26 fokot mérünk, ennek megfelelően egy medencében ülök. Egy elég sármos palit nézek. (Mondjuk víz nincs. Csak ne mondaná, hogy nem is lesz!) Magas beosztású – nem sikerült kipaterolni a Nemzeti Színház igazgatói székéből: Alföldi Róbert. Azt mondja, csapvíz van, igyuk, akárcsak Amerikában a sajtótájékoztatókon. Számokban lubickolhatunk. Aki pedig unatkozik az olvasgathat, például Az ember tragédiája vagy az Egyszer élünk szövegét ízlelgetheti, hiszen újrahasznosított papírra nyomtatták a sajtóanyagot - A Színház.hu beszámol a Nemzeti Színház helyzetéről.
„Nem a szokásos sírás rívás következik” – szögezi le Alföldi Róbert és sorolja: „398 előadást tartottunk ebben az évadban, ebből 346 saját, 54 befogadott produkció. Ez 120 ezer nézőt jelent. Ebbe nem számoltuk bele azokat, akik az ingyenesen látogatható darabokra érkeztek, ők durván még tízezren lehetnek. Növekedett a bérletesek száma. 93 százalékos a Nemzeti látogatottsága, persze 100 a cél. Mindez mutatja az érdeklődést és azt, hogy a folyamat, ami három éve elindult, mindenféle bulik ellenére sem torpant meg. A számok cáfolják a vádakat, miszerint a Nemzeti réteg vagy kísérleti színház és azt, hogy engem el kellene űzni egy pincébe, jó messzire”.
De mi a fene van a vízzel?
De mi a fene van a vízzel? Kérem, még néhány számot viseljenek el, bár tudom, hogy meleg van. „A 2008-2010-es időszakra a szerződésem garantált 1,7 milliárd forint állami támogatást. Ez az a bizonyos szerződés, ami még mindig hatályban van” – mondja Alföldi. A 2009/2010-es évad műsortervét ennek figyelembevételével készítették el és bár többször is kérték a fenntartótól, a támogatási szerződést nem sikerült aláírni a 2009-es év végén. Megkötött szerződések ide, tervek oda, 2010 januárjában a támogatás összegét 15 százalékkal, 300 millió forinttal csökkentették. Ekkor a minisztérium kiegészítést ígért, így végül 1,585 milliárdot utalt át. Idén, márciusban pedig újabb fordulat keretében kiderült: a következő évadra 1, 244 milliárdot szánnak – ebből kivonhatjuk a Nemzet Színészeinek éves díját, így marad 1, 1 milliárd.
„600 millió forinttal kapunk kevesebbet. Az elfogadott üzleti tervünk szerint pedig az egész éves művészi programra, 6,2 millió jut! Némi nehézséget okoz, hogy ezt márciusban már elköltöttük” – magyarázza az igazgató.
Durva intézkedések jönnek
Ezért víz helyett, „durva intézkedéseket kénytelen bevezetni” a színház. Például nem fog megjelenni havi műsorfüzet, a karbantartási szerződéseket felmondták – (ha baj van, jön a szerelő, csak nehogy időközben tönkremenjenek százmilliós, egyedülálló berendezések). Nincs hétvégén és hétköznap 10 óra után munka, a tervezett Óz bemutató elmarad. Létszámleépítésre viszont nem kerül sor. Alföldi hozzáteszi: „Mindent megteszek azért, hogy ne is legyen. A sok figyelem, ami felénk irányul, az itt dolgozókból a legjobbat hozta ki. Nem mondom, hogy mindenki egyetért azzal az iránnyal, amit képviselünk, de mindenki magáénak érzi a sikert. Bármi történhet velem, velünk, egy biztos: ami az elmúlt egy évben történt, az példaértékű ebben a zűrzavaros, társadalmi indulatokkal terhelt időben. (...) Az itt dolgozók elképesztő erőfeszítése, odaadása mindenféle politikai, pszichés és egyéb nyomás ellenére olyan eredményeket hozott, amiről azt gondolom, annyira fontos, hogy a parlamentben is folyamatosan beszélni kell róla. A magyar színházi életben kevés ilyen történet volt. Szellemi és kult hellyé vált –elsősorban a fiatalok körében- a Nemzeti” – állítja az igazgató, aki szerint nem emelhetnek minőség tekintetében kifogást a színház ellen. Az, hogy kinek mi tetszik, más kérdés.
