Május 6-án, pénteken mutatták be Berlinben Visky András Júlia című darabját. A Román Kulturális Intézet zsúfolásig megtelt stúdiótermének nemzetközi közönsége Anna Schumacher alakításában láthatta a Júliát. A nagy sikerű előadás különlegességét a darabba belekomponált Bach-szvittek jelentették, amelyeket a világhírű csellista, Cătălin Ilea (Universität der Künste Berlin) és tanítványai adtak elő.
Az eseményre a Wissenschaftskolleg zu Berlin (WIKO) és a Román Kulturális Intézet közös szervezésében került sor az A Recipie for Happiness című rendezvény keretében, amelyen Thomas Pavel (University of Chicago), Andrei Pleşu és George Ardeleanu tartottak előadást a romániai kommunizmuról, valamint Nicolae Steinhardt életművének jelentőségéről.
Júlia
Visky András szülei valóságos történetét dolgozza fel Júlia c. színpadi művében. Édesapja 1939-ben Magyarországra szökik, itt végzi el az egyetemet, és itt ismeri meg késõbbi feleségét. A második világháború után, néhány hónapos házasokként úgy döntenek, Erdélyben vállalnak szolgálatot, mert egy papnak soha sem a könnyebb utat kell választania. Visszaszöknek Erdélybe, és ez önmagában is gyanússá teszi őket a hatóságok szemében. Miután az '56-os magyar forradalom romániai hatásaként a szerző édesapját 22 év nehézbörtönre ítélik, a pesti polgári családból származó édesanyja hét gyermekkel teljesen egyedül marad, a román nyelvet sem beszéli. A férj a szamosújvári börtönben ül, de Júlia semmit nem tud róla, még azt sem, életben van-e egyáltalán. Ám nincs érkezése erre gondolni, hiszen gyermekeivel együtt egyik pillanatról a másikra kitelepítik őt is a román Gulágra, mintegy 1000 kilométerre otthonuktól. Júlia azonban nem hajlandó feladni szabadságát, és nem hajlandó megtagadni szerelmét, hihetetlen erõvel és leleményességgel küzd gyermekeiért. Elhatározza hát, hogy megkeresi a helyzetéből való kiszabadulás útját...
"Júlia", Visky András édesanyja
Fotó: Theatre Y
A Júlia színház, és noha egyetlen színész játssza, nem egyszereplős. Történetek, tárgyak, ismerős helyszínek és helyzetek elevenednek meg a szemünk elõtt, a varázslatos színházi hatásnak köszönhetően. És mivel a szabadság és a szerelem drámai módon keresztezik egymást, amiképpen annyiszor a történelemben és az irodalomban, és nem utolsó sorban a mi mindennapi életünkben is, ebben a színházban maga Isten is színre lép, hogy Júlia sajátos szökésének főszereplőjévé váljék.
Visky András Júlia című drámájának kolozsvári előadása a budapesti Thália színházzal közösen létrehozott produkció. A bemutatót 2002. november 8-án tartották.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.