Újra Tragédia a Nemzetiben

Ahogy a Nemzeti Színház fórumából kiderül, lesz olyan néző, aki utoljára "élőben" Szegeden, a Szabadtérin látta a Tragédiát, Hegedűs D. Gézával (aki akkor Ádámot játszotta) és Lucifer szerepében Lukács Sándorral. 1876 óta sok víz lefolyt a Tiszán és a Dunán… Az ember tragédiáját először 1883. szeptember 21-én állították színpadra, a Nemzeti Színházban.

A mindenkori Nemzeti Színház privilégiuma volt a Tragédia műsorra tűzése. Így történt 9 éve, és így lesz 1 nap múlva, május 6-án is. Az új épület 2002. március 15-én Madách Imre drámai költeményével nyílt meg, ahol Ádám Szarvas József, Éva Pap Vera, Lucifer pedig a mostani előadás rendezője, Alföldi Róbert volt a Szikora János rendezte előadásban.

Pap Vera, Alföldi Róbert és Szarvas József a 2002-es színházavató Tragédiában

A Nemzeti Színház honlapján a szinopszis "helyén" ez áll:

Színházunk továbbra is fontos feladatának tartja, hogy fiatal nézőit megnyerje a színházművészetnek, mi több, a magyar klasszikusoknak; ezért is tűzi műsorára a magyar évad utolsó bemutatójaként Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményét. A mű megírásának története jellemzi a kort, melyben született és rávilágít Madách sokszor és sokat kritizált pesszimista világlátására: 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták.

Tenki Réka (Éva), László Zsolt (Lucifer), Szatory Dávid ( Ádám)

A börtönben írta meg Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen, aztán 1856 és 1857 között a mű második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között született meg az egyetlen fennmaradt változat. A mű ősbemutatója 1883. szeptember 21-én volt – a magyar drámát ezen a napon ünnepeljük –, azóta is ez a legtöbbet játszott magyar színművünk és mégis voltak olyan időszakai a történelemnek, amikor nem volt kívánatos a madáchi gondolatok nyilvánossága. (1947-ben tartották a darab utolsó előadását a Nemzetiben, ezután hét évre betiltották, s csak a Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésével beköszöntő „enyhülés” légkörében lehetett újra játszani.)

                 
Az ember tragédiája - VIDEÓ!

Újra és újra kihívás a színházak számára megméretődni a madáchi mű gondolatgazdag világával. A Nemzeti Színház készülő előadásában Évát és Ádámot két törékenyen fiatal ember játssza – Tenki Réka és Szatory Dávid -, akikhez a gyermekkor naiv álmodozó ártatlansága még közelebb áll. Útjuk a történelmi képeken keresztül a felnőtté válás, az önmegismerés küzdelméről is szól. Kalandjuk korántsem veszélytelen, mert a felfedezőút tétje legvégül a szerelem és a boldogság maga.

Tenki Réka és Szatory Dávid

Lucifer, a fényt hozó – László Zsolt – inkább játékostársa a fiataloknak, ki nem mondott kételyeik és kétkedéseinek hangadója, mintsem mitologikus gonosz. Az Úr – Blaskó Péter – nem csak a mű elején és végén jelenik meg, hanem az események sorát ugyanúgy végigköveti, mint Lucifer. Nem egy bölcselkedő aggastyán, hanem tevékeny gondolkodó, aki kíváncsian és aggódva figyeli teremtményei metamorfózisát.

Fiatal színészek játsszák a Tragédia többi szerepét is, állandó jelenlétük – minden történelmi színen ugyanők vannak jelen – arccal látja el, megszemélyesíti a jeltelen, névtelen tömeget. Az előadás egyszerű, világos, közérthető gesztusokkal, mai színházi nyelven fogalmazza meg Madách egyetemes gondolatait.

Angyalok kara:

Szabadon bűn és erény közt

Választhatni, mily nagy eszme,

S tudni mégis, hogy felettünk

Pajzsul áll Isten kegyelme.

Szatory Dávid

Madách Imre:

Az ember tragédiája

Szereplők:

Ádám: Szatory Dávid

Éva: Tenki Réka m.v.

Lucifer: László Zsolt

Az Úr: Blaskó Péter

Játszók:

Stohl András

Bánfalvi Eszter

Gerlits Réka

Mészáros Piroska

Radnay Csilla

Farkas Dénes

Fehér Tibor Földi

Ádám László Attila

Makranczi Zalán

Mátyássy Bence

Gáspár Kata

Előd Álmos

Váncsa Gábor e.h.

Díszlettervező: Menczel Róbert

Jelmeztervező: Daróczi Sándor

Koreográfus: Gergye Krisztián

Dramaturg: Vörös Róbert

Ügyelő: Dobos Gábor, Géczy István

Súgó: Sütő Anikó

Rendezőasszisztens: Kolics Ágota, Tüű Zsófia

Rendező: Alföldi Róbert

 
Olvasópróba: 2011. március 7.

Bemutató: 2011. május 6.
Nemzeti Színház - Nagyszínpad 

TOVÁBBI IDŐPONTOK ÉS JEGYVÁSÁRLÁS>>>

"Azt hiszem, az előadást nézve rájön mindenki, hogy milyen fantasztikus alkotás ez, és belülről, valóságosan lesz büszke erre a műre, nem pedig azért mert kell" - fogalmazott Alföldi Róbert.

Arra a kérdésre, hogy miért most tűzték műsorra Az ember tragédiáját, a rendező úgy válaszolt: mikor, ha nem most, ezzel a fiatal társulattal. Ráadásul Az ember tragédiája kiadásának 150. évfordulója is alkalmat kínál a bemutatóra.

Hozzátette: egy Nemzeti Színházzal szemben normális elvárás, hogy a magyar drámairodalom nagy klasszikusait műsorra tűzze. Tavaly bemutatták a Bánk bánt - emlékeztetett, hozzáfűzve: szeretett volna olyan előadást készíteni, amely - akár a Bánk bán esetében - megpróbálja naivan, nagyon tisztán, semmitől sem befolyásolva értelmezni a művet.

A színész-rendező hozzátette: korábban, amikor játszott a darabban, elámult a mű nagyságán, és azon, milyen félinformációk élnek a köztudatban a drámával kapcsolatban. Valójában egyáltalán nem ismerjük - vélekedett Alföldi Róbert, utalva arra, hogy egy lenyűgöző, mélyen gondolkozó elme extatikus, sokrétű írásáról van szó.

A rendező szerint a ma emberének is végtelenül ismerős a darab minden gondolata, az írói szándék. "Ma, itt élve pontosan lehet tudni, hogy miről beszél, mit keres, miben csalódik, milyen kérdései vannak, mit szeretne máshogy. Miközben elképesztő szellemi tobzódást kínál, zsigerileg érthető a darab" - fogalmazott.

Mint mondta, nemzetközileg is azért olyan elismert a drámai költemény, mert nagyon pontosan fogalmaz, mély dolgokat ír a magányról, a hitről, a hazáról, a népről, a demokráciáról, a közösségről, olyan alapvető kérdésekről, ügyekről beszél, amelyek nagyon érthetőek mindenütt.

Fotó: www.foto.szinhaz.hu I Takács Zsolt
Forrás: Nemzeti Színház