A Madách Színház most egy különleges terápiára invitál: művészeik megnyílnak, és a problémáikról beszélnek.
A június 9-én debütáló Csoportterápia kapcsán a 168 órának Szente Vajk színész és ötletgazda azt nyilatkozta: “Egyszer beszorultam a liftbe, akkor találtam ki. Hajnalban értem haza és jó pár órára a liftben ragadtam. Ennek kapcsán alkult ki a történet. Soha nem gondoltam, hogy olyan dolgok, gondolatok fel tudnak bennem merülni, mint amilyenek ott a liftben előkerültek”.
Arra jutott, hogy szembe kell néznünk a félelmeinkkel, ahhoz, hogy le tudjuk őket küzdeni. Így elkezdte megformálni a fejében a képet, hogy egy erről szóló darabhoz, témához, milyen karakterekre és helyszínre lenne szükség.
A csoportterápia hat emberről szól, akik nem ismerik egymást, de az életük problémás. “Az életünk vicces. A botlásaink és a bukdácsolásaink szerintem humorosak. Ezek az emberek nem betegek. A személyiségükben van valami kis defekt. De ők nem súlyos betegek, megoldható, feldolgozható problémájuk van. Olyan gondokat emelünk ki a darabban, amelyeken humorizálni még nem bántó, de mégis kérdéseket vethet fel a nézőben” – árulta el Szente Vajk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.