Karinthy hazatalálása

Mátyássy Áron tévéfilmje érdekes koncepciójú irodalmi adaptáció, amely Karinthy két alapművét egymásba dolgozva egy belső utazás története: a felnőttlélek visszatalálása a gyerekkorhoz.

A T.Ú.K. Tanár úr kérem! (rívelve a S.Ö.R. Shakespeare-zanzájára) alapvetően a hasonló című regényre épül, mely olyan szállóigékkel teli diáksztorikat vonultat fel, mint a Röhög az egész osztály, a Lógok a szeren, a Magyarázom a bizonyítványom vagy a Visszakérem az iskolapénzt. A gyermekkori emlékek köré a kerettörténetet az Utazás a koponyám körül fonja. Karinthy 1936-ban történt stockholmi agyműtétén egyszer csak megjelenik kamaszénje, Frici, és hívja, tartson vele egy képzeletbeli középiskolai időutazásra.

Karinthyt a csíkszeredai színtársulat kitűnő színésze, Giacomello Roberto alakítja, akire a Peter Strickland rendezte Varga Katalin balladája című filmben figyelt fel Mátyássy Áron. A színész dédszüleitől örökölte olaszos nevét, és hasonlatossága Karinthyval tagadhatatlan (lásd a képen). A kamasz Karinthyt alakító Vilmányi Benett Sopsits Árpád felfedezettje, A hetedik kör főszerepét alakította.

Giacomello és a Karinthy-választék

Forrás: Port.hu

A híres matematika tanárt, Fröhlich tanár urat Hegedűs D. Géza játssza, aki kiválónak nevezte Köbli Norbert forgatókönyvét. Pindroch Csabát kettős szerepben üdvözölhetjük: ő az agysebész és a fiatal írópalánta egyik tanára is. "Mindketten ugyanazt a hatalmasságot testesítik meg, így szerintem remek ötlet, hogy csak egy hajválaszték különbözteti meg a két karaktert" - mondta a színész, aki számos archív felvételt megnézett korabeli agyműtétekről, hogy tudja, miként kell viselkedni a műtőben.

Rég láttuk már szabálytalan lángelméjű írónkat filmen. Emlékezhetünk az 1956-os Tanár úr kérem!-re többek között Gobbi Hildával és Makláry Zoltánnal vagy az 1970-es Utazás a koponyám körülre, melyben a saját agyműtétét éber figyelemmel kísérő írót Latinovits Zoltán játszotta, míg az író feleségét Ruttkay Éva.

„Karinthyra jellemző, hogy szinte fogva tartja a gyerekkor. Belemenekül ebbe a világba, mint ahogy abba a groteszk és sokszor fájdalmas humorba is, amelyet túlélési technikaként alkalmaz" – nyilatkozta Mátyássy, a film rendezője. Az oktatás világa akkor is a groteszk táptalajának számított, ahogy Karinthy mondja: „Nem értünk rá tanulni, mert folyton tanítottak.."

A tévéfilm alkotói el akarták kerülni, hogy múzeum hangulatú legyen a művük, nem mellékesen rendelkezésükre sem állt egy hagyományos kosztümös film büdzséje (teszem hozzá, hálistennek erényt kovácsoltak a szükségből). Az Utazás a koponyám körül beemelésével a főhős álomszerű környezetbe került, ami teret adott a filmesek vizuális kreativitásának. Látványtervezőként Pater Sparrow (az 1 című, magával ragadó vizualitású sci-fi rendezője), operatőrként pedig a szintén markáns stílusú Győri Márk működött közre.

Át- meg átszövi az álomszerűség

Forrás: Port.hu

Az irodalmi adaptáció az ORTT ifjúsági filmes pályázatán nyert pénzből készült, 30 milliós büdzsével, amihez a Magyar Televízió kellékraktárával, műsorgyártó kapacitásával, járult hozzá. A filmet 10 nap alatt forgatták le, a Lipótmezőn elhagyottan álló OPNI épületében. „Azért is választottuk az egykori OPNI-t, mert itt mindent fel lehet venni, van műtő, színházterem, osztályterem és sok-sok folyosó, szép külső helyszínek" - hangsúlyozta Sparrow.

A film elkészülte még a szokottnál is nagyobb elkötelezettséget követelt a résztvevőktől. A Tanár úr kéremet a pszichiátriai intézet fűtetlen helyiségeiben, "kemény mínuszok között" forgatták. "Megrendítő volt azért is, mert amikor belevágtunk, úgy tűnt, hosszú ideig ez lesz az utolsó forgó magyar film" – emlékezik a rendező.

Emlékképek a műtőasztalon

Forrás: MTI/Prae.hu

Összességében örülhetünk: egy egyedi hangvételű Karinthy-olvasat született, mely néha talán mesterkélten ugyan, de az író egész életét meghatározó fontos élményanyagára mutat rá.

Nagy Ádám