A Háry János Debrecenben

Április 29-én volt Kodály Zoltán "Háry János" című dalművének bemutatója Debrecenben. Ajánló.

Daljáték négy kalandban, elő- és utójátékkal két részben

Premier: 2011. április 29., debreceni Csokonai Színház

A szöveget Paulini János és Harsányi Zsolt írta
Garay János "Az obsitos" című humoros elbeszélő költemény nyomán

Vezényel: Kocsár Balázs, Csurgó Tamás

Szereplők:

Háry János - Haja Zsolt

Öreg Háry - Miske László

Örzse, a mátkája - Gál Erika /Kun Ágnes Anna

Ferenc császár - Garay Nagy Tamás

A császárné - Prohászka Ildikó

Napóleon - Böjte Sándor

Mária Lujza, Napóleon felesége - Bódi Marianna

Ebelasztin báró - Cselóczki Tamás

Öreg Marci, császári kocsis - Wagner Lajos

Krucifix generális - Csikos Sándor

Magyar silbak - Kiss Gergely Máté

Burkus silbak - Dánielfy Zsolt

Bíró uram - Garay Nagy Tamás

Ábrahám korcsmáros - Böjte Sándor

Diák - Vranyecz Artúr

Melusína grófnő - Szilágyi Szilvia

Estella bárónő - Busa Gabriella

Továbbá: első pór, második pór, Dufla generális, első huszár, második huszár, első tüzér, második tüzér, udvari lakáj

Közreműködik:

a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház Énekkara

a Bányai Júlia Általános Iskola; a gyermekkar vezetője: Nemes József

Karigazgató: Pálinkás Péter

Debreceni Hajdú Táncegyüttes

az együttes vezetői: Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint

Korrepetitorok: Gyülvészi Péter, Kunsági István, Csűry Tamás Dániel, Szentai Cecília
Súgó: Dihen Viktória
Ügyelő: Szabó Krisztián
Rendezőasszisztens: Bakai Barbara
Koreográfus asszisztens: Laczó Zsuzsa, Tiszai Zsuzsa, Lovas Bálint

Dramaturg: Szász Zsolt
Díszlet: Alexander Belozub
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfus: Gemza Péter

Rendező: Vidnyánszky Attila

A Csokonai Színház és a Magyar Állami Operaház Budapest közös produkciója

Haja Zsolt a címszerepben

A DEBRECENI OPERAJÁTSZÁSRÓL

Az elmúlt években Debrecenben bemutatott operák: A végzet hatalma (2007), Tosca (2007), Az eladott menyasszony (2008), Lammermoori Lucia (2009), Ruszalka (2009), Turandot (2009), Aida (2009), Egy halálraítélt utolsó napja (2009), Borisz Godunov (2010), A tüzes angyal (2010, magyarországi ősbemutató), Carmen (2011).
A Csokonai Színház kötelességének tekinti magyar művek bemutatását is. Nagy szakmai elismerést aratott a Bánk bán (2008) eredeti verziójának a bemutatása. A Hunyadi László (2010) után egy kortárs zenemű következett, a Ludas Matyi (2011). A 2010/2011-es évad utolsó bemutatója a Csokonai Színházban Kodály Zoltán daljátéka, a Háry János.

A debreceni Csokonai Színház operaelőadásainak közreműködője a Debreceni Filharmonikus Zenekar, zeneigazgató: Kocsár Balázs. A színház énekkarának karigazgatója: Pálinkás Péter.

Kun Ágnes Anna, Haja Zsolt és Bódi Marianna

VIDNYÁNSZKY ATTILA A DEBRECENI OPERÁKRÓL (részlet a műsorfüzetből):

A Bánk bán, a Hunyadi László után ismét egy magyar klasszikus zenemű, a Háry János kerül a Csokonai Színház repertoárjába. Aktuálisak volnának klasszikusaink?

Azok mindig aktuálisak. Mert a magyarság mostani élete, jelenlegi gondjai is megfogalmazhatók általuk. Olyan témákat járnak körül, amelyeket csak mi értünk igazán, amelyek csak nekünk szólnak. Egyfajta kiválasztottság érzése támad az embernek az emberben, ha olvassa, s még inkább, ha színpadra teszi őket.

A 2010/2011-es évadban öt operabemutatót, zenés előadást tartott a Csokonai - nem túl kockázatos ez vidéken?

2006-ban, amikor elkezdtük a munkát a Csokonai Színházban, tele voltam kételyekkel: nem tudtam, elfogad-e a város egy kísérletező, másfajta színházcsinálást. Visszaigazolta törekvéseinket, hogy tavaly tizenháromezernél is több bérletesünk és százezernél is több nézőnk volt. A kételyeim között szerepelt, hogy lesz-e operába járó közönségünk, fel lehet-e építeni egy tisztességes operatagozatot. 29-en vettek operabérletet az első alkalommal, most egy háznyian vannak, akiket ebben az évadban is elkényeztetünk, elhalmozunk: a Hunyadi László után magyarországi ősbemutató volt A tüzes angyal, ősbemutató volt a Ludas Matyi, a Carmen után pedig a Háry János kerül színpadra...

