Január végén Rázga Miklós váltotta Balikó Tamást a Pécsi Nemzeti Színház élén két fordulós pályáztatás után, amit többen politikai bohózatnak neveztek. Erről faggattuk az új igazgatót és arról, miért tűzte ki célul, hogy óvatosan lavírozzon a kommersz és a kísérletező színház között. Elárulta azt is, mit gondol a POSZT-ról, Gulyás Dénes, az operatagozat vezetőjének politikai szerepvállalásáról és a jövőről.
- Ön azt fogalmazta meg pályázatában: „Egy népszínház nem enged teret sem a hangzatos menedzseri projekt szellemnek, sem pedig a magát elitnek tartók ízlésterrorjának, és óvatosan lavíroz a kommersz és a kísérletező színház között”. Hogy érti ezt?
Rázga Miklós: Úgy, hogy azt is írtam: “Az a színház, amelyik nem szórakoztat, nem érheti el a hatását, hiszen az unatkozó néző fogékonysága nem létezik. Ugyanakkor, ha a színház pusztán a szórakoztatást tűzi ki céljául a néző elfogadja azt, de csak olyan élményben lesz része mintha megivott volna egy pohár sört”. Úgy látom, létezik szakmainak nevezett, belterjes, illetve a szappanoperák nézettségére apelláló „közönségbarát” színház. A kettő közti, látszólag antagonisztikus ellentétet akarom feloldani. Szeretném, ha „lovon maradna a színház”. Mivel hajtjuk magunkat a mókuskerékben, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mi célból is dolgozunk. Ezért szükség van arra, hogy kívülállóként, elfogulatlanul is tudjuk szemlélni mit teszünk.
Rázga Miklós és Nagy Csaba pécsi alpolgármester
- Mikor tapasztalja, hogy létezik szakmainak nevezett, belterjes színház?
Rázga Miklós: Például a POSZT tájékán. Láttam már olyan előadást, ami díjat nyert, ugyanakkor a nézők fele elment a szünetben. A POSZT nem a teljes magyar színházi szakmát reprezentálja, hiszen ugyanazok az alkotók térnek vissza évről évre versenyezni. Többnyire előre lehet borítékolni a versenyprogramot, míg sokakat meg se hívnak.
- Négy éve beszélgetek a válogatókkal. Kukorelly Endre nyíltan vállalta szempontjait, Janisch Attilla a lelkesedését, Fáy Miklós az ízlését, Szilágyi Lenke, Vekerdy Tamás, Urbán Balázs a kompromisszumait. Mind nagyon különböző emberek, azt választották be a versenyprogramba, ami a legjobban tetszett nekik.
Rázga Miklós: Ezt el is hisszük? Végül is igen, mert itt lép be a szubjektivitás. Az embert befolyásolhatja az a kulturális közeg, amibe belecsöppent, és az érdekei. Nem lehet nem észrevenni, hogy sok fórumon érvényesülnek előítéletek, és hogy a szakma túlságosan leszűkíti magát. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, mi az, hogy szakma és ezt ki határozza meg? Egy szűk kör szakmának nevezte ki magát, de nem csak ők léteznek. Természetesnek tartom, hogy az ember jelentős művészek véleményét respektálja, de szerintem sok „kiváltságos” van, aki bármit csinál, azt jelentősnek vélik.
- Hasonló véleményét fejtette ki nemrég Blaskó Balázs egri és Balázs Péter szolnoki színházigazgató.
Rázga Miklós: Én senkihez sem akarok tartozni ezzel a véleményemmel, nem kívánok egy vonulatot képviselni, csak észreveszek egy tendenciát, amit talán nem véletlenül, egymástól független emberek is megfogalmaznak. Azok, akik az említett kört alkotják, nyilván nem nyitják ki erre a szemüket.
- Kikre gondol?
Rázga Miklós: Nem gyávaságból nem mondok neveket, hanem azért, mert a tendencia nehezen megfogható dolog. Sokak, talán jogos vagy jogtalan sértettségből felháborodva azt kérdezik: én nem tartozom a szakmához? A felindulást jelzi, hogy megalakult a Teátrumi Társaság. Én nem vagyok híve a szekértáborosdinak, de azt látom, hogy a jelenségeknek van okuk. Emellett hiszem, hogy nincs értelme annak, amit a szakma tökéletesnek tart, de a kutya sem nézi. Az a célom, hogy adózó állampolgárok pénzéből, nekik csináljak színházat.
- Eddig mi jellemezte a pécsi színházat?
