Lezárult az operett pályázat

Lezárult a kecskeméti Katona József Színház Operett pályázata. A kezdeményezés célja az volt, hogy ez az értékes, magyar műfaj fennmaradjon, és új művek szülessenek. Bár az első helyezést nem osztotta ki a zsűri, a pályázat egy olyan gondolatsort indított el, aminek nyomán a szerzők tovább dolgozhatnak.

Pályázat egy értékes magyar műfaj fennmaradásáért

Két második és egy harmadik helyezettje lett a Katona József Színház tavaly meghirdetett operett pályázatának. A második díjat megosztva Szente Béla és Gulyás Levente Ne bomolj!, valamint Moravetz Levente és Horváth Krisztián Attila kincsei című darabja kapta, a harmadik helyezett pedig Meskó Zsolt és Czomba Imre Tőzsdekirály című munkája lett.

Az operett pályázatot 2010 januárjában írta ki a kecskeméti teátrum. A cél az volt, hogy frissen tartsák ezt a teljes mértékben magyar műfajt, és a mai magyar zeneszerzőket arra ösztönözzék, hogy újabb műveket alkossanak. A felhívásra több mint húsz pályamű érkezett be. A szakmai bizottság tagjai, Károly Kati, a teátrum zenei vezetője, Réczei Tamás művészeti vezető, Hárs Anna dramaturg, Béres Attila rendező és Nemlaha György szerkesztő, figyelt arra, hogy a kiírásban ne adjanak meg túl sok kritériumot a művekkel kapcsolatban. Kíváncsiak voltak ugyanis arra, hogy ha nem szorítják keretek közé az alkotókat, akkor a szerzők milyen újdonságokkal lepik meg a zsűrit.

Népszerű, de cseppet sem könnyű műfaj

- Az operett a legnépszerűbb magyar zenés színházi műfaj. Csodálatos előadások születnek a hazai színházakban, a kecskeméti közönség pedig különösen fogékony az operettre - emelte ki a díjátadón Cseke Péter, a teátrum direktora. - Fontosnak tartom, hogy a kortárs prózai művek mellett új zenés darabok is szülessenek. Többek között ezt a célt szolgálta a kezdeményezés, melynek során a művek egy kicsit szakmai inkubátorba kerültek, amiből a szerzők is sokat profitálhattak – tette hozzá az igazgató.

Károly Kati elmondta: amikor úgy döntöttek, kiírják a pályázatot, elkezdtek azon gondolkodni, hogy melyek az operett sajátosságai. - Rájöttünk, hogy rengeteg lehetőség kínálkozik arra, hogy ezzel a műfajjal játszunk. Modernné lehet tenni többek között a hangszereléssel, vagy akár a mai magyar tánczenék felhasználásával is. Kíváncsian vártuk milyen eredmények születnek. Sok pályázó olyan művet küldött, ami akár száz évvel ezelőtt is íródhatott volna, de egy ilyen darab, a 21. században nem állja meg a helyét – hangsúlyozta a zenei vezető.

Voltak olyan szerzők, akik hagyományos stílusban alkottak, míg mások modernizálták az operett műfaját több-kevesebb sikerrel. A pályázók a legváltozatosabb témákkal jelentkeztek. A munkák között volt népszínműszerű alkotás, de olyan is, ami a 20. század eleji filmek világára emlékeztetett. Némelyik darab a hagyományos operettek szerkezetét idézte, de volt olyan szerző is, aki egzotikus helyszínre helyezte a történetet.

A pályázatra beérkezett alkotásokba bepillanthatott a közönség is a teátrum Operett-szelet sorozatának köszönhetően a Kelemen László Kamaraszínházban. Így a szakmai bizottság is láthatta, hogyan fogadja a nagyérdemű az elkészült darabokat.

A zsűri végül úgy döntött, nem ad ki első helyezést, mert nem volt egyetlen olyan mű sem, ami teljesen meggyőzte volna őket. – A győztes darabot szerettük volna színre vinni, azonban nem találtunk olyan munkát, ami dramaturgiailag és zeneileg is egységes lett volna. Ebből is látszik, hogy az operett nem egy könnyű műfaj, rengeteg kritériumnak meg kell felelnie. Briliánsnak, magával ragadónak kell lennie a történetnek és a zenének is. Az alkotónak meg kell őriznie az operett sajátosságait, mégis maivá kell tennie a művet. Zseniálisnak kell lennie a szerzőnek, hogy tényleg maradandót tudjon alkotni – mondta Károly Kati.