A szerelmespárok megússzák
Jó hír az is, hogy a szerelmes pároknak marad terep: a Zikkurat. Bár hónapok óta zárva tart, rossz műszaki állapota ellenére állni fog. Már csak azért is, mert elbontása közel 45 millióba kerülne, felújítása pedig 140 millió forintba. „Szeretnek a tetejére felmászni, főleg este, amikor már nem látja őket senki... hiszik ők...” – jegyzi meg Alföldi, aki bedob egy ún. kulissza titkot: „Nagy, ordibálós vitáink voltak egymás között arról, hogy mi az útja a színháznak a jelen helyzetben: kevesebb bemutatót kéne tartani, meg kéne próbálni minimálisra csökkenteni a művészeti tevékenységet?”
Óvodásoké is a Nemzeti
A válasz: nem, mivel nem egy vállalat, hanem egy művészeti intézmény vezetésére vállalkozott. Ahova - többek, pontosabban 120 ezrek között - siketek és nagyothallók, sőt, óvodások is járnak. „Nagy sikert arat a 90 decibel projekt, ami siket és nagyothalló nézők számára akadálymentesíti az előadásokat, jeltolmács segítségével. Fantasztikus jeltolmácsokkal találkoztam, bármelyik pillanatban szívesen adnék nekik főszerepet, olyan jelenléttel működnek a színpadon” – folytatja Alföldi, aki arról is beszámol, hogy - megint türelmet kérek - 2011 tavaszán a 21. Kerületi egyes számú óvoda partnereként részt vettek a TÁMOP.3.1.4 -08/1/2009-011 azonosítójú A Kompetencia Alapú Oktatás Bevezetése Soroksár Intézményeiben című pályázat végrehajtásában. „Reggel nyolckor Nagy Marika vezetésével különbözó királykisasszony, bohóc és egyéb ruhákba bújó lelkes, de álmos színészek vártak 30-40 minimanót: óvodást, aki ki be járt három hétig a színházban. Játszottak, bejárták a házat és mindenkinek nagyon jót tettek” – ez a történet.
"A kultúra nem tud felállni"
Alföldi szerint bármilyen abszurd körülmények között is, de folytatni kell azt, ami elkezdődött. „Nem gondolom, hogy az elvonás személyemnek szól. Mindenki pontosan tudja, hogy a kulturális területen a pénzosztók úgy gondolják, ez nem fontos. Magánvélemény, de a kultúrát hamar tönkre lehet tenni, és nehéz újra felépíteni. Nem úgy működik, mint az ipar és a kereskedelem, ami fel tud állni, ha kap tőkeinjekciót. A kultúra nem tud felállni” – fogalmaz az igazgató. Azt is megemlíti, hogy ma Budapest nem a gyógyfürdőiről a leghíresebb, hanem színes, sűrű, változatos kulturális programjairól. Szellemiség, intenzitás, odafigyelés kérdése, hogy ezt megőrizzük-e.
Ő őrzi, amit tud. Folytatódnak a a kirtikus órák, hiszen levélben követelik, ha elmarad. Lesznek kiálltások, no meg színház. A következő évad Alföldi Róbert Szent Johanna című rendezésével indul, követi A fösvény, amit Rába Roland jegyez, majd az Egy lócsiszár virágvasárnapja, Znamenák István rendezésében, A tanítónő, amit Novák Eszter visz színpadra, a Náthán gyermekei, amelynek Gigor Attila lesz a rendezője, és a Hamlet “Alfölditől”. Andrei Şerban is érkezik egy Shakespeare darabra, még nem tudja pontosan melyikre. A nézők a színpad alá is bebújhatnak, ha megvalósul A patriot for me (Ide nekem a hazafival!) című produkció.
A szexről ennyit
Miután ez kiderült, jöhetnek a kérdések. Elsőként a Nemzeti 1 televízió munkatársa szólal fel. (Valaki azt mondja, “a Jobbik tévéjétől” jött). Az merül fel benne, nem akar-e lemondani az igazgató. Nem. (Sőt. Alföldi üdvözli a Magyar Teátrumi Társaság közleményét, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a fenntartók a szerződési idő lejárta előtt válthatnak le színházigazgatókat.) Pedig a riporternő szerint ez lenne a helyes cselekedet, attól függetlenül, hogy ő még semmit nem látott a színházban. Orális szexet javasolnak neki és több érdeklődést.
Mire ezen is túlesünk, már a trópusi időt élvezzük. Mégiscsak kéne az a víz...
Tóth Berta/ színház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.