Rázga Miklós: Balikó Tamás igazgatása alatt nem tapasztaltam, hogy eszelős, kísérletező jellegű előadások születtek volna, egyszerűen csak csökkent a nézőszám.
Rázga Miklós mint IV. Henrik a Pécsi Nemzeti Színház előadásában (r.: Nagy Viktor)
fotó: MTI
- Ez is egy tendencia, országos.
Rázga Miklós: Igen, de Pécset hasonló paraméterű városokkal összehasonlítva kiderül, nálunk drasztikusabban jelentkezett.
- Hogy érezte magát az utóbbi időben a színházban?
Rázga Miklós: Különösebben nem éreztem jól magam. A kapcsolatom a színházzal fokozatosan leépült. Féllábbal voltam bent, például ősszel fizetés nélküli szabadságot vettem ki, és ez alatt Győrben játszottam.
- Miért?
Rázga Miklós: Ezt most nem boncolgatnám.
- Az, hogy kevesebb szerephez jutott mennyiben játszott közre a döntésében, hogy pályázik az igazgatásra?
Rázga Miklós: Nyilván, ha az embert foglalkoztatják, és az energiáit a munkája köti le, talán nem gondolkodik el ilyesmin. Úgy éreztem fel kell használnom a szabad vegyértékeimet és láttam, mit lehetne másként csinálni.
- A pécsi pályáztatás kisebb zökkenőkkel zajlott, két fordulóban. Eleinte hatan, Márton András (Káel Csabával), Dörner György, Rusznyák Gábor (Mohácsi Jánossal), Béres Attila, Balikó Tamás és Ön szálltak harcba. A szakmai bizottság kiket támogatott?
Rázga Miklós: Balikó Tamást és Márton Andrást.
- A közgyűlés egyiküknek sem szavazta meg a bizalmat, de később újra indultak. A második körben kiket támogatott a szakmai bizottság?
Rázga Miklós: Balikót, Mártont, és engem.
- A közgyűlés egyiküknek sem szavazta meg a bizalmat, de később újra indultak. Balikó Tamás végül visszavonta a pályázatát és azt nyilatkozta,"tűrhetetlen politikai előítéletnek" van kitéve.
Rázga Miklós: Az én részemről ez egy egyszerű történet. Beadtam egy pályázatot, ami az első körben eredménytelen volt, a második körben pedig nyertem. Kijelöltem egy utat, amin végigmentem. Mi az, hogy politikai előítélet? Meg tudja mondani mire vonatkozik?
Rázga Miklós John Osborne: Dühöngő ifjúság című darabjában, Cliff Lewis szerepében
- Balikó szerint arra vonatkozott, hogy az önkormányzat a kulturális bizottság és a közgyűlés ülése előtt nyilvánosan letette voksát Ön mellett, érvként kiemelve, hogy a kormányzópárt országgyűlési képviselőjével, Gulyás Dénessel közösen pályázik. Koltai Tamás ezután azt írta : „A múlt ősszel lezajlott első fordulót azért nyilvánították eredménytelennek, mert a helyi Fidesz a saját jelöltjéért nem mert szembemenni a pártközpont akaratával, amely egy másik, a szakmai zsűri által minimálisan sem támogatott jelöltet preferált”.
Rázga Miklós: Ezt miből gondolhatta Koltai Tamás? Fölteszem a kérdést: az nem elképzelhető, hogy Koltai Tamásnak vannak elképzelései arról, hogy ő milyen színházat szeretne, hogy ki lenne számára a megfelelő igazgató és amennyiben nem olyan ember kerül pozícióba, akkor hangosan tiltakozik és előveszi a csodafegyvert, a politikát? Szerintem Koltai Tamás nem mértékadó abban a tekintetben, hogy a Pécsi Nemzeti Színháznak ki legyen a vezetője. Gulyás Dénes valóban fideszes országgyűlési képviselő, de ettől nem kell berezelni. Nem egy politikust helyeztek a Pécsi Nemzeti Színház halódó operatagozatának élére, hanem egy világhírű operaénekest, aki a mentális frissülést előre tudja mozdítani. Ez olyan nagy baj? A parlamentben különböző szakterületű emberek ülnek: ügyvédek, jogászok, tanárok, orvosok, közgazdászok. Miért van az, hogy a civil szférák nem tiltakoznak ez ellen? Nem lehet, hogy örülni kéne annak, hogy a művészet a parlamentben is képviselteti magát? Még két kérdésem van: Gulyás Dénesnek nincs joga a parlamentben ülni vagy azért mert beült, nincs joga gyakorolni a szakmáját?