Vidnyánszky Attila, Haja Zsolt és Miske László a próbán

KODÁLY ZOLTÁN A HÁRY JÁNOSRÓL

Mihelyt Háry megszólal, "kezdődik a mese". Ez a kulcsa a darab Háryjának, akiben Garay elmúlhatatlan obsitosa is megvan, de több annál. Sokkal több, mint egy jóízű genre-alak, mint egy magyar miles gloriosus: ő maga az életre kelt mesetermő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál.
Zenében is ilyesvalami kellett a darabhoz, nem tudom mennyire sikerült. De tudom, hogy jók a szereplők dalai. Egytől-egyig a néphagyományból valók, egy-két órai utazás árán ma is hallhatók falun. Minden egyéni líránál alkalmasabbak arra, hogy "lírai hitel" erejével hassanak a szereplők ajkán.
Gyöngyszemek, csak a foglalatuk enyém. Igyekeztem, hogy méltó legyen hozzájuk.
Tudtomra most először szólalnak meg az Operaház színpadán a magyar nép dalai. Bár fakadna nyomukban egy kevés szeretet az árva ország legárvább gyermekei iránt.

Kodály Zoltán (1926)

Háry nem Münchhausen, nem "miles gloriosus", nem holmi hazudozó. Álomlátó ő: költő. Amit elmond, az fantáziával átszőtt valóság, melyet beragyog a népmese géniusza.
Valóság: hiszen a krónikák telve vannak a magyar huszárok hihetetlen tetteivel. A XVI. században elfogták a nagy választófejedelmet. Egy egyszerű parasztfiú a napóleoni háborúk idején elnyerte a legmagasabb hadikitüntetést és a bárói címet. Nem vágyott kevesebbre, mint hogy foglyul ejtse Napóleont. Úgy hívták: Simonyi.
A nép emlékezete, mely a népmese Erős Jánosával eggyéolvasztva őrizte meg alakját, legendává alakított történelmi eseményeket. Így született végül a magyar huszár legyőzhetetlenségének hite.
Hogy került Háry Bécsbe? Mária Terézia császárnő 1760-ban nemesi testőrséget alapított, kezdetben százhúsz, utóbb ötszáz magyar vidéki legényből. Ezek a bécsi udvarban teljesítettek szolgálatot. Nem nehéz Háryt közéjük képzelnünk.
Úgyszintén történelmi tény, hogy Mária Lujza nem maradt hű Napóleonhoz, hanem férjhez ment Neipperg grófhoz. Ezt a fantázia könnyen alakítja át gáláns kalanddá a nyalka magyar huszárral. Vagyis Háry legtöbb történetében fellelhető a valóság magva.
Hogy zenében ábrázolhassam jellemét, arra a népdal látszott a legalkalmasabb eszköznek. Bőségesen éltem vele.
Részlet Kodály Zoltán Háry János szvit, Fölszállott a páva című írásból (1965)

VIDNYÁNSZKY ATTILA A HÁRY JÁNOSRÓL

A debreceni előadásra készülve újra megkapott a Kodályból áradó végtelen szeretet a habitusunk, szellemünk, egész népünk iránt. Ahogyan más nemzeteket nem bántva képes imádni a magyar embert. Mintha mi tudnánk a legszebben álmodni a világon! Ha visszanézünk az elmúlt ötszáz évre, történelmünkben kudarcokat, vereségeket, csupa pusztulást, fogyatkozást, csalást, hazugságot, árulást találunk. Sok szempontból más nemzetek, az egész emberiség sorsa is tragikus, de mi valamiért tényleg nem voltunk Isten kegyeltjei. Meglehet, hogy épp azt kellene isteni kegyelemnek tartanunk, hogy állandóan megpróbáltatások elé állíttatunk, hogy mindig végveszélyben kap szárnyra a lelkünk. Talán ezért olyan gyönyörű és nagy a költészetünk világviszonylatban is. Nekem bizonyos értelemben a Háry is erről szól. Hogy a valóságban minden csatát elvesztettünk, de álmainkban mindet megnyertük. Bennünket még mindig nem zavar, hogy a valóság és az ábrándjaink között ekkora szakadék tátong!

KOCSÁR BALÁZS A HÁRY JÁNOSRÓL

Első hallásra talán bizarrnak tűnik, de igaz: Kodály daljátéka nagyon hasonlít egy operettre. Nem véletlenül! Gondoljunk Kodály kortársának, Kálmán Imrének két világsikerére, a Marica grófnőre és a Csárdáskirálynőre: ami Kálmán muzsikájában magyaros jellegű, az műdal.
Kodály saját korának népszínművekért és az operettekért rajongó nosztalgikus közönségét egy formailag szinte azonos művel akarta megörvendeztetni, amelyben a népies, a magyaros helyett a zene: magyar és népi. A Háry János minden dallama népi eredetű, kivéve a verbunkos intermezzót. Kodály nemcsak megirigyelte a műdalokra épülő magyaros operett sikerét, de pedagógiai hevülettel hitt abban, hogy lehet sikeres és népszerű, ami magyar, nem pusztán magyaros, ami népi, és nem csupán népies. A zene különlegessége, hogy a népdalfeldolgozások mellett alapvetően szimfonikus jellegű, tisztán zenei fogantatású, humoros, tréfás ötletekben, meglepő fordulatokban és hangszínekben gazdag hangszerelésű tételek is hallhatóak.