- Nem született olyan mű, ami beállhatna abba a sorba, amit Kálmán Imre vagy Lehár Ferenc darabjai képviselnek – tette hozzá Réczei Tamás. - Nem sikerült megtalálnunk azt, ami megállná a helyét, mint a 21. század operettje. Vagy a nagy elődök utánzása volt a jellemző a darabokra, vagy anakronisztikusak lettek a művek. Egyelőre nem kiforrott még egyik munka sem – jelentette ki a művészeti vezető.

A darab már kilóg a fiókból, folytatni kell a munkát

Meskó Zsolt, a Tőzsdekirály egyik szerzője szerint az operett a legnehezebb műfajok egyike, éppen azért, mert a darabban a könnyedséget kell megteremteni, a humort kell vegyíteni a drámával. - Ráadásul az is nehezíti a feladatot, hogy nemes elődök vannak előttünk. A Kálmán, Lehár, Szirmai hagyomány olyan erősen beleivódott a magyar köztudatba, hogy egy új operett csak akkor lehet sikeres, ha felveszi a versenyt velük. Be kell vallanom, hogy volt olyan pont a pályázat közben, hogy úgy éreztük, bizony beletört a bicskánk a feladatba. A Tőzsdekirály a harmincas években játszódik, de rengeteg mai áthallás van benne. A legnagyobb fejtörést a zenei világ megteremtése okozta számunkra, az, hogy hogyan tudunk túllépni az ismert, fülünkbe csengő operett kliséken, és valami új dolgot teremteni. Egyelőre még nem sikerült – emelte ki a szerző.

Meskó Zsolt elárulta, gyermekkora óta vonzotta az operett világa. Úgy gondolta, hogy ez a pályázat jó lehetőség arra, hogy próbára tegye tehetségét ebben a műfajban is. – Egy ilyen kezdeményezés mindig inspiratívan hat az alkotókra, mindenképpen dicséretes a kecskeméti színház kísérlete. Sajnáljuk, hogy nem tudtuk beváltani a reményt, hogy egy olyan darab szülessen, amit a jövő évadban már lehet játszani. Azonban nem adjuk fel, mindenképpen szeretnénk tovább csiszolni a darabot. Nagyon jó volt, hogy az alkotó folyamat során folyamatosan kapcsolatban voltunk a színház rendezőivel, dramaturgjaival, és tanácsokat, ötleteket kaptunk tőlük. Most ezeket felhasználva dolgozunk tovább – tudtuk meg Meskó Zsolttól.

A Moravetz - Horváth szerzőpáros számára a feladat legnehezebb része az volt, hogy azokon a nyomvonalakon induljanak el, amiket neves elődeik lefektettek. – Azt a szálat felvenni, ami megszakadt, nem egyszerű dolog. Az operettet ugyanis talán az különbözteti meg más egyéb zenés színházi daraboktól, hogy van egy nagyon jól bevált receptje, amitől ha eltérünk, akkor már vagy nem operett, vagy nem siker az, amit végeredményként kapunk – fogalmazott Horváth Krisztián.

- A rendezéseim nyolcvan-kilencven százaléka operett, már a génjeimben van ez a műfaj. Óhatatlanul is egy sémát követtem, viszont újításként a mába helyeztem a történetet – avatott be Moravetz Levente. - Az operett műfaja szövegében, a szereplőkben és a konfliktusaiban is egy jól bevált receptet mintáz, azért is tört ilyen magasságokba. Ha ettől eltérünk, akkor modern lehet a darab, csak már nem operett. Úgy gondolom, a műfaj népszerűségének oka az, hogy mese. A nézők beülnek a színházba, és tudják, hogy a jó elnyeri méltó jutalmát, a gonosz pedig a büntetését. Az életben ez nem így van, de abból sokunknak elege van már. Azok szeretik az operettet, akik meg tudtak őrizni valamit a gyerekkori lelkükből. Az elkezdett munkát szeretnénk tovább folytatni, hiszen a darab már kilóg a fiókból, nem lehet egyszerűen csak rácsukni – tette hozzá Moravetz Levente.

A két második helyezett alkotás szerzőinek jutalma száz-százezer forint volt, a harmadik helyezett pályamű írói pedig ötvenezer forintot vehettek át. Annak ellenére, hogy a pályázatnak nem lett első helyezettje, a szakmai bizottság tagjai úgy vélik, sikeres volt a kezdeményezés. - Operetteket ma már nem írnak a zeneszerzők. Ebből a szempontból haldoklik ez a műfaj, mert nincs utánpótlás. Ez a pályázat egy olyan gondolatsort indított el, aminek a nyomán tovább lehet haladni. Ha néhány zeneszerzőnek felkeltettük az érdeklődését az iránt, hogy operettet írjon, akkor már elértük a célunkat. Ez egy olyan értékes magyar műfaj, amit mindenféleképpen életben kell tartani – összegezte Károly Kati.

forrás: Kecskeméti Katona József Színház