- A társulat támogatta Önöket?
Rázga Miklós: Ezt soha nem lehet pontosan megítélni. Nyilván mást közvetítenek felém és mást mondanak a hátam mögött. Amióta világ a világ ez így működik. Ha most azt válaszolnám, hogy élveztem a társulat támogatását, lehet, hogy akadna, aki megcáfolna.
- Gulyás Dénes azt közölte az operatagozatok kapcsán, „egyszerűbb a semmiből építkezni, egy szétzilált társulatot felrázni nehezebb”. Ön szerint a ziláltság vonatkozhatna a prózai társulatra is?
Rázga Miklós: Összességében, a pécsi egy amortizált társulat, hiszen mindegyik tagozat csökkentett létszámmal működik és a bérkerete elhussant az utóbbi időkben.
- Ha jól tudom, létszámstop is érvényes, ez mit jelent?
Rázga Miklós: Ha egy kollega elmegy, akkor a helyére nem vehetünk fel senkit automatikusan, hanem azt az önkormányzatnak kell engedélyeznie. A létszámstop azt szolgálja, hogy ne hozhassunk létre értelmetlen státuszokat.
Gulyás Dénes és Rázga Miklós
- Az elmúlt hónapokban nyolc színész elhagyta a társulatot.
Rázga Miklós: Zayzon Zsolt és Marcz Fruzsina már tavaly bejelentették távozási szándékukat. Herczeg Adrienn októberben ment el, Urbán Tiborral, a férjével együtt. Ha ezt összefüggésbe akarja hozni azzal, hogy én lettem az igazgató, rossz nyomon jár.
- Miért nem hozta még nyilvánosságra a következő évadra vonatkozó terveit?
Rázga Miklós: Nem szerettem volna olyan kötelezettségeket vállalni, amiket nem tudok teljesíteni. Három hónapja vettem át a vezetést, akut problémákat kellett megoldani, és a költségvetés sokáig nem állt rendelkezésünkre. Időközben sikerült elérni, hogy az önkormányzati maradványpénzekből kapjon a színház. A csúszás oka az is, hogy tizenöt színésszel, hat nyugdíjas kollegával lehet, ugyanakkor két játszóhellyel kell számolni. Ezért a műsortervezés komoly logisztikai gyakorlat volt. Május 18.-án már kiderül mire jutottunk. Kénytelenek leszünk vendégeket is hívni, hiszen a bérkeret szűkös, és nem ad lehetőséget tagok szerződtetésére. A következő évadban szeretnék majd új színészeket szerződtetni. Akkorra reményeim szerint a színház átalakulhat Kft-vé, és szabadabban gazdálkodhatunk.
- A pályázatában azt írta, rendezői magot kíván létrehozni. Hogyan?
Rázga Miklós: A következő évadban érkeznek olyan rendezők is, akik eddig nem jártak nálunk. Reményeim szerint a természetes fluktuáció kialakítja ezt a magot. Elárulhatom, hogy jön hozzánk Szikora János, Soós Péter, Dömötör Tamás, Nagy Viktor.
- A műszak milyen helyzetben van?
Rázga Miklós: Nagyon leterhelt. Struktúrális átszervezés alatt áll. Már van, aki a színház műszaki állapotával, az épület üzemeltetésével is foglalkozik. Ez lényeges. Előfordult, hogy elmulasztottak kezelni pár tízezer forintos tételt, és végül milliós kár keletkezett.
- Azt nyilatkozta, húszezerrel növelné a nézőszámot.
Rázga Miklós: Igen, de nem egyik napról a másikra.
- Hanem óvatosan lavírozva a kommersz és a kísérletező színház között…
Rázga Miklós: A színház élő organizmus, amiben nem lehet mindig újratermelni magunkat, de a kísérletezésnek helye van. Ugyanakkor az újításnak találkoznia kell a közönség igényeivel, mert a jelennek dolgozunk. Azt is látjuk, hogy üzembiztos kommersz műsortervet is lehet készíteni, de a kultúrára fordított támogatásból ezt helytelennek tartanám. Ezért a kettő között kell megtalálni az egyensúlyt.
Kapcsolódó anyagok:
Kinyílik egy másik világ - Beszélgetés Fáy Miklóssal
Egyenlő távolságban - POSZTon Fáyval
Az ember az érzékeivel eszik - Beszélgetés Kukorelly Endrével
Tóth Berta/ színház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.