Nagy Mari rendezésében mutatta be a budapesti Nemzeti Színház Visky András tízparancsolat-darabját. A Pornó című „dokumentumjátékot" Radnay Csilla adta elő a színház zsúfolásig megtelt, Kaszás Attila nevét viselő termében.
A nyolcvanas évek végi Romániájában játszódó, monodrámaként vagy több szereplővel is előadható dráma egy színésznő történetét meséli el, akit a román hatóságok ellenzéki tevékenysége miatt követnek. „Két valós történet eggyé olvadásából született a darab, a szerzőhöz igen közel álló személyek életeseményei ihlették. Mindkettő a romániai nyolcvanas éveket idézi, ennél fogva mindegyre átlépnek a fikcióba, nem pusztán a történelemmé lett idő, hanem a nyolcvanas évek legvégének olykor kifejezetten borzalmas virtualitása okán.
A nevek, ha egyáltalán vannak, nem valóságos személyeket fednek, esetleges megfelelések valós személyekkel a fékezhetetlen véletlen művei" – írja Visky a darab bevezetőjében. A felolvasószínházi bemutató előtt Alföldi Róbert beszélt a Nemzeti Színház 2008-ban, a Biblia Évében elindított projektjéről, megemlítve, hogy tíz fekért íróból nyolc készült el a művel (Darvasi László, Esterházy Péter, Garaczi László, Háy János, Rakovszky Zsuzsa, Vinnai András, Visky András, Závada Pál) és a Pornó bemutatójával valamennyi, a színház felkérésére készült mű színpadra került.
„[NE LOPJ] A parancsolat köznapi értelmezése elfedi, hogy a tiltás hangsúlyosan az emberrablásra, illetve a másik szabadságának megvonására is vonatkozik. A írásértelmezés későbbi, keresztény története során is sokáig éberen figyeltek a parancsolat eme értelmezésére, fáradhatatlanul óvtak a plágiumtól és a plagiariustól. Az emberrablás, rabszolgakereskedés, a személyi szabadság erőszakos korlátozása a Tórában kíméletlen ítélet alá esik.
Visky András
[TÖRTÉNET] Két valós történet eggyé olvadásából született a darab, a szerzőhöz igen közel álló személyek életeseményei ihlették. Mindkettő a romániai nyolcvanas éveket idézi, ennél fogva mindegyre átlépnek a fikcióba, nem pusztán a történelemmé lett idő, hanem a nyolcvanas évek legvégének olykor kifejezetten borzalmas virtualitása okán. A nevek, ha egyáltalán vannak, nem valóságos személyeket fednek, esetleges megfelelések valós személyekkel a fékezhetetlen véletlen művei.
[FIGURA] Szereplőnk, a Lány, akiről a történet szól, okos, erős, törékeny, egy kicsit flúgos, szélsőséges érzelmekre képes, kiszámíthatatlan és minden mozdulatában elbűvölő nő."
(Részlet a szerző bevezető megjegyzéseiből)
forrás: Kolozsvári Állami Magyar Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.