Három hónapja megküldte a Magyar Állami Operaház gazdálkodásáról szóló több száz oldalas jelentését Horváth Ádám, volt miniszteri biztos az intézményt felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. A jelentés számos gazdasági ügylettel kapcsolatban felvetette a hűtlen kezelés gyanúját. Lapszemle.
Több mint egymilliárd forintnyi visszaélésgyanús ügyet gyűjtött össze a Magyar Állami Operaház gazdálkodásában Horváth Ádám volt miniszteri biztos. A problémás szerződésekről egy csaknem hatszáz oldalas jelentést állított össze, amelyet a további vizsgálatok érdekében megküldött az illetékes minisztériumoknak. A jelentés három hónapja elsüllyedt a minisztériumi fiókokban - állítja az Index hírportál.
Horváth tavaly szeptemberben lett az Operaház miniszteri biztosa, azzal a megbízással, hogy egy nyolcfős átvilágító bizottság segítségével tekintse át az intézmény pénzügyeit. A szakértői bizottság által első körben feltárt visszásságok miatt 2010 októberében Réthelyi Miklós miniszter visszavonta Vass Lajos főigazgató vezetői megbízatását.
2011. június 1. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási- és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkára, és Horváth Ádám beszélget
A Szőcs Géza kulturális államtitkárnak is postázott jelentés legnagyobb tétele az Operabál szervezésével kapcsolatos 280 millió forintos szerződéskonstrukció. 2008 januárjában az Operaház két megállapodás alapján összesen 280 millió forint plusz áfáért a bál díszleteinek tulajdonosa lett azzal a céllal, hogy az Opera legyen a bál szervezője. A Budapesti Operabál Kft.-nek, az addigi szervezőnek azonban továbbra sem kellett megválnia az üzlettől. Egy ellenszerződésben megbízást kapott, hogy díjazásért 2019-ig végezze a rendezvény főszervezői munkálatait - olvasható a hírportálon. A miniszteri biztos talált olyan pénzügyi szabálytalanságokat is, amelyek egyik riválisának, a főigazgatói posztra szintén pályázó Harangozó Gyula tevékenységére vonatkoztak. Harangozó a balettkar igazgatójaként minden vendégművészt és korrepetitort egy Paul Szilard Production nevű New York-i cégen keresztül hozott Magyarországra.
A gázsit a cég bécsi számlájára utalta át a pesti operaház, ám Harangozónak rendelkezési joga volt a cég bécsi számlája felett. További furcsaság, hogy esetenként - a szerződések szerint - nem a művészek kapták meg közvetlenül a nekik járó napidíjat, hanem azt készpénzben egy magyar nő vette fel helyettük rendszeresen.
A hírportál úgy tudja, hogy ez az ügy pénteken a minisztériumban is téma volt, amikor Horváthot Szőcs Géza vezetésével váratlanul beszámoltatták miniszteri biztosi tevékenységéről. Horváth éppen lemondott két nappal azelőtt kapott főigazgatói posztjáról. Réthelyi miniszter múlt szerdán adta át a kinevezést annak ellenére, hogy a kulturális államtitkár nem támogatta a döntést.
A KIM közreműködésével bejelentették, hogy Réthelyi Orbán kormányfő kifejezett kérése ellenére adta áldását Horváth új pozíciójára, aki pénteken lemondott mindkét posztjáról, a friss főigazgatóságról és a miniszteri biztosságról is . A 2011 februárjában elkészült jelentés visszhangtalan maradt, hivatalos vizsgálat eddig nem indult. Szőcs Géza az index.hu kérdésére azzal indokolta az államtitkárság eddigi passzivitását, hogy nemcsak ő kapta meg a jelentést, hanem Gál András Levente közigazgatási államtitkár és a kulturális miniszter is. Szőcs azt is mondta, hogy nem személyes alapon ellenezte Horváth kinevezését: "tavaly valóban Harangozó Gyulát támogattam, de ez nem jelenti azt, hogy az idén is".
A jelentés sorsáról kedden érdeklődött a portál Gál András Levente államtitkárságán is a KIM-ben, de onnan továbbították kérdésüket az operaház ügyeiben illetékes NEFMI-hez. Az Opera helyzete a keddi kormányülésen is napirenden volt. Személyi kérdésekben nem született új döntés.