Vidnyánszky: 5 színháznak nemzeti státuszt!

Öt nagy vidéki színház kapjon Nemzeti státuszt, ez is legyen része a készülő új színház törvénynek - ezt javasolja a Magyar Teátrumi Társaság. A szervezet vasárnap tart közgyűlést a Vidéki Színházigazgatók Egyesületével együtt e témában. Emellett újabb tagok felvételéről is döntenek.

A közgyűlésen a huszonháromról 27-tagúra növekedett a Teátrumi Társaság, amihez csatlakozott a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Magyarországi Szerb Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház. A Pécsi Országos Színházi Találkozó körüli viták kapcsán a társaság kinyilvánította szándékát, hogy egyeztető tárgyalásokat kezdeményez Pécs város önkormányzatával és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal.

A Vidnyánszky Attila vezette Teátrumi Társaság tagjai elemezték az előadóművészeti törvény módosításával kapcsolatos helyzetet, és korrektnek, demokratikusnak nevezték az L. Simon László bizottsági elnök által vezetett egyeztetési gyakorlatot. A készülő módosítás előtt ugyanis több lépcsőben, és a szakmai szervezetekkel, így a Magyar Teátrumi Társasággal is folytatottak konzultációkat. A közgyűlés megerősítette az elnökség korábbi álláspontját, miszerint felkérik Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert, hogy a törvény módosításáig az előadóművészeti tanács működését szüneteltesse.

“A színházi törvény változtatásának egyik mozgatója a Teátrumi Társaság” – szögezte le a szervezet elnöke, Vidnyánszky Attila. “Azok a kőszínházak, vidéki és fővárosi színházak, amelyek ma léteznek, társulatokkal működnek, legyenek tíz év múlva is!” – nyilatkozta a Kossuth Rádiónak a debreceni igazgató, aki arról is beszámolt, hogy a szervezet szeretné, ha a jelenlegi színházi értékek nem elvesznének, hanem nemzeti értékként jelennének meg. Szerinte ezt csak egy módosított színházi törvény garantálhatja.

Vidnyánszky Attila

“Megszüntetjük a most hatályban lévő kategóriákat és azt mondjuk, hogy van nemzeti és kiemelt súlyú valamint pályázati úton pénzhez jutó intézmény. Erősen dolgozunk annak érdekében, hogy öt nagy vidéki színházat nemzeti státuszúvá emeljék” – fogalmazott Vidnyánszky.

A rendező már sokszor beszélt a színházi törvény anomáliáiról. Úgy véli, hogy a törvény hazugságokra ösztönzi a színházi szakma jelentős részét. “Az állami finanszírozás az önkormányzati támogatás függvénye. Ezért a fenntartó önkormányzatok színházi támogatás címszó alá vesznek – kényszerűen – olyan tételeket is, amelyek nem kapcsolódnak a színház tevékenységéhez, viszont így az állami hozzájárulást „felsrófolhatják”. A törvény más paragrafusai is hazugságra buzdítanak: nem a művészi értéket veszik alapul, hanem – például – a nézőszámot. Ésszerűbb lenne értékek mentén biztosítani a támogatást, különben a „rendszer” összeomlik. Eleinte Zsámbéki Gábornak is az volt a véleménye, hogy a színházi törvénnyel nem sikerült a minőségi szempontoknak érvényt szerezni. Később, valamilyen oknál fogva, mégis támogatta az elfogadását" - magyarázta egy interjúban.

"A színházi törvény egyik „szellemi atyja” Megyeri László. Én két évet „birkóztam” vele a törvény koncepciója kapcsán – hiába. Őt a korábbi politikai kurzus kérte föl erre a munkára, amelynek végeredménye ez a torz törvény, amely egyetlen lényegi szakmai kérdésre sem adott igazi megoldást. Ehhez képest valamiért most is Megyeri László a főváros első számú színházi tanácsadója. Őrá hallgatnak. Pedig nem szabadna. De hogy konkrétumról is beszéljek: a jelenlegi törvény – például – nem védi a társulati struktúrát. Próbáltam ugyan ezt elérni, nem sikerült. Keserű elégtétel, hogy Csizmadia Tibor, a Színházi Társaság vezetője pár hete azzal hívott föl: a József Attila Színház kapcsán megkövethetne, amiért nem hallgatott az érveimre. Hiszen a politika most azt csinál a színházzal, amit akar. Annyi biztos: ami volt, azt ki kell billenteni az eddigi helyzetéből. S ennek kapcsán sem érdekel, ki milyen „oldalhoz” tartozik"  – hangsúlyozta Vidnyánszky.