Tasnádi István Közellenség című drámáját mutatta be a Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata szombaton, a felújított színház színpadán, kamarakörülmények között. Az előadást Tasnádi Csaba, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója rendezte, aki elmondta, kihívást jelentett számára a darab színrevitele, mivel mindmáig egyetlen alkalommal mutatta be Magyarországon hivatásos társulat ezt a színművet, amely olyan erős, meghatározó előadás volt, hogy a színházak, rendezők talán „nem merték újra elővenni".
Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című novellájából több feldolgozás is készült. Magyarul elsőként Sütő András írt belőle drámát Egy lócsiszár virágvasárnapja címmel 1973-ban. Tasnádi István 1999-ben ugyanezt a történetet dolgozta fel újra a Közellenségben. Tasnádi drámájának narrátora a két elkobzott ló, a Csődör és a Kanca, akik/amelyek a sintértelepen élik újra gazdájuk drámáját. A szerző szokatlan megoldást választ tehát: a lócsiszár történetét a két lóval mesélteti el. Ez részben humorforrás, ugyanakkor olyan szereplők nézőpontjából láttatja a történetet, akik akaratukon kívül váltak annak főszereplőiévé. A lovak persze emberi személyiséget kapnak, egyszerű, de eltérő világlátással: a Kanca úgy tekint Kohlhaasra, mint egy szerencsétlen balekra, aki mindent feláldozott, ami fontos az életben, olyan elvekért, amelyek nem jelentenek semmit. A Csődör viszont a végsőkig lojális hozzá, úgy tekint rá, mint teremtőjére, egy hősre, aki kiállt az elveiért.
Tasnádi István drámaíró, költő, író 1970-ben született Budapesten. Veszprémben végzett Színháztudomány szakon. 1992-től publikál rendszeresen (versek, színházi kritikák, drámák). A Bárka Színház alapító tagja, 1996 és 2001 között dramaturgként tevékenykedik itt. 2001-től a Krétakör Színház tagja. A többi között Szép Ernő- és József Attila-díjas. 1999-ben megkapta a Színikritikusok díját a legjobb új magyar dráma kategóriában a Közellenségért. A darabot számos nyelvre lefordították és bemutatták, a Radio France 2008-ban rádiójátékot készített belőle a Comédie-Francaise színészeivel.
Tasnádi Csaba Jászai Mari-díjas magyar rendező, színházigazgató. Tanulmányai elvégzése után előbb a budapesti Operettszínház rendezője, majd a Szentendrei Teátrum igazgatója és szabadúszó rendező. Több mint tíz éve a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója. A rendező neves szakemberekből álló csapattal érkezett Nagyváradra: az előadás mozgástervezője Ladányi Andrea nemzetközi hírű táncos, koreográfus, az előadás – Horváth Károly komponálta – zenéjét kiegészítő hangzás kialakítása pedig Borlai Gergő nevéhez fűződik, aki szintén világszerte elismert dobművész. A díszlet- és jelmezterv két fiatal alkotó, Zöldy Z Gergely és Varjas Zsófia munkája.
Urbán Balázs színikritikus fogalmazta meg az alábbiakat a Közellenség Katona József Színház-beli bemutatója kapcsán:
„A darab Kleist Kohlhaas Mihályát írja újra, főszerepben a két elorzott lóval, amelyek a sintértelepen élik újra a nagy drámát. A Közellenség hangsúlyozottan előadásszövegnek készült, sőt, végső formáját is a megvalósult előadásban nyerte el.
Tasnádi István színműveinek az kölcsönöz ritka eredetiséget, hogy mintegy átmenetet képeznek a drámai színmű és színpadi játék között. Kinyomtatva ugyan csak a véglegesnek tűnő szöveg áll az olvasó előtt, ám sajátos belső dinamikát épp az ad nekik, hogy minden másképp is lehetne, hogy a szereplők játéka és szövege különös ellentétben áll egymással, hogy igen sok a ráértéses, beleértéses szerkezet e művekben, hogy nem az történik igazán, ami valóban bemutattatik. Innen a sokféle értelmezési lehetőség, amit felfokoz az, hogy e darabok magukban is rájátszások, allúziók, posztmodern 'szövegelések'.
Csaknem negyedszázaddal Sütő András kortárs klasszikusként számon tartott Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájának bemutatója után egy másik magyar író, Tasnádi István írt színpadi művet a Kohlhaas Mihály című elbeszélésből. Csábító az összehasonlítás lehetősége: a feltételezhető alkotói szándékok összevetése, a cselekménybonyolítás, a narrációs perspektíva, a kibontakozó világkép különbözéseinek elemzése sokat elmondhatna nem csupán Sütő és Tasnádi, hanem a két korszak alkotói törekvéseinek és módszereinek különbségéről.”
Urbán Balázs: A lovakat levágják, ugye? Színház folyóirat, 1999. szeptember
Tasnádi István
Közellenség
(Kohlhass)
Zenés uszítás Heinrich von Kleist elbeszélése nyomán
Szereplők:
Kanca: Tóth Tünde
Csődör: Kiss Csaba
Kohlhaas Mihály: Kardos M. Róbert
Herse/Luther Márton: Dobos Imre
Várnagy: Csatlós Lóránt
Tronkai Vencel: Dimény Levente
Siegfried: Pál Hunor
Günther: Varga Balázs
Lisbeth: Firtos Edit
Ügyvéd/Nagelschmidt: Szotyori József
Kallheim: Hajdu Géza
Szomszéd: Kocsis Gyula
Antónia: Kovács Enikő
Fejedelem: Meleg Vilmos
Hinz: Csepei Róbert
Kunz: ifj. Kovács Levente
Sintér: Tóth Albert Bálint
Hegedűn közreműködnek: Levi Nicolae, Kurucz Tibor
Mozgástervező: Ladányi Andrea
Ritmus- és zörejtervező: Borlai Gergő
Zeneszerző: Horváth Károly
Díszlettervező: Zöldy Z Gergely
Jelmeztervező: Varjas Zsófia
Korrepetitor: Medvéssy Mónika
Ügyelő: Vajda Zoltán
Súgó: Körner Anna
Hangosítók: Zsurka József, Bősze László
Világosítók: Nosz Botond, Nagy Imre
Rendező: Tasnádi Csaba
Előadás időpontok:
2011. május 20. 20.00
2011. május 24. 19.00
2011. május 27. 17.00
/Bemutató: 2011. május 14., szombat 19 óra /
Helyszín: Nagyváradi Állami Színház, Nagyszínpad, kamara-előadás
Forrás: Szigligeti Társulat