Haja Zsolt a próbán

HAJA ZSOLT (részlet a műsorfüzetből):

Nagyon fontos számomra, hogy Debrecenben számítanak rám, a Csokonait tartom ugyanis az anyaszínházamnak. 2006-ban A végzet hatalmával debütáltam Vidnyánszky Attila rendezésében, amelyet Kocsár Balázs vezényelt. Ennek a produkciónak köszönhetem szerencsés pályakezdésemet, mert ez a produkció eljutott az Operaházba is, ahol felfigyeltek rám.

A 2010-es szegedi Armel Operaverseny és Fesztivál mezőnyében szerepelt a Tüzes angyal is, és egy másik produkcióban, a New York-ban előadott Sirályban énekelt versenyszerepet - sikerrel. Bár nem adtak ki első díjat, a másodikat megosztva kapták Balczó Péterrel - vagyis a debreceni férfiak taroltak.

Ez a tanárnőnk, Mohos Nagy Éva érdeme, aki olyan alapokat adott, aminek mindazt köszönhetjük, amit elértünk. Miske László pedig a színészmesterség alapjait tanította meg. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti karán sok gyerekelőadást, operai keresztmetszeteket készítettünk, többek között a Háryt is. Ez jó gyakorlat, de arra a nem készít fel semmilyen iskola, hogy milyen az, amikor egy nagyzenekarral kell együttműködni, azt kell áténekelni, hogy milyen ott állni a Csokonai Színház vagy az Operaház színpadán hatalmas díszletek között, több száz néző előtt. Ezt csak a gyakorlatban, előadásról előadásra lehet tanulni - de azt hiszem, megszokni nem lehet. Én estéről estére jól eső izgalommal lépek ki a színpadra.

VIDNYÁNSZKY ATTILA A HÁRY JÁNOS LÁTVÁNYVILÁGÁRÓL

Nem kellett sokáig keresgélnünk Olekszandr Bilozub díszlettervezővel, hogy Kodály gyönyörű mesevilágához megtaláljuk a búza, a kenyér, az élet szimbólumait. Ezekből bomlott ki minden: hogy Majland mézeskalács legyen, s hogy a franciákat a sütemény meg a bagett jellemezze. A díszlet meghatározó eleme az a színpadot körbeölelő, áttört "csipkefal", amely egy tulipános láda motívumait idézi. Ha azon keresztül özönlik be a fény, reményeink szerint közvetlenül is felfénylik a mese hangulata. Olyan élményt szeretnénk nyújtani ezzel a látvánnyal, amelyre folyamatosan vágyunk, de amit csak életünk legnagyobb pillanataiban tudunk megközelíteni. És persze ez ábránd is. Délibáb.

Haja Zsolt

KODÁLY HÁRY JÁNOSA HÁRMAS KOPRODUKCIÓBAN

A Szabadtér Színház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán 2011. július 7-én, 8-án és 15-én látható a Háry János. A Szabadtér Színház a produkció utazási, előadási, valamint a szereplők költségeit viseli - mondta április 20-án, a Magyar Állami Operaházban tartott sajtótájékoztatón Bán Teodóra, a Szabadtér Színház ügyvezető igazgatója. A produkció teljes költségén 10-10 millió forintos arányban a budapesti Operaház és a debreceni teátrum osztozik, az Operaházban - pontosabban a várhatóan újra megnyíló Erkel Színházban -, a tervek szerint 2012-ben kerül színre Vidnyánszky Attila Háry-rendezése.

A Csokonai Színház korábbi operai sikerei:

Egy halálraítélt utolsó napja
* 2009-es szegedi Mezzo Fesztivál, legjobb produkció díja
* Nyári Zoltán: a legjobb férfi előadó, a legjobb előadónak járó közönségdíj

A tüzes angyal
* 2010-es szegedi Armel Operaverseny és Fesztivál, legjobb produkció díja
* Cristina Baggio: A legjobb női előadó díja, Renata szerepéért

A debreceni Csokonai Színház operai koprodukciói:

2011: Háry János: A debreceni Csokonai Színház és a Magyar Állami Operaház Budapest közös produkciója
2011: Carmen: a Csokonai Színház és az Opéra-Théâtre d'Avignon et des Pays de Vaucluse, az Opéra de Reims és az Opéra de Massy koprodukciója
2010: Borisz Godunov: A Szabad Tér Színház és a Csokonai Színház közös produkciója
2009: Aida: A Szabad Tér Színház és a Csokonai Színház közös produkciója

Az előadás plakátja

(Fotók: Máthé András, Csokonai Színház)

(Plakát: Márton László - Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola)

(Forrás: Debreceni Csokonai Színház)