egy kis pihenőre, lelkileg és szakmailag is meg kellett erősödnöm.

Kolozsváron milyen szerepeket énekelt?

Eleinte az énekkar tagja voltam, majd Carment énekeltem. Eredetileg ugyanis mezzoszopránként végeztem.

Tényleg magabiztosan énekel a mélyebb lágéban is, de számomra egyértelműen szoprán hangnak tűnt.

Igen, de e mögött sok év munkája van. Ugyanakkor nem voltam természetes mezzo, és az oratorikus koncerteken - ami egyébként a szívem csücske - már a kezdetektől szoprán szólókat énekeltem.

Mi történt a pihenő évek után?

Most már egyre szebb feladatokat kapok, a tavalyi évem kifejezetten sikeres volt. Tavasszal a Moniuszko Énekversenyen 200 jelentkező közül bekerültem a fináléba, a legjobb 13 közé. Ez nekem nagyon sokat jelentett, mivel a zsűri olyan tagokból állt, mint Elena Obrazcova vagy Teresa Berganza, hogy csak kettőt említsek. Tavaly augusztusban pedig a Romániában megrendezett Hariclea Darclée Énekesverseny Nagydíját nyertem el. Ott is Leonóra áriáját énekeltem.

A bukaresti operaházban nem érdeklődnek még Ön iránt?

Éppen most írtam ott alá egy szerződést. Ősszel Wagner Lohengrinjében énekelem Elsát, a Figaro házasságában a Grófnét, a Cosí fan tuttéban Fiordiligit és a Trubadúrban Leonórát.

Ezek már tényleg a legnagyobb szerepek. A Magyar Állami Operaházban is láthatjuk valamikor?

Többször voltam már ott meghallgatáson, de eddig sikertelenül. Az idei Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon viszont fellépek Verdi Kalózában, Gulnara szerepében, ami az egyik női főszerep.

Ez a Miskolci Operafesztivál egyik kiemelt előadása lesz, Kocsis Zoltán vezényli majd.

Igen, Bátor Tamás fesztiváligazgató figyelt fel rám, ő vitt el meghallgatásra Kocsis Zoltánhoz is.

Verdi: A trubadúr - "D'amor sull'ali rosee" - Borsos Edith

A kategória második helyezettje a szintén Romániából érkezett mezzoszoprán, Kutasi Judit Isabella lett. Róla is csak a legjobbakat mondhatom: egy Kodály művet (Háry János - Örzse: "Szegény vagyok") és egy áriát (Cilea: Adriana Lecouvreur - "Acerba voluttá") követően az Álarcosbállal ("Re dell'abisso affrettati" - Ulrica áriája) tette fel a koronát. Gyönyörű, telt mezzo hang, imponáló mélységgel, magabiztos magassággal, és hiteles előadásmóddal.

Kutasi Judit Isabella

A harmadik helyezett az orosz Diana Schnürpel lett. Ő előbb egy Liszt-dalt, majd a címszereplő áriáját énekelte el Schumann ritkán hallható operájából, a Genovevából. Hangszíne alapján arra számítottam, hogy Rosina áriáját a Sevillai borbélyból mezzo hangfekvésben énekli majd (és talán elírás a műsorfüzetben a "koloratúrszoprán" meghatározás), de nem így történt. A sötét hang hirtelen felszárnyalt a magasba, gyönyörű koloratúrákkal.

Diana Schnürpel

Rossini: A sevillai borbély - "Una voce poco fa" - Diana Schnürpel

Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője, Vígh Júlia Ibolya is. A kötelező dal (Bartók: "Azt akartam én megtudni") mellett a Varázsfuvolából választotta az Éj királynője áriáját ("Der Hölle Rache"). A zsűri azonban szinte lehetetlen feladat elé állította: a Mozart-ária előtt még a Hunyadi Lászlóból is el kellett énekelnie Gara Mária rendkívül nehéz áriáját ("Szememben mámor"). Az Erkel-ária bravúrosan sikerült, de a Mozart-áriába is igen jól. Le a kalappal Vígh Ibolya teljesítménye előtt, aki végül egy különdíjat kapott.

Vígh Júlia Ibolya

Gyönyörűen énekelt a kínai Zhang Zhang is, bár a választása (Verdi: Ernani - Elvira áriája) szerintem nem volt a legjobb, ehhez az áriához súlyosabb hang kell.

Zhang Zhang

Bravúros koloratúrákat hallhattunk az osztrák Avelyn Francis utolsó produkciójában is (R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén - Zerbinetta áriája), de ő végül semmilyen díjat nem kapott.

Avelyn Francis

Remekül énekelt és komoly karrier előtt állhat a szerb (de Szegeden tanuló) Bobanj Rebeka, ő is különdíjas lett. (Egy Liszt- és egy Hatze-dalt énekelt, valamint az Ernaniból Elvira áriáját.)

Bobanj Rebeka

Különleges színfoltja volt a programnak az operalátogatók számára már jól ismert Birta Gábor kontratenor fellépése. Britten: Szentivánéji álom és Händel: Serse című operáiból énekelt, valamint Kodály Esti dalát adta elő, szenvedélyesen, mély átéléssel. A zsűri talán nem igazán tudott mit kezdeni egy kontratenorral, mindenesetre Birta Gábor - számomra meglepő módon - végül semmilyen díjat nem kapott.

Birta Gábor

Gyönyörű hangon és kifejezően énekelt Tímár Kinga szoprán is (Liszt-dal, Catalani: La Wally - a címszereplő áriája, és Bizet: Carmen - Micaëla áriája), ő is különdíjat kapott.

Tímár Kinga

Egy olasz tenor is fellépett Marcello Nardis személyében, aki különösen Caccini Amarilli című dalát énekelte nagyon hitelesen, nem véletlenül kapta ő a verseny Amarilli-díját. (A dal Simándy József kedvencei közé tartozott, ezért alapították ezt a díjat.)

Ki szeretném még emelni az alábbi énekeseket, akikre a jövőben érdemes lesz odafigyelni: a román Cristina Maria Oltean (bravúros Olympia-áriát énekelt a Hoffmann meséiből), Sipos Marianna, Baross Loretta, Töreky Katalin, Rendes Ágnes, Szivkova Mariann, Szabó Olga, Baranyai Anett Anikó, Dobrotka Silvia, Horváth Orsolya Melinda, Galambos Hajnalka, Kaján Katalin, a beregszászi Szoboszlai Csilla, Tóth Éva és Dékán Jenő.

Szép, meleg hangszínnel rendelkezik Krokovay Marcell bariton, aki azonban nem volt egészséges, így nem igazán tudta megmutatni, mit is tud valójában.

Hamarosan olvashatják a Simándy József Énekversenyről szóló cikkünk harmadik, befejező részét.

Csák Balázs

További fotók a III. kategória versenyéről (válogatás)

Cristina Maria Oltean

Sipos Marianna

Baross Loretta

Rendes Ágnes

Szivkova Mariann

Szabó Olga

Baranyai Anett Anikó

Dobrotka Silvia

Horváth Orsolya Melinda

Kaján Katalin